Keresés ebben a blogban

2016. május 11., szerda

Naomi Klein Dublinban, saját gondolatokkal

   A "No Logo" c. könyv 2000-2001 tájékán talált meg. Akkor meglepően jól kerestem amúgy, azaz a sorból más apróságok miatt lógtam ki. A lóvé jött és ment, sok figyelmet nem szántam rá, még annyit sem - mint sokan ennyi idős korukban - hogy talán jönnek még szűkösebb esztendők. A pénzben amúgy én akkoriban időt láttam, azaz minél többet fel tudsz halmozni fiatalon, annál több időd marad, hogy később azt csináld amit akarsz, azaz ne a nyugdíjkorhatárt várd 60 évesen, ugyanazt a szar melót gyűrve, vagy ilyesmi... De persze ennek érdekében takarékoskodni is kellett volna, arra meg úgy gondoltam épp, fiatal vagyok, az még bőven ráér!
   Szóval nem gondoltam semmire, és felelőtlen voltam minden téren.
   Viszont proligyerek voltam, és elég proli körülmények közt is éltem, az akkoriban még egész más képet mutató Keleti környékén, és gyakran ettem hamburgert ott, ahol a városi legenda szerint emberi sejtek is kerülhetnek bele, és kedvesen szóbaálltam a kapualjunk alatt posztoló épphogycsak nagykorú kurvával, amikor hajnal 3-kor hazaértem a játékteremből (ahol dolgoztam, de sajnos néha játszottam is...)
   De eszembe sem jutott volna (hopp, általában elhangzik a posztjaimban, "eszembe jutott", innen a cím is, de így, hogy "eszembe sem jutott", lehet még nem írtam le...) hogy mi ugyanúgy kizsákmányolt prolik vagyunk, azok meg pl. akik az ócska játékteremben mondjuk képesek egy este alatt 150-250.000 forintot (egyesek még többet is) elverni, azok sem ám a "gazdagok". Egy-két vállalkozó, volt egy színész, meg a többi főleg kínai "étteremtulajdonos", a sleppjükkel. Közben lehet, hogy Gattyán György (később az ő cégének is voltam alkalmazottja) még nem is álmodott arról, hogy majd a top 10-ben lesz, viszont Bajnai Gordonnak már tuti megvoltak a kapcsolatai ahhoz, amit el akart érni később.
   Én ezekkel nem sokat törődtem akkor.
   Vagy mondjuk Andy Vajnával, vagy Mészáros Lőrinccel.
   Pedig kell! Nem az egyénekkel, megszállott módon, csak a "fajtájukkal". Többet, mint pusztán 1-1 kormánnyal, vagy párttal! Mert ha megértjük a mechanizmust, arra is rájövünk, hogy kb. mindegyik párt mögött az bújik meg. Szavazni, a szó szoros értelmében véve, már NEM LEHET! A szokásainkkal, a beszélgetéseink (uranbocsá; posztjaink) témájával, és a cselekedeteinkkel szavazunk, nem a négy évente leadott voksokkal!
  A nevek, amik a "No Logo"-ban felbukkannak, "tisztességes" vállalatvezetők, és marketingzsenik, meg esetleg a velük egy csapatban játszó politikusok. Rájuk se gondolt soha senki szerintem, amint a klasszikus Nike és  Adidas reklámokat nézte az Mtv-n, Shaquille O'Neal vagy Michael Jordan főszereplésével. Senki nem is gondolta volna, hogy az észak-amerikai varrónőt azért rúgták ki, mert a kínai, vagy malájziai tinimunkás óránként 20 centért megvarrja ugyanazt, amit ő mondjuk óránként 6-8 dollárért csinált. És mi pedig (köztük én is, bár én már akkor is turkálóból öltöztem, a pénzt máshol szórtam el) megvesszük, és közben még istenítjük is a zseniket, milyen vicces reklámfilmet forgatnak, ami cool, és mi is cool-ok leszünk, csak öltözzünk úgy! (Ettől persze a No Logo több, azaz ott az üdítőital és gyorskaja, és alapvetően a fogyasztói társadalom...)

   De akkor legyen ez a bevezetés: Naomi Klein 29 évesen (!!!) publikálta a könyvet!
   Kanadai, jó családból származó fiatal, kb. az Mtv ősgeneráció tagja, akinek "jobb dolga is lehetett volna", mintsem megpróbálja a figyelmet arra irányítani, hogy emészti fel az emberi értékrendünket a vállalati kapitalizmus!
   Mai napig nem tudok elég köszönettel gondolni rá, pusztán csak emiatt az egy könyve miatt!

   Aztán nagy szünet, szinte el is felejtettem, majd jött a "Sokkdoktrína", amit már itt Dublinban, a kapitalizmus valódi szenvedőjeként olvastam, és olvastam újra. Ez már nem csak a brandinget, marketinget, hamis PR-t támadja, és nem áll meg ott, hogy a munkások (akár negyvenes kanadaiak, akár 12-15 éves ázsiaiak) érdekeit védeni kellene, hanem feltárja a kapitalizmus mai formájának kialakulását, az tervezőasztaltól (Milton Friedman) a korai "inkubátorokig" (Chile, Argentina, stb.) a vasfüggöny összeomlását követő "privatizációs frenzi"-n keresztül a mai eseményekig, mint pl. New Orleans Katrina közben és után, vagy a 2004-es cunami után tapasztalt "újáépítés", amin ugye az eleve szopóágon lévő egyszerű emberek csak vesztettek, mások meg dagadtra keresheték magukat megint...
   Na, ez alapmű kellene legyen bármilyen közgazdasági szakközépben is, szerintem.
   (Ezzel együtt: E.F. Schumacher: A kicsi szép - Tanulmányok egy embeközpontú közgazdaságtanról)

   Aztán jött ez az új mű (amit még nem olvastam, mea culpa):
   This Changes Everything: Capitalism vs. the Climate
   Na, ezzel utazgat most a világban, hogy felébressze az embereket, és mivel Dublinban járt, hát kötelező program volt, hogy elmenjek meghallgatni.



   Persze itt is volt jó hosszú felkonf, maga az International Literaure Festival képviselőjétől, meg persze pár szó még a párbeszédpartnertől, akinek nem jegyeztem meg a nevét, és bocs, de szerintem mellékes is. A koncepció szerint ő volt az, aki Naomi beszéde után kérdéseket tett fel neki, majd a legvégén a közönségből is kérdezhettek páran. (Ezek a blokkok már javarészt ír vonatkozásúak voltak, amit bevallom nem is mindig értettem, mivel itt én csak egy mosodai alkalmazott vagyok, aki nincs képben a helyileg aktuális politikai-társadalimi kérdésekkel. Maga az a tény, hogy az ír hétköznapok "kiszolgáló személyzete" a hozzám hasonlókból áll, és senki nem azért jött ide, hogy a "varázslatos Írországot" megélje, már eleve ok arra, hogy komolyan vegyük, amit egy antiglobalista aktivista mondani akar, de persze a közönség nagy része a helyi entellektüellekből, vagy liberális demokratákból állt... és erre majd visszatérek.)

  Nyitásnak: Párizsi klímacsúcs.
   Egy-két fotó kivetítve, amin a résztvevő politikusok egymást tapsolják, és egymás karját lendítik a magasba! Mint egy színtársulat az előadás után, amikor újra ki kell jönni a függöny és a közönség közé...
   Csak közben a háttérben máris szedik szét a díszletet, az illúziót!
   Ez saját kép, nem ő mondta :P
   N.K. szerint az egyik baj ezekkel a "csúcsokkal" az, hogy míg a politusok látszólag kötelezettséget vállalnak a kibocsájtások csökkentésére, soha senki nem fogja rajtuk ezt a kötelezettséget "behajtani". Például - amit említett - Trump máris kijelentheti, hogy ha megnyeri az elnökválasztást, simán leszarja, milyen "kötelezettséget" vállalt Obama bármilyen klímaegyezményben. Ez kb. olyan, mintha Orbán Viktor most elvesztené a választást, és XY (az utódja) aláírna egy egyezményt, miszerint szabjunk gátat a világon emelt futballstadionok számának, de Orbán már most azzal a beszéddel kampányolna mondjuk Újpesten, hogy az UTE stadiont az ő győzelme esetén újjáépítenék, hogy méltó riválisa legyen a Fradi stadionnak!
   Szóval vicc az egész!
   Amit elértek - figyelem, N.K. optimista! - az az, hogy a nép ("az az istenadta nép") ki mert mennni az utcára akkor is, amikor kijárási tilalom volt (jól jött az a terrorcselekmény, nem igaz?!) és az alternatív média felkapta a szólamot, hogy "1,5 Celsius vagy meghalunk!", ami a klímaváltozás miatt leginkább szenvedő óceáni térségeket illeti (Fülöp-szigetek, mondjuk, cirka 90-100 millió ember), akiknek nem elég a "felvállalt 2-2,5 Celsius, mint elviselhetőnek bejósolt átlaghőméséklet-növekedés. Szóval volt protest, legalább. És ez önmagában valami, hogy emberek még hajlandóak erre!
   De szerinte, és szerintem is, ez a 1,5 fok, csak amolyan "próbáljuk már, gyerekek!" szint... sok tapsra nincs ok!

   Mert az a helyzet, hogy szinte mindig csak foltozgatjuk a lyukakat, azaz nagyon kis lépéseket teszünk.
   Ugrok az előadásban egy későbbi részhez: a TTIP nyilván szóba került, azaz inkább zu sammen a kereskedelmi egyezmények. N.K. szerint akárhányszor egy klímakonferencia szimultán megy egy kereskedelmi egyezmény tárgyalásaival, vagy előkészítésével, akkor kb. "kiadják az ukázt", hogy a klímások célkitűzései csak addig mehetnek el, amíg az nem ütközik a kereskedelmi egyezmény céljaival! Azaz: pénz a környezeti értékek előtt!
  Ez most - nekünk, európaiaknak főleg - azért érdekes, mert már minden lehetséges úton próbálják lenyomni a torkunkon a TTIP-et, mint libába a darát, és még most is az emberek (sőt! a magukat általában tájékozottnak valló emberek) több mint a fele azt sem tudja, igazából "mialófasz az a TTIP?!"
   Hát, a TTIP az, aminek - az összes klímacsúcs "vállalással" ellentétben - az összes következményeit akkurátusan, és kegyetlenül be fogják tartatni, mert benne van, hogy nincs pardon! Az egy olyan dolog, amikor egy vállalat azért beperelhet (!) egy országot (!), mert az ország szeretne zöldebb lenni, ezért olyan törvényt alkotna, ami ezt lehetővé tenné, DE a vállalat ezen profitot veszít!!! Ejnyebejnye, ezt nem szabad!
   Na, ez a TTIP, de maradjunk csak nyugottan ignorámuszok, és tapsoljuk meg az ilyen klímacsúcsok "eredményeit"!

   Szóval, maradjunk csak annyiban, hogy amióta a Time Magazine a Föld bolygót tette meg a szokásos "év embere" helyett az év bolygójává (1988), a médiaeszközök fejlődtek (műholdas tévézés, majd pár év múlva az internet kezdete, stb.) az emberekhez is jobban eljutott a környezet fontossága. Talán azért is, mert ahogy megszűnt a hidegháború, de még nem találták fel a dzsihádot, ezt a mumust fel kellett vezetni a pódiumra? (Ez saját gondolatom, nem Naomi mondta!)
   Mindenesetre ebben igazuk lett, azaz a mumusnak valódi karmai és fogai vannak, és mindenkibe bele tud harapni, ha nem is épp úgy, ahogy azt kezdetben levetítették nekünk. (Pl. Hollywood, mint örök propagandagépezet: Mad Max: minden sivatag... Waterworld: mindent ellep az óceán ... Day After Tomorrow: megfordul a Golf-áramlat, és egy szupervihar új jégkorszakba borítja az északi féltekét... stb.) Az a helyzet, hogy mivel általában minden mindennel összefügg, a klímaváltozás nem egyenlő a globális felmelegedéssel, és nem az a legnagyobb baj, hogy Hollandiát elmossa a tenger, mert ha már ilyen léptékű a kilengés, akkor szuperviharok, szuperhosszú szárazságok, szupehideg telek, szupergyorsan lefutó esőzések által lemosott egész hegyoldalak, és minden egyszerre fog jelentkezni, mert a rendszer nem lesz képes elég gyorsan kitermelni a reakciót. Ezt lehet tagadni, ahogy teszik, dugja mindenki a homokba a fejét, homok az lesz bőven, miután a termőtalajt lemossa az eső, meg elfújja a szél :P

   Amiben nem nagyon értek egyet vele, hogy nagyon sokat használja a "fosszilis energiahordozók" terminust, és ezzel szembeállítva a "megújulókat", mint pl. a napelem, és szél, esetleg a tenger hullámzásának kinetikus energiáját is belevéve (bár ezt ő nem említette, csak egy kérdező a végén.) Szóval a "megújulók" mitől is megújulók? A napelem fán terem? A szélturbina "ellátja magát"? Nem kell-e az előbbihez rengeteg ritka fémet bányászni, ellenőrizetlen körülmények közt, és rengeteg rövid élettartamú akksit felhasználni, ami mind veszélyes hulladék lesz? Nem kell-e az utóbbit állandóan karban tartani, és teszem azt akkor is átfesteni mondjuk (csak a példa kedvéért) két évente 5000 euró/db költséggel (festék az ugye fosszilis alapú, nem környezetbarát cucc), ha mondjuk épp az időjárás olyan szeszélyes lett, hogy abban a két évben alig fújt arra a szél, és csak 10.000 Euró mennyiségű áramot állított elő? Ja, hogy akkor is 5000 nettó "profit"? Aham, és azt az energiát a szélturbina alatti konnektorból használták fel, vagy ugyanúgy ráment a hálózatra, ami ugye szintén karbantartandó acélmonstrumokon futtatott karbantartandó kábeleket jelent?!
   Szóval a "megújuló energia" szerintem a következő: süt a bőrömre a nap, és felmelegít, és ezért nem kell pulcsi! Fújja a szél a kiakasztott ruhát, és ezért nem kell szárítógép! Minden más, amihez tárolás (akksi) vagy szálítás (felsővezeték) és egyéb infrastruktúra (karbantartás, installálás, stb.) kell, az a szó szoros értelmében NEM megújuló!

   Erre ő maga nem tért ki, de bátorkodtam belevinni ezt a mellékszálat (amit egyébként számos kisebb cikk mellett főleg Michael Rupert: Collapse c. dokumentumfilmjéből vettem)
De amit N.K. IS KIEMELT, az a következő: nem fog működni, ha nem változtatunk a fogyasztási szokásainkon!!!
   "High Consumers"-nek, azaz csúcsfogyasztónak nevezett minket, kiváltságos életvitelt élő, nyugati embereket. Mentegetőzött is picit, mondván, ő sem biciklivel járja körbe a világot, hogy ilyen előadásokat tartson :D
   DE, amin lehet, kérem, azon változtatnunk kell, mert ugyanennyi (vagy több) energia felhasználása, még ha 90%-ban most "megújulónak" nevezett forrásból is jönne, az is késő már, ha a folyamatot valóban meg akarjuk fordítani!
   Megint saját vesszőparipám, de gondoljunk csak bele az autózási szokásainkba, amik persze egyenes következményei a "letelepedési szokásainknak", azaz az urbanizációnak. Elvileg "jogunk van" a mobilitáshoz, azaz ha van egy picsányi zsákfalu, akkor az odavezető utat karban kell tartani, nehogy már Mari nénihez ne tudjon kimenni a mentőautó! A másik oldalon (és ez ugye a lakosság egyre nagyobb hányadát érinti): "jogunk van" parkolóhelyhez, mert ugye a tömegközlekedés visszafejlődőben van, ezért a meglévő nagyvárosokban pl. aláaknázzák a közparkokat, hogy alatta legyen egy több szintes mélygarázs, de ugye a talajélet nem ugyanaz 25 cm mély sportgyepen, amivel később "visszazöldítenek", mintha mondjuk 2-3 m mélyen lenne még a föld, és az öreg fák gyökerei egymásba tudnának kapaszkodni... Vagy, ha nem a föld alá, akkor több emeletes parkolóházakat emelnek, amiből már legurulni is 10 perc, liftezéssel, meg mindennel, és akkor még el se indultál, hogy beállj a sorba a dugóban füstölögni! JA, BOCS, nem füstölögni, mert mondjuk szép új világ van, és minden autó elektromos, vagy hibrid! Probléma megoldva, ugye? A gumiabroncs is kenderből lesz majd??? Hú, bocs, de a "zöld autó" híveit súlyos gondolkodás-edzésre küldeném, és még nagyon finom voltam most...
   (Jaj, de nem ám féreérteni!!! Egyénenként most nehogy ám mindenki rám fújoljon, mert álszent módon bringázok, csak mert nekem nem kell a kocsi! Nem, a kocsi jó lehet, ezt mondom én is! Csak mértékkel, és ne higgyük azt, hogy majd a "zöld kocsi"! Az NINCS! Azzal lehet zöldíteni az autózási szokásainkat, ha pl. a bevásárlási, munkavállalási és lakóhelyválasztási szokásainkat zöldítjük. Én pl. direktbe a munkahelyem mellé költöztem, amikor beláttam, hogy valszeg pár évig még itt fogok dolgozni. Vannak kollégáim a hotelben, akik konkrétan nem is Dublin közigazgatási területén belül élnek, és már évek óta itt dolgoznak, anélkül, hogy erőfeszítést tennének arra, hogy közelebb költözzenek! És lehet ezt csinálják összesen 20 évig is, és napi 3 órát járatják a motort, és kb. ugyanannyit vesztenek a kocsin, mint amit nyernek az olcsóbb albérleten... Tudnék még sorolni dolgokat, de nem megyek bele.)

   De N.K. optimista, és nem ugat le így senkit!
   Ő egy angyal, és csak szépen kér rá, hogy gondolkodjunk el, és aztán ne csak gondolkodjunk, de OSSZUK MEG!!! Mert így kezdődik az, ha el akarunk érni valamit.
Ajánlotta, olvassuk csak el a Leap Manifesto-t, pár perc (sajnos magyarul nincs fent, de fő nyelveken igen.)
   A "leap" magyarul ugrást jelent, azaz ezzel is arra utalnak (és emúgy ezzel zárta a beszédét is), hogy a kis lépések ideje lejárt, most nagyon el kellene rugaszkodni!

   Mondom, ő egy angyal, szóval azt sem az én kiosztós stílusomban említette meg, hogy ahogy a "megújulókra" való áttérést sem vehetjük készpénznek, azon is el kellene gondolkodni, mit sorolunk abba a kategóriába, hogy "green jobs", azaz zöld munkahelyek!
   Merthogy a megszorítások, azaz az elbocsájtások nem fognak társadalmi-gazdasági vonalon SEM, de klíma szempontból semmiképp sem eredményhez vezetni! A zöld munkahelyek teremtése, mint központi (ha tetszik, kormányzati) feladat lenne, hogy az embereknek legyen is betevőre, de emellett ne valami agyatlan, és valószínűleg érintőlegesen környezetkárosító munkahelyük legyen! Pl. társadalmilag talán valamilyen szinten igazolható, hogy Józsi inkább közmunkás legyen, mintsem a fotelben ülve sörözze el a segélyt, de mennyire zöld az, ha benzines fűkaszát lóbál egész nap az árokparton, zavarva ezzel a rovarok, békák, gyíkok és énekesmadarak kis társaságát?!
   Ha Józsinak valódi közmunkát akarnánk adni, ami mindenkinek jó, akkor felszedhetné kézzel a szemetet, és mondjuk kaszálhatna kézzel olyan helyeken, ahol nagyon kell! De kézzel!
   De zöld munka a tanítás, gyermeknevelés, de még nyilván sokminden sorolható ide.
Mint állandó izomgörccsel és ízületi panaszokkal rendelkező egyén, én igencsak örülnék neki, ha pl. minden tizedik lakosra jutna egy állami pénzen képzett masszőr-gyógytornász, akinél a terápia felét én fizetném, a másik felét pedig az állam (pl. olyan formában, hogy hivatalosan sem lenne rajta ÁFA, vagy államilag finanszírozott masszázsközpontok lennének minden 1000 főnél nagyobb településen, vagy mittudomén! Nem a probléma részletes megoldása ennek az írásnak a célja, csak annyit mondanék: szennyező anyag kibocsájtása, és általános elégedettség szempontjából szerintem jobban teljesít egy masszőr, mint egy fűkaszás...)


Pár egyéb dolog, amit említett, mi lenne klímabarát és gazdaságos egyben:

- Elapasztani az állami (vagy uniós) támogatásokat olyan tevékenységekre, amik nem állnak összhangban a környezet megőrzésével! Ehhez képest persze a mezőgazdaság mai szinten kb. traktort, kombájnt, fejőgépet és hasonlókat jelent, és közhiedelem, hogy 10 ha alatt "bele se lehet kezdeni", ha ebből akarsz megélni... (Megintcsak nem ő mondta, de szólnék, hogy az élelmiszeripar és mezőgazdaság együttvéve kb. nagyobb fosszilis-felhasználó, mint mondjuk az autókázásunk, szóval megint jelezném: egy kulturált, tudatos, pazarlásmentes fogyasztással sokkal többre mennénk, mint a "zöld autókkal!)

- Tranzakciós adó: nem fejtette ki, és én sem tudom pontosan hogy gondolja, de ha lehet egy tippem, én ezt értem alatta: ahelyett, hogy állandóan a bankokat és nagyvállalatokat istápoljuk, adóztassuk meg őket az alapján (is), hogy mekkora pénzforgalmat bonyolítanak le! Ezt ugye szokták mondani ilyenkor, hogy "úgyis ráverik ezt a költséget a végfogyasztóra", de ez szerintem a szokásos "békésen bégető birka felfogás", mert ha ugye pl. olyan szinten rád akarnák verni a telefonköltséget, hogy 100 forint lenne egy percdíj, úgyse fizetnél emiatt havi 50-et telefonszámlára, legfeljebb kevesebbet beszélnél, nem igaz? Ugyanígy, ha a bank többet számítana fel egy kártyás fizetésre, inkább egy összegben (vagy kettőben, háromban) felvennéd a fizetésed, és készpénzben fizetnél, ahol csak tudsz, nem igaz?
Nem tudnak mindent a végfogyasztóra terhelni, viszont mi képesek vagyunk kenyeret, tejet venni kápében, ők meg nem tudnak készpénzben működni, szóval itt lenne egy "igazságos adó" forma, nem igaz?

- Progresszív adók a gazdagabb rétegeket célozva: ki sem fejtem, aki ezt nem helyesli, az tényleg menjen a bús picsába!

- Katonai kiadások csökkentése: ez megint egy olyan téma, ami önmagában "egész estés" lehetne, kinek és hogyan éri meg a "katonásdi" és miért épp ugyanazok az emberek képesek totál leszarni, ha az egész világ kvázi lakhatatlanná válik...

   A legutolsóhoz (katonai kiadások) mellékelném, hogy ez ugye kb. magában foglalja a "nemzetbiztonság" fogalmát is, ami a menekültkérdéssel együtt egyre nagyobb teret kap. Namost, elég sokat pofáztam az ügyben, és egy lépést sem teszek hátra, ezt előre megmondom. Naomi Klein egy liberális, feminista, zsidó személy, és mint ilyen, Bernie Sanders nagy támogatója is egyben. És nem győzök egyetérteni egyéb "liberálisokkal" (pl. nagyon releváns, Lee Camp), akik mind Bernie Sanders támogatók, és ez ugye nem csak azt jelenti, hogy Donald Trump maga a sátán, hanem azt is, hogy kibaszott nagy szégyen, hogy az amerikai demokraták nagyobb favoritja jelenleg is Hillary Clinton!
   Az egyik legnagyobb tapsot a a kérdés kapta a beszéd után, hogy "Naomi, szerinted melyik a nagyobb rossz: Trump, vagy Clinton?"
   Szóval, sajnos amikor a magyar, vagy európai liberalizmust "fikázom", azért hozzátenném, hogy ettől még én az USA-ban simán egy libsi komcsinak számítanék, ahogy Bernie Sanders meg egy mérsékelt szociáldemokratának  "ideát". Trump meg azért támaszt egyáltalán igényt saját magára, mert a neoliberális (egyes fogalomtárakban: neokonzervatív) gazdaságvezérlés és aluliskoláztatottság következtében a "redneck parasztok" képesek felkapni azt a gondolatmenetet, hogy a migránsok és a feketék az okai mindennek, és Amerika megint nagy lesz, ha bekeményítünk!
   De itt visszautalnék a "No Logo"-hoz, azaz ez úgy kezdődött, hogy kineveltek egy komplett tapló-proli-pitibűnöző generációt azzal, hogy az olcsóbb munkaerő miatt a gyártást kivitték az országból! Mi most mit akarunk itt Európában? Olcsóbb munkaerőt "menekültek" formájában, akik mellesleg kulturálisan nehezen illeszkednének be?! Nagyon lebutítva és "magyarítva": versenyeztessük az alsóbb, és középső szinten az igazolhatatlan múlttal rendelkező, cv-jében bármit állító migránst az itthon felzárkóztatásra váró mélyszegényekkel, meg a középszinten a relatíve fiatalokkal, akik beszélnek németül, vagy angolul, és majd ahelyett, hogy az olcsóbb migráns munkaerővel versenyeznének itthon, ők lesznek az olcsóbb migráns munkaerő Dublinban, Londonban, vagy Münchenben.
   Naomi Klein kanadai, okés? Kanada népsűrűsége 3.2 fő/km2, míg az EU népsűrűsége 112 fő/km2.
Szóval megint máshogy kellene értelmezni, mit is mond egy ottani viszonyok között liberálisnak nevezhető személy, és mit mondana, ha az EU állampolgára lenne?! Mi "tele vagyunk", kösszépen! Ezt mondom én, ÉS amit ő is mondott, hogy a mi kormányaink, a mi életvitelünk felelősek azért a helyzetért, ami embereket menekültté tesz más országokban, szóval fontosabb lenne, hogy a hatalom ellen tiltakozzunk, és kollektíve követeljük, hogy a vezetőségünk hagyjon fel ezeknek a területeknek a kizsákmányolásával, elnyomásával!
   Kanadában fontosnak tartja, hogy az őslakosok által óvott területeket ne lehessen pusztán a profithajszolás miatt "feltörni". De mi lenne, ha 10-15 éven belül, olyan migránsok bevonzásával, akik semmilyen módon nem törődnek a kanadai erdőkkel, csak munkát és megélhetést "követelnek", megtörnék az ellenállást, mert munkát kell adni az új kanadaiaknak?! Pl. vágjanak fát, vagy csak nyissanak tradicionális curry kajáldát a favágók, olajmunkások számára?
   Európa tele van, és nem találunk munkát már azoknak sem, akik itt laknak.
   Ha a lakosságot "felhígitjuk" gyökértelen, helyi nyelvet alig beszélő, minden szart morális kérdőjel nélkül elvállaló egyénekkel, még kevesebb esély lesz arra, hogy a "nép" éberen tiltakozni fog bármi ellen is.
   Visszatérve az előadás közönségére: fiatal íreket láttam nagyrészt, trendi, jól szituált egyetemistákat, vagy értelmiségieket. FEHÉREKET! Egyetlen indiai, vagy pakisztáni arcot láttam, aki viszont lehet több generáció óta helyi állampolgár, lehet nem épp ír, de mondjuk brit. Nem láttam egy fekete afrikait, egy kelet-ázsiait sem!
   És ez a probléma a "nyugati liberalizmussal", maga Naomi Klein is ezt hozta fel, hogy Bernie Sanders miért fogja elveszteni a harcát Clintonnal szemben: "Nem találta meg a hangot a színesbőrű közösséggel." Bernie kb. ateista, és elég sok afroamerikai vallásos, a latin-amerikaiakról nem is szólva... Ez nem azt jelenti, hogy Clintont fogják támogatni, csak épp nem szavaznak akkor senkire, mint ahogy én se szavazok Magyarországon senkire...
   Amíg a mi, megengedő, szekuláris, és toleráns kultúránkba tradicionális keretek közt gondolkodó, megélhetési gondokkal köszködő emberket hívunk be, csak magunk alatt vágjuk a fát, és ki fogjuk termelni a saját Donald Trump-unkat is, mert logikus lesz a fehér prolik ellenérzése, a színes prolik meg éppúgy nem fognak senki oldalára sem állni, csak csendben vágják a gyros húst, és közben ha szerencsénk van, akkor örőlnek, hogy itt lehetnek, ha meg nem ,egy idő után elkezdenek okolni minket, hogy "hazudtunk nekik" a színes, szélesvásznú nyugati paradicsomunkkal!

   DE, segíteni kell nekik!!!
   Úgy, hogy magunkon is segítsünk, ha lehet...
   Ezért kell odafigyelni, képben lenni, szervezkedni, foglalkozni a problémákkal, ahogy tudunk!
Ezt megint nem én mondom (csak), hanem ő is: egyénenként lehetünk jók, meditálhatunk, kedvesek lehetünk az öregekkel, elesettekkel és menekültekkel, de ha csak egyénenként, és csak kis rádiuszban gondolunk arra, mit tehetünk, semmit nem fogunk elérni!
   Bombázni kell folyamatosan az ismeretségi körünket, és a közösségi platformokat azzal, ami felfedi a valós (globális, nem csak magyar vonatkozású) problémákat, és hinni kell benne, hogy mint civil közösség, még elérhetünk valamit!

   "Az első dolog, amit egyénként megtehetünk: hagyjunk fel azzal, hogy izolált egyénként gondolunk magunkra!" 
   Lehet, nem ez a leghelyesebb fordítás, de valami ilyesmit is mondott, válaszképpen egy olyan közönségkérdésre, hogy mennyire segíthet vajon a klímaváltozás ügyében a húsmentes étrend?
Ugyanitt megjegyezte: lehet segítesz vele, de a nagy képben nem várhatjuk el, hogy törvénybe foglalják majd a húsevés tilalmát...

   Ha hangosan, és egyértelmúen jelezzük a politikusaink felé, mit akarunk, és MIT NEM, akkor nem tudnak még olyan könnyen kibújni a kötelezettségeik alól. LEgalábbis, amíg még egyáltalán hihetünk abban, hogy demokráciában élünk...
   És, mivel már rég megpróbálom ám lezárni ezt a mega posztot: a TTIP egy olyan szeg a demokrácia koporsúján, amit Chuck Norris sem lesz képes kifeszíteni többé, még adamantium pajszerrel sem, szóval EZ prioritás, szerintem:

Greenpeace petíciója a TTIP ellen EZEN A LINKEN 
Éberség, és csak a szépet!









2016. május 7., szombat

Kis színes

Dublinban ugye kolbászból van a kerítés, de azért az albérleti viszonyokhoz egy kis szösszenet:
Kb. 2 hónapja szóltam az ügynökségnek, hogy az ágyam vége abszolút behorpadt, és ugyan "megoldottam", de szeretnék egy újat, elvégre több, mint két éve lakom itt, és a mai "kidobásra kalibrált" kultúrában mikor tartott egy ágy két évet?! (Főleg, hogy volt időszak, hogy barátnőm is volt, és hát nem a karcsú dereka miatt szerettem...)
Vakáció alatt, szinte méltatlankodva írt az ügynökség, hogy "hetek óta" próbálnak hívni, mikor is hozhatják az új ágyat?
Na, megjöttem, megkaptam, első blikkre sokkal strapabíróbb, mint a korábbi, de persze - mint kb. az emberek 80-90%-a tette volna - azt sem cipeltem ki a sufniba, hogy elrohadjon teljesen, mert megmentek mindent, hacsak pár léc "kikerül belőle", akkor felbontom.
Amúgy is, mivel hivatalból csak szingli ágy jár nekem, de dupla paplanom van, a korábbi matracot mindig bőröndökön és dobozokon fektetve, arra használtam főleg, hogy a paplan ne lógjon le a földre (meg ez a felület volt az egyik kupi-alkotó, azaz nem csak az a 3-4 könyv, amit egyszerre olvasok, de minden szar oda volt dobálva, amíg már nem bírtam tovább.)
Na, most gondoltam, szétbontom a régi ágyat, hogy ha menthető a keret, akkor ez lesz az új "oldalágy", meg betárazok oda a "mindenszar" kategóriából, mert hörcsöggel keresztezett, mutáns DNS-vonalam van, azaz szinte képtelen vagyok eldönteni bármiről is, hogy kell-e még, vagy szemét, hacsak nem ragad, vagy büdös, vagy penészes, vagy ilyesmi... Szinte fáj kidobni egy gyufás-skatulyát, amikor még van benne 4 szál, egy tompa hegyű Argos cerkát, vagy egy fél pár zoknit, aminek egy éve nem találom a párját, és ezek még csak a kevésbé helyigényes dolgok...
Ezért utálok költözni, mert akkor jön a "beáldozás ideje"! Mint a végitélet napján, akkor kénytelen vagyok "Haragvó Istent" játszani, és "szétválasztani az ocsút a búzától".
Hát, amikor elkezdtem a borítást lenyúzni az ágykeretről, akkor esett le az állam, hogy ezt egyáltalán el merik adni ágynak?! Kb. nyers, papírvékony léceken kartonpapír (!!!), és az egész mintha valami túlórától agyonhajszolt kínai szalagmunkás által lenne összetűzve... Igen, összetűzve, mert még a szög is kettérepesztené ezeket a csenevész leceket. Aztán az egészet valami ócska, és valószinűleg minden sosem-tesztelt vegyszerben áztatott (ne menjen bele a moly, meg az atka, meg ilyesmi, az a lényeg!) borítással, meg alul újrahasznosított műanyagszövettel be kell húzni, és bassza meg magát a fogyasztóvédelem!


A második kép illusztrálja, hogy oldottam meg, hogy ne egy besüppedő felületen aludjak, amíg nincs új ágy. A két db. rácsos cucc (talán valami gyerek tipegő két rövidebb oldala) már rég várta, mire lesz jó. Egy skipből hoztam haza, majdnem egy kilométerről, és leszarom ilyenkor mekkora cigánynak néznek! A laminált darabot az itteni sufniban találtam, csak nem volt elég széles, ezért raklapból mentett deszkékkal csináltam neki keretet. Azon a végen volt a nagyobb horpadás, mivel a radiátor felett van az ablak, és az ágyra állva tudom kinyitni, ezért ez a stabil megoldás simán működött, úgy is, hogy alul már szarrá volt törve minden.
Ez meg az ablak, ilyenkor nem bírom ki, csak hogy illusztráljam, amúgy tök fasza szobám van 450-ért, ezért is nehéz felmondani a munkahelyem, mert az meg 3 percre van...
   Persze a hörcsög mellett egy Mekk Elek is szorult belém, látszik az is, hogy "amire nem jó a szigszalag, azt hagyni kell a picsába!", de ez már azért nem igaz, csak ma is akarok aludni valamin, és az "áthajtható" részt provizor így stabilizáltam + egy kisebb szorítóval. Célnak megfelel, na ugye?! Nem győzöm amúgy hangsúlyozni, hogy inkább legyen minden mesterre ezer Mekk Elek, akik nem vesznek semmi újat, azaz nemfogyasztás, nemnövekedés, sufni-kreativitás, és nem megyek most bele miért is fontos ez, majd a Naomi Klein open talk összefoglalómban talán...
  Szóval itt most egymásra van hajtva a két rácsos cucc, azaz csak az ágykeret végébe eső darab van rögzítve, így némi kiegészítő keresztlecekkel, ha lehajtom, akkor rámegy a régi matrac, és kb. van egy dupla ágyam, tárhelyjel.
   Hát ennyi, és csak a szépet!

2016. május 5., csütörtök

Naplószerűen

Tegnap összejött megint, főleg munkahelyi dolgok, nem részletezem.
Az, hogy a család felbolydult, mint a méhkas, nem is biztos, hogy rossz dolog, majd ha leülepszik, szerintem még örülhetünk is neki, hogy valaki bedobott egy féltéglát a zavaros állóvízbe...
A munkahely más téma, merthogy ugye bő egy éve azt várom, hogy leépítsenek végkielégítéssel, és nem is baj, ha kevesebbet dolgozom, most pl. itt ez a rengeteg mentett faanyag, de fizikailag nincs erőm hozzányúlni már, ha heti 5 napot letolok a mosodában... Márpedig most még az is lehet "előléptetnek", azaz akkor nyilván meglesz a fix heti 5 nap, vagy néha elvárják a 6. bevállalását is...
Akárhogy is, ez egy "felfelé buktatás" is lehet, simán benne van a pakliban, szóval még nem biztos, hogy jó hír, bármennyire is kell a lóvé.

Szóval szarul aludtam, pedig lehetnék büszke életem első biciklibelső-cseréjére. Ősz fejjel jutottam el idáig, de sosem késő elkezdeni...
Olyan ez, mint amikor egy nő negyven évesen süti az első piskótát, nem igaz?

Azon nem kellett tökölni, hogy végigtapogassam a külsőt, megbújt-e a szilánk, vagy más, ami átment rajta, konkrétan ki kellett csavarozni a facsavart, amit "elütöttem".



Dehát későn feküdtem, rosszakat álmodtam, reggel nyűgös voltam, mert nem tudtam, hogy az Intreo csak 10:30-kor nyit csütörtökönként, és ott kellett 10 percet téblábolnom kb. 50 segélyezettel a bejárat előtt, csak hogy bedobhassam az elmúlt négy hét doksijait. (Mondjuk így pl. jól jött ki, hogy a fizetés nélküli szabadság sem teljesen üresjárat, de csak meg kellett volna nézni a neten a nyitvatartást, nem ott durcáskodni!)
Ráadásul néha olyan szédülékeny és légszomjas vagyok, meg ilyenkor egyből azt képzelem, már zsibbad is a bal karom, és milyen egy durva vicc, hogy úgy kapnék szívinfarktust, hogy pl. a szobám egy kupleráj, mert sosincs erőm még komolyabban kipakolni sem, amíg nincs két szabadnapom egymás után, visszaérkezés után számolva... Ilyen vagyok, meg ha a "mosónők korán halnak", az mosó férfiaknak sem lehet hosszú távon sokkal több esélye, szóval napi nyolc óra 40 évesen épp elég ahhoz, hogy utána már csak ledögölni legyen kedvem, meg persze akkor netezni, vagy olvasni, esetleg főzni, de semmiképp nem rendet rakni!
Amúgy ez a "szívinfarktus mánia" biztos elmúlik, csak elég sok olyan esetetet hallottam az elmúlt 2 évben, amikor szinte pont az én koromban váratlanul bedobta valaki a törölközőt, szóval az "Orange Is The New Black" mintájára, lehetne mondani, hogy a "Negyven az új ötvenöt", mert ugye a Ratkó korszak szülöttei elég nagy százalékban csengettek ki kb. 50-55 évesen...

De erre jó a kupi, és az emberi tartás, hogy "Jajjistenem, csak ne így!" Állítólag a régi parsztok azért borotválkoztak és fésülködtek este, hogy ha találkoznak a teremtővel, ne úgy nézzenek mán ki, mint egy sehonnai bitang ember... Vagy, hogy ezért ne kelljen külön fizetni a ravatalozóban, ennek lenne értelme még ateisták számára is ;)
És persze lehet épp csak olyan nap volt, hogy nem volt elég egy alma reggelire, azért szédültem, és néha a rohadék gyorskaja is helyrepofoz, mint pl. a rohadék ampullás rum a Ratkó prolikat, szóval két Burger Kinges sajtburger után már tovább tudtam intézni a dolgaim...
Azért ez picit égés, ugye, mert utána vettem meg Chaptersben Naomi Klein legújabb könyvét, direktbe azzal a céllal, hogy életemben először - ha már a kerékcsere megvolt, legyen ez egy ilyen hét - dedikáltatok is, mint egy "rajongó"... Szóval, össze vagyok ám zavarodva, hogy egy antiglobalista szerző előadására megyek, de közben a Burger Kingben ebédelek, és amúgy meg állandóan ki akarok lógni a sorból, de közben be fogok állni a sorba este csak azért, hogy valaki belefirkantson egy sort, meg egy szignót a könyve első lapjára...

Dehát valamilyen szinten meg kell próbálni beilleszkedni is, nem lehet Maugliként élni a betondzsungelben, nem igaz? Azaz pl. szerintem "normális dolog" szignóztatni egy könyvet az egyik kedvenc szerzőmtől, aki tulajdonképpen felnyitotta a szemem a "No Logo"-val, még valamikor 15 éve, és azóta csak ebben az irányban utazok tovább. Szóval bármilyen butuska dolog, bármilyen kommersz is, most szinte csak azért IS csinálom, hogy némileg tartsam a viszonyt az emberi társadalommal.
Akárhogy is, a könyvesboltból hazafelé még mindig elég szarul voltam, és a csatorna mellett cangáztam a Clanwilliam Place-szel szemben, ahol van 1-2 szép fa, és mivel a nap is épp sütött, gondoltam van időm még leülni (időre haza kellett érni, hozták az új ágyamat). Szóval csak leültem, nem simogattam most a fatörzset, mert ez egy forgalmas hely, nem szeretem, ha "megnéznek"... Még mindig szorult a szívem, de kezdett jobb lenni, pusztán attól, hogy süti a nap a hátam, és bámulok a tiszta vízbe, ahol két vadkacsa merülget, meg ott egy bedobott partvisfej.
Erre odajön hozzám egy kis kotorék eb, olyasmi, mint amilyen Jim Carrey-nek volt a Maszk c. filmben. Csak odasétál, rámnéz csendben, majd megáll, és nézi ő is a vizet. Gondoltam, mindjárt elhívja a gazdi, mert volt nyakörv rajta, de egy perc múlva is csak nézett, néha a vízre, néha picit oldalvást fel rám... Gondoltam, na, ez biztos mondani akar valamit, és eszembe jutottak a Négyszögletű Kerekerdő első sorai, amikor Mikkamakka kiragadja a mesélőt a depiből, amivel nyit:

"Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem. De hogy mindennap eljön! Na nem, azt már nem!"

 Aztán ugye jön Mikkamakka, és mondja Ervinnek, hogy "fussunk!", lehet ez a blöki is épp ezt akarta velem közölni...
Komolyan, legalább 2 percnek tűnt, míg ott figyelt mellettem, minden szokásos "kutyáskodás" nélkül, azaz nem csóválta a farkát, nem rohangált körbe, nem akarta megnyalni a képem, nem vakkantott rám, csak állt, és nézett!
De jobb kedvem lett tőle :)

Aztán, kihagyva a délutánt, este elmentem erre az "open talk"-ra, ami egy kb. 800 férőhelyes teremben volt, az RDS-ben. Magáról az elhangzottakról majd írok külön, ne legyen minden megint ömlesztve.
Csak most annyira térek vissza, hogy a dedikálás is megvolt, és találkoztam Merinek egy ismerősével, akivel a búcsúzóján futottunk össze, de a csaj már abszolút nem emlékezett rám, viszont amikor meg megszólítottam, akkor nagyon örült, hogy valakit megkérhet a hülye kérésével, hogy bár ő most nem veszi meg a könyvet, de lefotóz engem, ahogy Naomi dedikál, aztán adjam oda neki a könyvet, és fotózzam le őket azzal, meg egy korábbi közös fotójukkal, merthogy ő már 2007-ben is találkozott vele...
Nekem tényleg életem első ilyen sztárdedikálós esete volt, szóval én a neten rákerestem, mi a szokás, azaz egy szerző írt valami bejegyzést, mit kellene kerülni (ne vigyél furcsa ajándékokat, ne akkor akard megvitatni a 10. fejezetet vele, meg ilyesmik!) Alapvetően, ne legyél egy púp a hátán, és haladjon a sor! Én olyan jófiú voltam, hogy még nem is "fotózkodtam" igazán, azaz csak megvártam a szignót, és megkértem Naomit, akkor most maradjon a könyv, és itt a barátom, csinálok róluk egy fotót. Erre a paraszt csaj vagy 4 fotót is kért csak úgy, hogy odahajol, hogy mindketten a kamerába nézzenek, középen a könyvvel, aztán még ugyanezt a korábbi közös fotójukkal! Nekem volt kellemetlen, komolyan...
Meg idegesítő volt, hogy míg erre a lehetőségre vártunk, és elmagyarázta mit akar, többször is megkérdezte, értem-e amit mond? Hát, nem bazmeg! Azért dobok ki 20 Eurót egy politikai, gazdasági és társadalmi kérdéseket feszegető előadásra, mert amúgy csak egy szignót akarok a könyvembe, de amúgy angolból tök homály vagyok...
Remélem legalább a képeket átküldi, amin én vagyok rajta!
De a nagy felhajtásban azt meg se néztem, hogy nem csak annyit írt be a könyvbe, hogy "Istvánnak", hanem így:



Azaz "Maradj bátor!"
Pedig nem is mondtam, hogy igen, az vagyok :)
Na jó, tudom, biztos van kb. 5-6 ilyen kis frázisa, mégis esküszöm, szinte elérzékenyültem, ahogy itthon megláttam,

Hát ennyi, gondoltam feljegyzem ezt a furcsa kis napot...