*****

Megint elmegy egy szobalány, egy meg nem jön vissza szabiról, mert ugyanolyan derékpanaszai vannak, mint nekem, csak én még nem idén terveztem a táppénzt. Az eredeti tízbõl így már csak négyen maradunk, és a többi hat közül is volt akik már cserék cseréjének számítanak.
Amikor szezon elején panaszkodtunk, hogy sok a meló, a hoti még csak azt tudta hajtogatni: hosszú sorban állnak, akik a helyünkre jönnének. Most kint van a plakát a crew messben, hogy ha tudunk ismerõst, hívjuk, mert kell az ember.
Az ügynökségek olyanokat küldenek, mint Gina (román, 40 éves), akirõl tudták, hogy nem beszél angolul csak egy picit olaszul. Nyelvérzéke annyi, mint egy amõbának. Egy hónap után nem tud szemeteszsákot kérni, mert a "bag" szó már megy, de a "black" és a "garbage" még mindig újdonság. Az "I help you" nála azt jelenti, hogy "I need your help." Hogy a kabinokban mit csinál a vendégekkel, azt nem tudom, de ha valamit el akar magyarázni, akkor kábé úgy néz ki, mintha értelmi fogyatékos lenne...
Az új fodrászunk, Adriana (bolgár, 47) a nagy seggével alig fér el a polcok között, és igaz hogy érti az angolt, de 10 nap után még mindig megkérdezi, melyik programon mossuk a törölközõt, amikor a program így néz ki a display-en: "1 White Towels". A 30 méteres folyosó feléig ráverek 7 métert, amikor zsákokért megyünk, pedig én se vagyok egy Speedy Gonzales, de a napi doboz cigijébõl be tud szúrni 8-10-et munkaidõre is...
A legújabb hír, hogy a perui lusta macska helyére (akit átkért egy hoti egy másik hajóról, merthogy "old friend") egy bosnyák csaj jön, aki igaz hogy se angolul se németül nem tud, viszont a szlovákot érti, merthogy ott él civilben... Az ausztrálok meg tanuljanak meg akkor szlovákul, nem igaz?
Five stars my ass...