Keresés ebben a blogban

2011. november 17., csütörtök

Szép remények

NEM akkor írtam ezt, amikor tízmilliószoros nap volt, 2011.11.17-én.
Akkor még estére sem fáradt el az a jó érzés, ami a Fenyőgyöngye felett mászkálva megmozdult bennem, de leírni nem voltam képes, és most sem tudnám. Aztán megint írogattam, írogattam, adagoltam a szokásos és az új hozzávalókat, és lett belőle egy nagy fazék ragu.
Ami a bizonyos napon történt nem először fordult elő, de nem is sűrűn. (Mostanában nagyon ritkán.) Olyan ez, mint egy szűznemzés: meglátogat egy érzés, és belém fészkel, belém gyökerezik, aztán olyan gyorsan fejlődik, hogy már érzem azt is, hogy forgolódik és rúg. A magja bennem van mindig, csak általában nem veszem észre. Egy ilyen tízmilliószoros napon, a természetben sétálva keresem, tudatosan, prekoncepciók nélkül nélkül, és hoppá: ott van!

Ez volt a második, hogy "megtartottam" egyáltalán egy tízmilliószoros napot, szerintem kábé 2009-ig még soha nem is hallottam ilyesmiről.
Pedig isten tudja, jobb lenne, ha legalább ezen a napon mindenki picit is több figyelmet fordítana magára és a világra. És voltaképpen ez nem is két külön dolog: magam, és a világ. Ha igazán magamba mélyedek, a világot teremtem (folyamatában), amiben létezem (pontszerűen).


Tulajdonképpen, a csak-a-szépet-elve alapján erről akartam csak írni, de aztán fontosnak találtam azt is, hogy a csúnya oldalt is magyarázzam. (Mert hát Okoska vagyok, Aprajafalvából, és nehéz lenyúzni a kék bőrt.)

Keretbe foglalom: tízmilliószoros teremtő nap - mostani világ - jövőbeni világ (lehetősége).

"Saját világom egyetlen gondolkodója én vagyok." (Balogh Béla.)

Szép lenne, ha menne... Az én világom viszont függ mások gondolataitól is, mert az Ő gondolataik olyan erősek voltak, és azok most is, hogy olyan díszletet teremtettek, amiben az inspirációm, a saját ihletem meggyengült, esetenként épp rückwerzet vett.

A világ egy természetes díszlet. A hinduk Mája Fátylaként említik. A Mátrix rémlik, ugye? A díszlet nem lehet tökéletes, mert nem fogadják be, ezért olyan amilyen: nincs értelme az olyan mezei filózgatásnak, hogy ha van Isten, mi ez a sok rosszalkodás a világon?! Minden rosszban van valami jó, illetve kissé ezoterikusabban: "Ami fent, az lent." (Tabula Smaragdina)

Az utóbbi pár száz év alatt körénk épített díszlet viszont már nem természetes, nem egy könnyű fátyol, hanem egy kurvára áthatolhatatlannak látszó betonfal. Persze van, ami átmegy a betonon is, pl. a radar, vagy rádióhullám, dehát én nem vagyok egy Superman, nem látok át a falon.
Szégyen, irigység, agresszió.
Csak három érzelem, három kellék, három adalék, amit a betonkeverőbe lapátoltak.
Hat rám?
Persze.
Hol jobban, hol kevésbé.

Például a belvárosban, ahol az utcára kilépve kutyaszar, okádék, és húgyfoltok között lépkedek a járdán; a bringások és az autósok között pedig egyes helyzetekben a kölcsönös megvetés a legkisebb közös nevező, hát uram bocsá, a fenti keverék elönt, és megköt.. Irigyen gondolok azokra, akiknek nem kell itt élniük, egyben biztos vagyok benne, hogy a vagyon egy részét nem tisztességesen szerezték, ezért utálom is őket, de aztán persze elszégyellem magam, mert hát én írom oda minden e-mail végére: csak a szépet?!
Zavar, és tehetetlen düh.
Nem vagyok szent.
Talán mert erre születni kell, vagy erre kiválasztanak? Nem lesz minden Saulból egy pillanat alatt Szent Pál a damaszkuszi úton, igaz?

De követnék egy szentet, ha felismerném? Hát persze!

Amikor járt közöttünk egy Buddha, egy Jézus, vagy egy Hermes Trismegistos, akkor könnyű volt hinni. Gyakorlatilag ilyen helyzetekben elég nehéz lehet nem hinni. Most őszintén: milyen választása volt Mózesnek, amikor egy égő csipkebokor beszélt hozzá? (Kiköpni a bélyeget, mi? :)

Mostanra a csodák ideje vagy lejárt, vagy szándékosan csendben vannak a csodatévők. Nem baj? Nem lenne baj, ha a sokat hangoztatott szabad akaratunk megmaradt volna. Aszerint én hihetek akár a hétfejű sárkányban, vagy ahogy egy régi haver mondja; csatlakozhatok a köldökimádók szektájához, és kerek lehet a világ a számomra minden csoda nélkül. Eldönthetem ugyan, hogy ateista vagyok, keresztény, vagy okkultista, és alapjában véve senkit nem befolyásol a döntésem, ez többé-kevésbé így is van. Milyen szabadok is vagyunk, hurrá!
De van egy intézményesített vallás: a Pénzimádat.
No ez az, ami bassza a csőrömet, mert ezt nem kerüli ki se a zsidó, se a muszlim, se a köldökimádó, alapvetően: SENKI. Miért? Mert így tervezték. A gazdagok imádják a pénzt, a szegényeket meg rákényszerítik, hogy próbálják őket utánozni, de ugyanakkor persze gondosan vigyáznak arra, hogy ez 100-ból csak egynek sikerüljön. Ezt a vallást nem akarom egyetlen alapító atyához kötni, még ha az a bizonyos Mayer Amschel Bauer 1760-as névváltoztatásakor már rendelkezett is azzal a vízióval, ami aztán meghatározta először Nyugat Európa, majd az egész keresztény világ, és a második világháború után az egész világ sorsát. Kézenfekvő lenne, de nem adok neki annyi kreditet, hogy egyedül találta ki a majombiztos rendszert, ami szorgalmas munkával, kapcsolati hálók kiépítésével mostanra beőtte a világot.
Ez a bizonyos Bauer egy birodalmak mögötti birodalmat épített, szigorú családi kódexet hagyva 6 fiára, és 5 lányára. A lényege a terjeszkedés, totális kontroll elérése, de következetesen a színfalak mögött lapítva, és persze fokozatosan, nagyon türelmesen. Ha egy békát meg akarunk főzni, és beledobjuk az 50 fokos vízbe, akkor kiugrik. Ha a húsz fokos vizet lassan melegítjük, tök jól érzi magát, és addig ott csücsül, amíg meg nem döglik.
A Földön most cirka 7 milliárd béka alatt melegítik az edényt.

Montecuccoli már kábé előtte száz évvel megmondta a tutit:
"A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz."
A Rothschildek (korábbi Bauerek) ezt aztán igencsak komolyan vették. Sőt! Meg is fordították. A pénzcsináláshoz három dolog kell: háború, háború és háború... Oké, helyesbítek: a könnyű, és gyors pénzcsináláshoz kell a háború.
Bennem egy cseppnyi antiszemitizmus nincs, amikor ilyen nevekkel dobálózok, mint a Rothschild. Nem-nem! Ez csak mezei antiglobalizmus. Megmondom őszintén, mivel gyerekkoromból rémlik, hogy "nem vagyunk mi rócsildok", de soha egy töriórán, tv-híradóban vagy újságban nem találkoztam ilyen nevű befolyásos emberrel, vagy valós milliomossal, nagyon sokáig az hittem, ez csak egy kamu név... Azt sejtettem, hogy ez egy zsidó név, de az még önmagában véve semmit nem jelent. Vagy mégis, csak pont fordítva? -> Az igazi, tórát ismerő, pajeszos zsidók is megtagadják őket, és méltatlannak tartják a viselkedésüket. Az igazi zsidók inkább csókolgatják az iráni elnököt, mint az izraelit, ez nekem mond valamit...

NWO - erről se hallottam még korábban. Igaz? Mivel fentebb említettem, hogy a saját világom bennem van igazán, hát emiatt sajnos úgy látom, nagyon sok igazság lehet benne. Ahogy történnek a dolgok, számomra igazol a sok kesze-kusza összeesküvés-elméletből legalább egy párat. Azért figyelem ezeket, mert alapvetően gyanakodónak születtem? Vagy mert lusta vagyok felgyűrni az ingujjat, és beállni a sorba? (Work - Buy - Consume - Die) Azt akarom, hogy bukjon meg minden, legyen káosz, csak mert nem nőttem ki a tinédzserkoromat?
Nincs jobb dolgom, bassza meg?!

Dehogynem, van. Majd elmondom a végén.

Most maradjunk a falra festett ördögnél: ott figyel, láthatja mindenki.
Rám ugrik? Háááát... no ez nem olyan biztos.
Hányan gondoltuk a nyolcvanas évek végén (főleg katolikus neveltetésben részesülők), hogy az AIDS majd megleckézteti a dekadens nyugati társadalmat, és annyi a jó benne, hogy kezdünk amúgy is sokan lenni? Féltünk még a balatoni szúnyogcsípéstől is, mert esetleg perverz német turisták lehetnek éccesek is, a szúnyog meg - gonosz természetéből adódóan - majd jól beolt minket?
Az 1991-es népszámlálás szerint Nigériában 88,9 millióan éltek, ami több, mint 40%-kal növekedett az ezt követő tíz évben. Pedig volt ott mindenféle ritkító tényező, nem csak az AIDS, nem igaz?
Hányan hiszik el ma is, hogy az ózonpajzsnak reszeltek, és bőrrákot kapunk 11 és délután három között?
Hány útmunkás hal meg vajon bőrrákban azóta? Igen, azokról a melósokról beszélek, akik reggeltől estig félmeztelenül öntik a szurkot. Szarnak ők a bőrrákra, nem igaz?
Más: 9/11 után Bush beleszart a ventilátorba, és háborút hirdetett a terror ellen!!! Hány amerikai halt meg azóta terrortámadásban, és hányan autóbalesetben? Vagy mekis kaja okozta keringési/emésztési zavarokban, vagy csak olyan balesetben, ahol a fegyver már eleve otthon volt? A terror elleni háború nagyon frappánsan hangzik, benne van a félelem is, meg hogy igazunk van, és jót teszünk...

Aztán mire jó ez az egész?
Parasztvakítás, hogy legyen mire figyelned, amíg felhúzzák a falat.
Hogy mi lesz ebből az orwelli vízióból, azt nehéz megjósolni. Angliában idén volt egy pár zavargás, és bár ott a legtöbb az egy főre jutó CCTV kamerák száma, sokra nem mentek vele a rendőrök. A hitelkártyás vásárlásokat elemzik az USA-ban, és levonják a konzekvenciákat. Biztos van egy olyan együttállás, ami alapján rendes megfigyelés alá is helyeznek, nem kell ehhez se nagy képzelőerő. A kézfejbe ültethető mikrochipet úgy próbálják rádbeszélni, hogy milyen jó lesz, ha majd a mentős leolvassa a vércsoportodat, amikor összeesel az utcán! (Ja, közben egyre kevesebbet fedez a klasszikus társadalombiztosítás...) Vagy, mivel a gyerek aztán mindent megvetet veled úgyis, pl. olyan videojátékokat is fejlesztenek, amiket sokkal életszerűbben és gördülékenyebben tudsz játszani, ha a chipes kezedre csatlakoztatod...
Először mindenkit meg akarnak számolni, és tudni akarnak rólunk.
Olyan drasztikus lenne, ha azonnal gulágba küldenének, ha megnézed a Zeitgeist videót, nem?
Akkor a béka kiugrana a vízből ;)
De ettől függetlenül már épülnek a táborok.

Szóval ennyit az ördögről.
"Festik" nekünk, egyre színesebbre, egyre élethűbbre. És nem kínálnak más alternatívát, mint hogy: gyere csak az óvó szárnyaink alá, majd nem lesz semmi bajod! Hogy fel kellene adni valamit ezért? A szabadságod? Nohát, hiszen SZABAD VAGY! A Te döntésed! Nem akarsz kamerákat? Okés, de hogy kapjuk el akkor a fickót aki megkéselte a lányod a diszkóból hazafelé jövet?
Hogy inkább vidékre mész, és a lányod otthon marad este? Te! Hány híradóban nyomtuk már be milyen siralmas az élet vidéken?! Tiszta harmadik világ! Viskók és disznószar! Nem teccik jobban a Való Világ Villa? No, ugye?! De a Te döntésed, ne feledd!
Te mégis kiköltöztél?
Miből is élsz? Aha, szóval azt eladod...hmmm...permetezési napló? Ne hülyíts minket, hogy bio! Azt hogy bizonyítod? És a számlák? Adózol te rendesen? Hogyhogy mire? Hát nem jár a gyerek óvodába? Hogy a nagyi vigyáz rá? És az ő nyugdíját ki fizeti? Ja, még nem is nyugdíjas? No, jól van, paraszt, jól van! Most megúsztad. De nehogy azt hidd, hogy nem figyelünk!
Work - Buy - Consume - Die = dolgozz! vásárolj! fogyassz! halj meg!
Nohát, tetszik ez az ördög, kérem?

Akkor a jó hír!

Azt nem mondja senki se, hogy ez mindig oda lesz festve! Sőt!
Picit füleljünk csak! Épp azt mondják, hogy 2012 környékén (amikor a legnagyobb büdös patást, a végső pusztulást is felskiccelték már) meg fog változni a dolog.
Én ebben hiszek.
Nem rég hallottam szülővárosomról, Kazincbarcikáról, hogy szellemváros lett. Nincs senki a szép sétáló utcán, mert otthon lapulnak. Aztán Pesten is láttam, hogy alig van autó az utakon. Az emberek NEM a kaszát egyenesítik, ha tele a tökük, csak otthon maradnak. Ha otthon maradnak, tévéznek, vagy neteznek, esetleg (csak suttogva merem leírni) olvasnak. Az még belefér. Békésen keseregnek,... vagy? Vagy esetleg ők is "megkapják az infót" valahonnan: nem lehet ezt így továbbvinni!
És akkor, mit tegyünk?
Semmit!
Nohát?

TENNI nem kell sokat az elején. Csak gonndolni kell egy jobb megoldásra.
Rá kell hangolódni.
Amikor a „századik majom” is mossa már a batátát, akkor egyszerre minden majom mosni fogja, attól függetlenül, hogy látott-e már valaha másik majmot krumplit mosni!
ÉS EZ A LÉNYEG!



Szóval visszakanyarodok:
Van jobb dolgom is, mint hogy a III. világháborún, vagy a New World Order-en, vagy a Rothchild-ok tevékenységén agyaljak. Ezek helyett meg kellene fogadni saját tanácsom: csak a szépet! Ha nem látom magam körül, akkor legalább arra a képességre szert kell tennem, hogy a szememet behunyva lássam.
Ez az egyik, amin dolgoznom kell.
Sok a rémálmom a lehetséges kimenetelekről, de tisztán emlékszem arra az álomra is, amikor a jó alternatívába láttam bele.


Mindezek lehetőségek.
De egyre jelentőségteljesebbek, és egyre inkább erősödik bennünk a képesség, hogy a gondolatainkkal megteremtsünk bármit, legyen az a félelemből születő háborús forgatókönyv, vagy a nyugalomböl eredő szép jövő.

De mi kell a nyugalomhoz? Mi kell ahhoz, hogy ne a sok szaron pörögjön az agyam este, elalvás előtt? Ne gondoljak a hitelre, vagy arra, mennyi pénzt basztam el az elmúlt 1 évben? Hát, a helyzet az, hogy a világot egyelőre még el kell fogadni olyannak, amilyen: anyagi világ ez, merev szabályokkal.
és ez az, amit kértem az erdőben, 2011.11.17-én:
Addig is, amíg nem jön egy új próféta,
Amíg nem kapcsol be a 100. majom effekt,
Amíg nem lesz egyértelmú, hogy a gondolatok teremtik a valóságot,
Addig kérem szépen, legyen bennem elég szufla,
Hogy fogadjam el a rendszert,
Hogy képes legyek túlélni, sőt!
(Valamennyire) élvezni is
Azt, amit manapság életnek hívunk...

Utószó:
Élvezzétek az életet, de a kívánságokkal vigyázni!
Amit a Titok, meg a hasonló könyvek sugallnak, az nem hiszem, hogy szép, új világhoz vezetne. Ha mindenki milliomosnak képzeli magát, jachttal, és Lamborghinivel, és persze valami csodás helyen, ahol a tenger is fasza, meg az utakon is lehet tépni a kocsival, akkor ki lakna a Föld felszínének 99%-án, és ki szolgálná fel neked a koktélt a teraszodon, ki a faszom mosná le a kocsidat? A szomszéd milliomos?
Én már most azt képzelem, hogy nincs is nagyon olaj, meg autó, jacht meg végképp nem, és ha el akarok utazni messzire, akkor felszállok a lóra, vagy a tevére, de persze én a magam részéről el se utaznék, ha már ilyen jól állna a dolog.

És esküszöm mindenre, ami szent, hogy ha most nagyon hirtelen bekövetkezik a nagy változás, akkor akár tutajjal és gyalog is hazamennék Magyarországra, mert alapvetően szeretnék én ott lenni, csak nem tudom kikerülni a mostani szabályokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése