Józan paraszti ésszel; harmadik rész: Miről beszélünk?

    Megint csak úgy belefutottam egy cikkbe a 444-en, ami eléggé felbosszantott.
    Megelőzve a "dehát te is külföldi magyarként okoskodsz!" beszólásokat, megismétlem: én elkölthetnék itt mindent, amit keresek, főleg, hogy ez nem is sok, de mégis amit félreteszek, azt mind hazaviszem, és egy szebb, hazai életben reménykedve várom az anyagi függetlenségnek azt a fokát, amikor mekockáztathatom az újrakezdést otthon. Azaz: vendégmunkás vagyok, nem migráns. A szociológiaprofesszor, aki interjút adott, tartósan berendezkedett az USA-ban, azaz ő már immigráns, vagy emigráns, attól függ melyik ország szemszögéből vesszük.

     A cikk ITT olvasható.

     A cím jó, azzal egyetértek.
     Felőlem minden megyeszékhelyen lehetne mecset...
     Ahogy a foci nem az ultrákról, a migráns kérdés nem a vallásról szól.
     De a morális pánik az megvan, csak épp ez nem egy európai kérdés, főleg nem csak magyar, akármennyire is erre akar kilyukadni a végén a professzor.

     De kezdem az elejéről, idézgetve, reagálva:

• "A világ össznépességének csak 3,2 százaléka hagyja el hazáját. Az emberek túlnyomó többsége egész életét egy pár kilométeres körzetben éli le. Még Amerikában is, ahol mindenki mozog és könnyű költözni, a lakosság harmada ugyanabban a faluban vagy városban éli le az életét, ahol felnőtt."

    És ez lehet nem Róna-Tas hibája, de ahogy lehozzák ebben a cikkben, szinte panasznak hangzik!
    A méhek azért zsonganak a kaptárban, hogy hőt generáljanak. De ők tudják, mennyi hő tartja a kaptárt életben.
    Az ember is az utazgatásokkal, állandó ide-oda költözgetéssel, és leginkább a most tapasztalható nagyobb migrációs hullámokkal "zsong", azaz emelkedik a hő, ami itt képletes, de lazán lehet kötni akár a globális felmelegedéshez is.
    Csak gondoljunk bele, egy sima albérletváltás is mennyi kidobott energia: kezdve a kreatív idő elvesztésével, aztán a selejtezéssel, cuccok kidobásával, aminek egy része tényleg lim-lom, de nagy része simán lehetne egy upcycling-alany, vagy egy része simán hiányozni fog az új helyen, és újra meg kell venni >>> fogyasztás >>> környezetszennyezés. Ne ragozzam!
    Ennek a nagyobb verziója egy teljes költözés, pl. a hosszabb távú bevándorlás (a menekült, ha az is, de marad csak egy évet, akkor ugye itt fog megvenni minden szart, amire épp úgy látja, hogy szüksége van, aztán ha egyszer hazaköltözik, megint alig visz magával többet, mint amit behozott, mert a hétköznapi tárgyakat olcsóbb bárhol megvenni, mint elszállíttatni.) Szóval megint fogyasztás-generálást látok ebben is.
    Nyilván nem lehet most egy világméretű STOP-táblát kitenni, és mindenki maradjon a picsáján! Én is utazom, mondjuk most már csak évente kétszer, Dublin-Budapest, mea culpa. A lényeg, hogy én ezt rossz dolognak tartom környezetvédelmi szempontból, és nem mondanám sajnálatosnak, ha olyan világban élnénk, ahol a saját hazában maradást próbálják megsegíteni és propagálni, nem pedig a "nem tetszik? el lehet menni!" hozzáállást!

• " Gyakran hallom magyar barátaimtól, hogy szerintük ha tehetné, minden afrikai vagy közel­-keleti Németországba vagy Svédországba költözne. Tényleg? Akkor miért nem költöznek? Azért, mert nem éreznék magukat otthon, mert nincsenek ott barátaik, mert nem ismerik jól a nyelvet, mert nem azt a munkát végezhetnék, amit akarnak, és még sorolhatnám."

    Ezt az arcátlan csúsztatást!!!
    Á, cseppet sincs jelentősége, hogy pl. Németország (a kezdeti felelőtlen lózungok után) már most sokkal keményebb határvédő álláspontot képvisel, a svédek meg csak röhöghetnek, mert egyrészt senki nem várható gumicsónakon a jeges vizeken, másrészt ha kivesszük a légi megközelítést, akkor már eleve Németország egy szűrő, és ha ők elkezdenek bezárni, Svédországig úgyse jut el senki. Ezekbe az országokba azért nem költöznek annyian AZONNAL, mert nekik itt van délebbre a sok kényelmes "terepakadály", Görögország, Magyarország, Szlovákia, stb. formájában, hogy megtehetik azt a luxust, hogy ne építsenek kerítést.
    Legalábbis, amíg Putyin - csak a vicc kedvéért - nem kezd el buszkonvojokat szállítani az Orosz-Finn határra. Na, azon jót röhögnék, tényleg :D

• "Egy sokkal kisebb része indul útnak kalandvágyból. Ezek a megvetéssel csak migránsoknak nevezett emberek általában jól képzettek, vállalkozószelleműek, fiatalok, egyszóval olyanok, akikre minden országnak szüksége van, különösen azoknak, amelyekben fogy a népesség."

    Egy: miért kell kihangsúlyozni, hogy "megvetéssel"?! A migráns egy definíció. A megvetés lehet az emberben, aki használja a szót, ez nem kétséges. Lehet benne szimpátia is, akkor azonban hajlamos még mindig csak "menekültekről" beszélni (inkább a hazugságot választva a "megvetés" helyett?) És persze lehet akár (mint pl. én magam) semleges is, amikor a definíciót használja.
    Kettő: hogy mennyire jól képzettek lennének, arról nyilván vannak már egymásnak teljesen ellentmondó hírek is (pl. hallottam, meglepően magas az aluliskolázottak, sőt! az analfabéták aránya.) De mondok egy személyes példát: Dublinba 2005-ben jöttem először munkát keresni. Rengeteg olyan kelet-európai (főleg lengyel) migráns árasztotta el az országot, akik 100 szót nem tudtak angolul, gátlástalanul hazudtak az otthoni "munkatapasztalataikról", és ha ki tudtak cseléni egy biztosítékot, már villanyszerelőnek mondták magukat, vagy ha egy betonkeverőt meg tudtak tölteni, akkor már azt mondták, hogy otthon évekig dolgoztak az építőiparban, stb. Ezek nagy része saját körben passzolta át a cv-ket, egymást "bújtatták" albérletekben, azaz gyakran olyan helyeken is többen laktak, ahol a tulaj kifejezett kikötése volt, hogy egy fő/szoba! Ez utóbbit én is csináltam, nem elítélni akarom! Viszont bizonyos helyeken így lesz egyre több és több lelakott lakás és ház, aztán konkrétan nagyobb gettók is kialakulhatnak, ha eszkalálódik a folyamat. Nem lehet kikerülni, mert az olcsó munkaerő egy drága városban olcsó lakhatásért kiált, és mivel a multik szarnak rá, hogy már nincs munkásszállás, ezt ki-ki úgy oldja meg, ahogy tudja. Persze az "értelmiség", főleg akiket elég jól megfizetnek, ezt gyakran nem látja, mert pl. valamelyik normálisabb budai kerületben lakik, ahol drága az albérlet, és pont leszarja, hogy valamelyik pesti külkerület fokozatosan elszlamosodik. Nem bánja, kivéve, ha fel kell emelnie a hangját a tarthatatlan körülmények ellen, meg amikor a helyi "rasszisták" összetűzésbe keverednek a jövevényekkel, csupán azért, mert az elkeseredés erőszakban manifesztálódik...
    Népességfogyásra egy mondatban: van más megoldás is, nyilván!

• "A menekülteket erkölcsi kötelességből, a migránsokat, válogatás után, gazdasági önérdekből kellene befogadnunk."

    Hm, szóval maxoljuk ki a "brain-draint", ezzel még inkább lehetetlenné téve, hogy a konfliktusövezetek talpra álljanak, ezzel pedig még több gazdasági menekültet kreáljunk?
    Nem kellene inkább ott tartani az embereket ahol vannak, de egyben megfelelő know-howt vinni oda, és segíteni nekik elfogadni a tényt, hogy nincs sok esélyük "megvalósítani az amerikai álmot", viszont egyről a kettőre tudnának ott is jutni?
    Ja, bocs, látom a szót: Önérdekből...
    Világos most már. "Nekem jó, mert amerikai magyar vagyok, és én "megcsináltam"." Csináljátok utánam, vagy dögöljetek meg! Roppant felelősségteljes, megint.

• "Itt, Kaliforniában az innováció alapja a tehetséges bevándorlók özöne. A Szilícium-­völgy hemzseg a megélhetési bevándorlóktól. Az én egyetemem természet-­ és mérnök­tudományi tanszékein a tanárok és a diplomázott diákok többsége külföldi. A diploma előtt álló diákjaink nagy hányada első generációs bevándorló, akik hihetetlen szorgalommal igyekszenek felfelé a társadalmi ranglétrán."

    Csak aláhúzta vastag filccel, amit gondol: az önmagában siralmas közoktatási rendszerrel, ám egyes szektorokban csábító fizetésekkel és kilátásokkal rendelkező USA csak úgy képes innovatív maradni, ha gátlástalanul lehalássza a szegényebb országok szürkeállományát.
    És a "hihetetlen szorgalom" itt megint mit takar vajon? Amíg pl. egy szenátor fia ellébecolhat a Berkley-n, mert úgyis telik a tandíjra, az első generációs bevándorló gyereke, ha megfeszül, akkor is hoznia kell a szintet, ami ösztöndíjassá teszi, nem számít, hogy közben hányan kapnak idegösszeroppanást, vagy csak feladják a normális életüket, mert éjjel-nappal tanulnak, hogy a papa büszke legyen, a gyerekeknek meg már egy fokkal több esélye lesz majd?
    NORMÁLIS?!

• "Az USA­-ból nézve Magyarország egy európai katasztrófa ellenszenves mellékszereplője. Donald Trump, aki a republikánus párt elnökjelöltségére pályázik, sok szempontból egyetértene Orbán Viktorral, de nem hinném, hogy tudja, kicsoda a magyar miniszterelnök."

    Szóval az USA-ban lehet elnökjelölt is már, aki valószínűleg azt sem tudja mi folyik most Európában, csak rengeteg lóvéja van, és már rengeteg politikust vásárolt meg, de nyilván egy jelentéktelen kis európai államocska miniszterelnökének a nevét nem is tudja hová elhelyezni? És egy ilyen országból, egy ilyen "demokráciából", bevallottan kényelmes pozícióból illendő-e vajon kritizálni, mi megy ideát?

• "Fontos szereplője a morális pániknak a morális vállalkozó. A morális vállalkozó a pánik által létrehozott társadalmi mozgást próbálja kihasználni valamilyen társadalmi változás elérésére. Többnyire ő indítja vagy gerjeszti a pánikot azáltal, hogy valamilyen eseményt, viselkedést deviánsnak bélyegez. A morális vállalkozó ugyanakkor kijelöli azokat a személyeket vagy csoportokat is, akik ezért felelősek."

    Ponosan! Csak épp a "morális vállalkozó" lehet egy lokális szereplő, mint pl. Orbán Viktor, aki magát a migránshullámot nem generálta, csak meglovagolta. Ezért el lehet ítélni, de egyben túl is kell lépni rajta! Nagy sikerét szerintem annak is köszönheti, hogy a balfasz ellenzék csak az érzelmi faktorra építette fel a tiltakozást, ahelyett, hogy épp magát a hullámot vette volna górcső alá.
    Szerintem már a plakátkampányra azt a választ kellett volna adni, hogy építsünk ki közös akaratból egy kontrollálhatóbb határsávot, aztán foglalkozzunk napirendi kérdésekkel, csak hogy el ne mismásoljátok a földtörvény-tervezetet, a brókerbotrányt, meg stb. De nem, az ellenzéknek látszólag fontosabb, hogy a rendőrök úriember módjára osztják-e szendvicset, vagy "dobálják, mint egy lágerben", vagy hogy "Bambi szegény, majd beleakad a szögesdrótba", vagy "mi, magyarok, entschuldigung, tapló parasztok vagyunk, bezzeg Németország egy emberként üdvözölte a menekülteket a pályaudvaron!" Meg sorolhatnám az egyéb apró részleteket, amik rengeteg megosztásra találtak az elmúlt hónapokban. Egy ismerősömmel akkor szakítottam meg a diplomáciai kapcsolatot, amikor ezt osztotta meg:

    Namost, a britek beállítása, mint aranyérmes, világgeci gyarmatosítók, tudom, picit erős lenne, mert hát nem mindegyik az, nyilván. De Cameron, mint a konzervatívok bajnoka, azaz ugyanennek a világszemléletnek az éber továbbörökítője, ne szerepeljen már egy Orbánt kifigurázó mémben! Főleg miközben a csatorna-alagút elárasztását is felvetették, és gyakorlatilag bűncselekménynek számít, ha illegális bevándorlót látsz vendégül! (Ott pedig máshogy látják, ki is a menekült, és ki az illegális bevándorló, azaz Gyurcsány, ha nem politikus lenne, csak egy átlagember, és ott élne, akkor a hatásvadász vendéglátósdival egy feljelentést kockáztatott volna meg esetleg...)
    Aki ilyeneket továbbít, az magáról állít ki szegénységi bizonyítvánt....

    De van egy globálisan értelmezett "morális vállalkozó" is, aki(k) - hogy hozatták-e tízezerszámra a menekülteket, vagy sem, az majdnem mindegy - közben teljesen elterelték a figyelmet Görögország mesterségesen generált csődjéről, vagy egyéb, globálisan sokkal több ember életét fenyegető kérdésről. Még, ha azt teljesen el is vetjük, hogy ezek a vállalkozók konkrétan pénzelték volna a menekültek tömeges megjelenését, az erről való tudósítás, azaz a tálalás mindenképpen az ő kezükben van. Ajánlom megint a Wag The Dog (Amikor a farok csóválja) című 1997-es filmet a "kreatív hírszerkesztés" témában, csak illusztrációképpen.

• "A morális pánikok nem tartanak örökké, és a pánik intenzív szakasza többnyire rövid. Magyar barátaimnak azt mondom, hogy nyugodjanak meg, és vegyenek mély lélegzetet. És ahelyett, hogy amiatt aggódnának, hogy mi lesz, ha 10 millió muzulmán, vagy 100 millió afrikai lepi el Európát, inkább azért aggódjanak, hogy mi lesz, ha Magyarország egy fasiszta országgá lesz, vagy ha sikerül magunkat kimanőverezni az Európai Unióból."

    És igen, erről beszélek!
    Hogy beszélhet valaki, főleg San Diegóból, arról, hogy nem kellene aggódni 100 millió afrikai miatt, INKÁBB attól kell félni, hogy "fasizálódunk"?! Nem lehet a kettőt külön kezelni! Ebben a rendszerben, amit látszólag senki nem akar megdönteni, így nem!
    Egyrészt: ajánlanám, települjön haza a professzor úr, erősítse  az itthoni értelmiséget!
    Másrészt: egy fasiszta országból szól hozzánk, ahol máris kb. abban szabad csak az egyszerű polgár, hogy Trump-féle echte führert válasszon, vagy Hillary Clintont, aki szintén vaskosan benne tartja már a kezét lobbicsoportokban, és nem is annyira titkos érdekszövetkezetekben. Ez az ország az egyik élharcosa a TTIP-nek, amiről szándékosan vagy nem is beszél senki, vagy ha egyesek elkezdenének beszélni róla, akkor sokkal egyszerűbb egy ilyen menekültválságra állítani rá az összes csatornát. Ami igaz is: ez a menekülthisztéria hamar leülepszik (már most látni a visszazsibbadást otthon, ahogy Pestet elkerüli a látható tömeg), a TTIP, TTP és társaik viszont gyökerestül fogják felforgatni az eddig ismert világunkat.
    Harmadrészt: ja, hogy nem erről kérdezték? Értem én. Csak éppen az összes válasza magán viseli annak az embernek a nézőpontját, akit Chomsky a "császár és a kalóz" hasonlattal ír le. Mélységesen elítéli a kalózt, de csontig benyal a császárnak. (Nem fejtem ki, megint hosszú lenne...)

    És ha már Noam Chomsky, szerintem szépen idevág zárásként egy gondolat tőle, egyben megmagyarázza, miért borít ki engem megint, amikor egy professzor (és nem XY az ismerőseim között) használ ennyi hárítást, és terelést. Azért nem mondom, hogy idézet, mert hallás alapján, egy 2003-as BBC interjúból veszem ki, amit a Youtube-on láttam:

Alapvetően a történelem során az értelmiség nagyrészt a hatalom szolgálatában állt. Vegyük például az I. Világháborút! Az értelmiségiek minden oldalon komoly mértékben támogatták. Volt pár ellenző is, persze. A legismertebbek börtönben kötöttek ki. Mindazonáltal nagyon kis csoport volt, míg a többség a saját országának nézőpontját támogatta. És ez ma is érvényes. Végül is az értelmiségiek írják a történelemkönyveket, szóval óvatosan kellene kezelnünk, miként állítják be magukat! Főleg, hogy minden hihetőbb, mikor nyomtatásba kerül.

Lábjegyzetként három rövid video:

    Érdekes, a TTIP-ről egy nyugis zenével aláfestett, barátságosan magyarázó propagandavideó, amitől kb. azt lehet várni, hogy vagy nem is érdekel, és elalszol rajta, vagy esetleg el is hiszed, mert hát "okosabb emberek azon fáradoznak állandóan, hogy mindenkinek jobb legyen!"

    De hogy értelmezzük vajon a TTIP hatásait, ha se aludtunk el az elsőn, de el sem hittük, mit akarnak letolni a torkunkon?

    És legvégül: miért üres szólam a "menekültek" integrálása, nem csak hosszú- és közép-, de rövidtávon is? Mert ha a problémát nem kezeljük egészében, azaz globálisan, minden egyes befogadott migráns helyén kb. 15 másikat teremtünk! És FŐLEG cinkosok vagyunk, ha a gyakran hangoztatott "képzett munkaerőt" akarjuk példaképpen felhozni, és a liberális hátszeleken lobogtatni, hogy lám, nekünk ez csak jól jöhet! NEKIK (otthon) nagyon szarul fog jönni, ha elcsábítjuk azokat, akik még tenni tudnának a szebb jövő érdekében ;)

PS (and love): Ezt egy sorozatnak szántam, és bár 1-1 epizód így is hosszú, ha még először járna itt valaki:

Első rész >>>  ITT
Második rész >>> ITT

Napom, napom

A memory foam matracom nem rossz ugyan, de semmi ahhoz képest, ahogy a Phoenix Parkban leheveredtem egy árokparti, zsombékos földbuckára. A merev nyakam egyből elkezdett apró lépésekben kiengedni, a gerincem mentén éreztem ahogy a neuronok újra sorakozópróbát tartanak a kaotikus rohangálás helyett. Az izomkodó Nap levarrja az asztráltestem a földre, és mint boldog folt, meg sem akarok mozdulni.
Csak a sörért, vagy a füzetért, hogy leskicceljek 1-1 szót.

A madárcsicsergést most nem a Youtube szolgáltatja, ami nem rossz utánzat, megfelelő állapotban, de kezdem azt érezni, hogy a wifi és/vagy a laptop elekromos szmogja kábé pont annyit árt az agynak, mint amennyit a netről hallgatott relaxációs bizbaszok segítenek, szóval most az igazi érzést át kell élni teljesen!

Mert sajnos ritka. Sajnos tényleg a Phoenix Park az egyetlen hely eddig, ahol így megtalálom a békém. A puszta méretei miatt egyes helyeken - mint itt is - simán megtarthatják a többiek a 60-70 méter távolságot, és nem fut oda hozzám ötpercenként egy kutya barátkozni. Emlékszem most a barcikai rétre és mögötte az erdőre, még a kutyatartás divatja előtt, hát kábé úgy: szépen, egyedül, de nem magányosan, hanem EGYBEN!
 De most kb. 12 kilométerrel arrébb lakok, ami az én nyugdíjas bicajozós tempómmal van 45 perc is.


Viszont most kitekertem, mert ragyog a nap, és már máshol láttam medvehagymát, szóval meg kell nézni azt az árkot, a nagy lelőhelyet! Konstatáltam, hogy már szépen sarjad, majd ledöglöttem arrébb, a napos oldalon a két sörömmel. Nem nagyon iszom ám már, háromtól már másnapos leszek, de most ez passzol. Bele is aludtam volna a másodikba, de egyrészt időre vissza kellett érnem, meg azért március van, és nincs két vesedonor leszerződtetve rosszabb napokra, szóval inkább kitámasztottam a szemehélyam.
Azért 50-60 métert mezítlábaztam a földön, és az amúgy egyre aggasztóbb bokaproblémám is csitult azonnal. Hiába, no. A föld, az tud valamit! Már tudományosan is fejtegetik, például a talaj mikrobáinak antidepresszáns hatását, majd lefordítom magyarra a cikket és megosztom.


De most, csitt! - mondom magamnak. - Csak élvezni a semmittevést!
Azaz, ácsi! Semmi?!
No, dehát épp dolgozom, nem látjátok? Beledolgozom a közös tudatalatti mátrixba, hogy ez a legjobb választás egy márciusi délutánon. Mert persze nem olyan világ van már, ahol ezt a tevékenységet professzionálisan űzhetném, azaz csak hevernék a napon, vagy eső idején egy hordóban, és filózgatnék a nagy dolgokon, meg lassan figyelném ahogy serken az élet a szemem láttára. (Ezt is szeretem, pl. a szobámban elültettem mustármagot és csírázó krumlihéjat, mert olyan szépen látszik, ahogy kibújik és a kis hajtások erősödnek a fénytől, a víztől, és a szeretettől. A mustárt lecsipegetem, a krumplit meg majd később kiültetem... de ebből nem lehet sajnos megélni :(
De nem baj, azért nem kell ezeket a tevékenységeket teljesen kiradírozni az életünkből csak azért, merthogy ebből nem lehet megélni!
Szóval ezen "dolgozok" ilyenkor: üzenem mindenkinek, hogy tegye ezt meg néha!
Talán jobban becsülnék utána a földet...

Aztán, mivel készültem rendesen, kipipáltam a zöldet minden kontextusban, és simán belefeledkezhettem a medvehagyma módszeres, ollóval történő szedésébe, illetve az ollóval egyet ki is kapartam (megint a föld, már maga az érintése, ahogy hűvösen, nedvesen, illatosan kis golyócskákká omlik el az ásás nyomán!), mert kisérletképpen ki akarom ültetni azt is "itthon". Szóval biztos belefeledkeztem a tevékenységembe, amit az amerikai nagykövet rezidenciájának két kertésze, vagy egyéb kanárisárga mellényes alkalmazottja zavart meg, akik rám szóltak a falról:
- Hé maga! Mit csinál ott?!
- Csak medvehagymát gyűjtök - mutattam egy csokor zöldet - ilyenkor nagyon egészséges... Csak egy kicsit - teszem hozzá, attól tartva, hogy talán szabálysértés eleve a park bármilyen növényéhez hozzányúlni - meg amúgy is nő mindenhol... láttam már másokat is. (Na ez már a tipikus lebukós mentegetőzés, de hát mamlaszvagyok mindig, amikor így hirtelen elkapnak...)
- Jelentenünk kell, hogy gyanúsan viselkedik.
- Ó, come on! Csak egy pár csokor medvehagyma.
- Szóval csak hagymát szed, mi?!
De ezt olyan tónussal mondta, mintha az én szüretem egy elfeledett termékenységi rítussal lett volna megspékelve, ahol minden csokor levél helyére kötelezőnek érezném a "magom szórni" a földre, mint egy eksztázisba révedő bonobó majom...
Aszem inkább csak jámborul bólogattam, ők meg elballagtak.

Azért sikerült beleszarniuk a levesembe, mert megtört a varázs, ahogy igyekeztem azonnal a cangához, majd cikcakkban átsuhanva a parkon, menekülni a zsákmánnyal. Mert ne becsüljük ám alá az "átszellemült" logikát, ami képes mindent szépnek és helyénvalónak mutatni, amíg nincs zavaró tényező, de elég egy ilyen intermezzo és beüthet a para... (Pl. amikor ilyenformán zebrán kelek át, de piroson, és bár józan ésszel látom, hogy jobbra és balra 100 méterre van csak kb. az autó, ami jön, de mivel elvileg úgy érzékelem, hogy az idő az tényleg csak illúzió, így a folyamatos jelent (cars are coming) felcserélem általános jelenre (cars cross this road), az agyamban hirtelen egy olyanforma kép jelenik meg, mintha hosszú expozícióval fényképezném az útkereszteződést, és az autók vég nélküli csíkot alkotnak... szóval megesett, hogy inkább visszahúztam a lábam a zebráról, és kivártam a zöldet... a zöldre mindig érdemes várni ;)

De hol is tartottam? :D
Ja, para:
Megálltam egy pataknál, hogy lemossam a fődet a kezemről, mert arra gondoltam, hogy a parkból kifelé, a kapunál parkőrök fognak igazoltatni mindenkit, legalábbis akin sapka van, és szakállas, és ha retkes a körmöm, egyből lebukok, hogy lopom a medvehagymát.
Itt eszembe jutottak arab (vagy annak látszó) cimboráim, akik - bármennyire is szeretnének medvehagymát gyűjteni az amerikai nagykövet rezidenciájának árkában - még inkább ki vannak téve a sanda oldalnézéseknek, és őket VALÓBAN befújták volna mint gyanús elemeket, anélkül, hogy megkérdezik, mit csinál voltaképpen? Merthogy biztos taposóaknát vagy időzített bombát ás el, ugye?!
Mondjuk én is a bringás divatnak a militánsabb verziójában pompáztam, és hátulról nézhettek arabnak is, még jó hogy megúsztam a tazer gun lövedéket...

De amúgy, már kijutva a parkból, a fülemben a Beastie Boys Namasté c. számával, hogy lecsituljon a feldúlt lelkivilágom, még az is eszembe jutott, hogy ez a baj Dublinnal: az emberek annyira egyformák, hogy én itt mindig ki fogok lógni a sorból! Nem kellene már körülnézni, van-e meló vajon Amszterdamban?! Talán...
Szóval, most nem hiszem, hogy arról van szó, hogy nem nőttem ki a kamaszkort, amikor nem füllött a fogam az iskolaköpenyhez! Nem. Meglehetősen konzervatívan szoktam már öltözködni, kivéve ha elkap a hóbort, vagy ha bringázok, akkor nyilván Mad Max film statisztának öltözöm, mert az a bevált recept a változékony ír időben... szóval nem...
De ami itt van?!
Az iskolások itt nem csak köpenyt hordanak, ugye, hanem full egyenruhát, amit nem csak úgy átvesznek, hanem abban töltik el fiatal éveik nagy részét, abban indulnak el reggel és talán azt veszik le este utoljára. (Aki meg kimarad, kibukik, az átveszi a klasszikus "hoodie" egyenruhát: futócipő, Adidas melegítő, kapucnis felsővel.) Aztán nem csoda, hogy a parkról csak a golf vagy a hurling, a péntekről csak a pub, vagy night club, a jó időről a barbecue jut eszükbe, de amúgy a főzőcskézés netovábbja is csak a szték és burgonya, ha már kimásznak a fish-n-chips, a csirke curry, vagy pizza opcióból...
Unalmas!
És ami még rosszabb: amikor az uniformizált, konformizált világukba egy magam fajta csodabogár bemászik, azt lehet a klasszikus ír udvariaskodássl kezelik (ami kissé kétszínű, de legalább ártalmatlan), de az is lehet, hogy félelemmel tölti el őket, és akkor előbb-utóbb ellenségesek lesznek.
(Mint az együgyű kollégám, aki minden nap hozza a híreket a Twitterről, megint hány embert rabolt el az ISIS, és hányat fejezett le, mert imád ezen elborzadni... hiába mondtam neki, hogy nem érdekel ez a szemét...)

Na mindegy, ennek most se füle se farka, csak a szépet megette a fene, ahogy ezek a sárgamellényesek rámszóltak, mert tudom most, hogy nem itt a helyem, és ugyanakkor sajnos nem látom, hogy hogy vágjam ki magam a két dimenzióból...
Hacsak...


Ja, a főcím-zene:

Ja, mivel a szám hosszú intróját egyesek nem várják ki, inkább beszúrom a szöveget is:

"Szabad, szabad, szabad vagyok
Hallod, hallod szegény szívem
Szavam, szavam tele csönddel
Szájam tele, tele földdel,
Szájam tele, tele földdel,
Szájam tele, tele földdel,
Szájam tele, tele földdel,
Szájam tele, tele földdel,

Szavam, szavam tele csönddel,
Szájam tele, tele földdel,
Napom, napom elsötétült,
Magam, magam maradtam végül,
Szabad, szabad, szabad vagyok
Szabad, szabad, szabad vagyok
Szabad, szabad, szabad vagyok
Szabad, szabad, szabad vagyok

Szavam, szavam tele csönddel
Szájam tele, tele földdel,
Napom, napom elsötétült,
Magam, magam maradtam végül,
Szabad, szabad, szabad vagyok
Szabad, szabad, szabad vagyok
Szabad, szabad, szabad vagyok
Szabad, szabad, szabad vagyok
Szabad, szabad, szabad vagyok"

monday rollover

Egyrészt tegnap volt 2 éve, hogy másodjára nekivágtam a dublini ismeretlennek...
(2005 októbere óta két évet sehol nem voltam egyben, már ez is nagy szó...)
Másrészt a majdnem 5 hónapos betegszabim után az első két hétben 7 napot dolgoztam cak-pakk, most meg egy hét alatt 6 napot, és a hétfő-kedd így most nekem az első igazi hétvége azóta.
Hát, mit van mit tenni...

- Anyu, lemegyek tekerni egyet
- Vigyázz a forgalomban fiam, mert tudod, ilyenkor lassabbak a reflexek...
- Ja, én csak simán a bringára gondoltam...
- [...] Azért csak vigyázz!

Hallom belül a madarakat, a tengert, a pleiadian zene (amit először rákeverek a természetes hangokra) tényleg energiablokkokat old, idegpályákat tart karban.
A kis reggeli tornám alatt érzem az ülőidegem nagylábujjtól derékig, pár csigolya kimozgatása után a medencecsont is a helyén, aztán mintha egy vonalon lenne végül az egész útvonal, fejem búbjától addig a pontig, amit a két talpam közé lehet bemérni, a bokám vagy könyököm se fáj, a percek kétszer olyan hosszúak, amúgy meg minden ami ezen kívül van, az le van szarva
Ezért tudok pl. belülre figyelni, és épp azt az izmot kilazítani, amire gondolok, mert épp csak arra összpontosítok, semmi másra, amit normális aggyal egyből hozzákötne az ember.

Hajó póznak nevezem: az ágyon hanyatt, a gumiszlag (amit a könyök rehabilitáción kaptam gyakorlatokhoz) a jobb lábfejen, két kézzel húzom, de épp csak annyira, hogy a bokám ellentartson a könyökízület húzásának... vagy fordítva... A varjú, ami a youtuberól jön,  az mindenesetre az árbocon ül, a gerincem két oldalán lévő izomrostok szépen "ráfekszenek a hullámokra" :D
Máskor miért nem megy?
Túl sok az információ, túl szélesre van nyitva a blende...

Végigfutok egy szál mentán >>>

, de szó szerint  ahogy a szemem lassan végigpásztáz a hullámzó száron, az egyben egy óriás faág, amin egy "avatar" (nemtom most hogy hívták a kék embereket) fut önfeledten, és az is én vagyok!

Most-élmény, írtam már más szituban is erről.
Képzelőerőm mindig is volt, akármikor beteszem az ilyesmi hangeffekteket, megvan a helyszín, csak a fókusz nem megy, kiesek belőle. Most benne vagyok, meg egyben magamban is. Ha nem is sejt-szinten, de mintha ilyenkor érteném, mi mivel függ össze, mit kell megkötni, mit kell kioldani.

 

Általában a kép jobb oldalán lévő figura lehetek, de ilyenkor a kettő között érzem magam :D

Az első 2 órás gyengeség után az erő is visszajön, lecserélem az "ascension harmonics" és "pleidian" zenéket, mondjuk marokkói vagy indiai dubra, és aktívabban mozgok fel alá a szobában (ami most egy más világ...)

Nagyon jó deal, hogy az albi árában benne van minden rezsi, mert hiába van itt a festő csóka az előszobában, aki nyitva hagyja a bejárati ajtót, én befűtöm a szobát, és a puha padlószőnyeg mohapárna a talpam alatt, egy elvarázsolt erdőben.

De persze sok variáció létezik, meg nem vagyunk egyformák. A dub zene érdekes módon amúgy nem mindig jutna eszembe, ahogy lehet Jamaikában is több hardcore technót hallgatnának, ha rossz lenne a termés :D :D
A nap kisütött, a kis szentély-terráriumot is elnézném sokáig, de valami kajára is nagyon fáj már a fogam, kimegyek a boltba, meg akkor már onnan 3 perc a tenger... Persze "szelfizni" kötelező :D :D

A környékünk amúgy kb. ilyen, asszem még nem mutattam:

Emlékeztek, az Armageddonban Bruce Willis golflabdával bombázta a Greenpeace hajóját? ... Megvan a bizonyíték geco, lepereljük a maradék hajad is! :D :D :D

 

A Pringlest kifújta a szél a kezemből, és nagyon sokáig élen gurult, ami nagyon jól nézett ki, szóval megpróbáltam mesterségesen lemásolni, de persze nem sikerült úgy...

 

 

Hazafelé vettem még egy Guinesst is + mivel a festő csávó nem szólt időben. hozzáértem a pulcsim szélével a frissen mázolt ajtóhoz, és aztán bedörgölte higítóval, ami most itt a szobámban szaglik, szóval kösz... jól vagyok :D :D :D

 

Kis színes: piros lámpa, zöld reggeli

Nincs mese, tényleg csak a belátható kanyarok világa van.

Pl. azt hittem már legalább annyit elértem a munkahelyi ügyködésemmel, hogy bár a Valet fullon van, de azért a tréninget megkapom, annyi eszük csak van, hogy egyrészt akkor dzsoli dzsóker lennék mindkét oldalon, másrészt ha Gary egyszer mégis talál másik melót, rögtön mehetnék a helyére.
De nem, már szóltak az ottaniak, hogy nincs esélyem.
Azért megvártam, amíg a főnököm is mond valamit.
Hadd mondjak előtte én valamit a főnökömről: döglött hal kézfogás (csak ha nagyon muszáj, nagy mák neki, hogy itt nem divat), az arca meg olyan, mintha egy temetkezési vállalkozót kereszteztek volna egy varangyos békával, és persze 3 hét után se jutna legalább annyi udvariasság az eszébe, hogy megkérdezze, milyen volt otthon?
(Talán attól fél, hogy beszélgetést kezdeményeznék? Isten ments! Azt válaszolnám, hogy: jó...
Épp így leszarnám, milyen volt Lucianónak a holiday, de ha én lennék a góré, azért kötelességemnek érezném megkérdezni, és még mosolyognék is hozzá, ahogy illik.)
Ehelyett 1-2 órán keresztül szótlanul dolgoztunk egymás mellett, majd a műszak vége előtt 10 perccel behívott az irodába, és közölte, hogy nem kapok tréninget SEM, mert minek? Gary nem kell a mosodába, mert lassú, a Valet dolgozók meg így is állandóan egymással versenyeznek ki mennyi műszakot kap, annyira nincs melójuk ahhoz képest hányan vannak...
Ezzel együtt azt is megtudtam, hogy hiába volt bepipálva már a július első két hetére a szabim, mert az egyik új csávót úgy vették fel, hogy már akkor mondta, hogy neki akkor kell a vakáció.
Mi van?!
Amikor engem felvettek, örültem hogy lyuk van a seggemen oszt mégse azon veszem a levegőt, nem hogy még egyből szabadságolással huzakodjak elő... De a csávó filippínó meg a főnököm is, szóval csak halkan csikorgattam a fogam.
Amúgy ezt az új csávót meg ki a faszom vette fel, az is rejtélyes, miután már velem bajlódtak eleget, hogy milyen nehéz nekem a fizikai része a pályának, és ezt sosem tagadtam, sőt! Emiatt akartam átmenni a Valet-be. Erre jön ez a Rolando, aki úgy néz ki, mint egy saigoni Harry Potter imitátor ____(hatásszünet, amolyan stand-uposan, Kőhalmi Zoltán stílusban)_____ összeaszott múmiája... És ha a mosógép dobjának a legtávolabbi sarkába ragad fel egy face towel, akkor csak lábujjhegyen éri el.
De nem akarok most épp én lenni az az alacsony pasi aki még gonosz is a nálánál is kisebbekkel, mert ilyen sosem voltam, de nem lopta be magát a szívembe a gyerek, ez az igazság... Picit sajnálom is, mert emlékeztet egy bő évvel ezelőtti önmagamra, ahogy szerencsétlenkedik, de ettől még nem akarok helyette többet dolgozni, főleg hogy belekavar a szabadságomba.
Szóval azért hogy sajnálom, felőlem nyugodtan kirúghatnák, az lenne a tiszta munka :D
Lehet neki is az lenne a legjobb, nem igaz?
Csak pozitívan ;)

Pl. itt a jó példa rögtön: az érem másik oldala, hogy mivel így már most nyolcan vagyunk, az eredetileg lehetetlennek tűnő július vége és augusztus eleje lett most nekem vigasztalásképpen belőve, azaz még a szülinapomon is otthon lehetek.

De még az is messze van, napokra kell gondolni most, nem hónapokra.
Köszi a lúzer Manchester Citynek, hogy ahelyett, hogy most arra gondolnék, mikor fizessek be megint a kínai dokimhoz, az jár a fejemben, hogy egyek-e büntetésből egy hétig Tesco babkonzervet?!
De vicces az egész, csak tudni kell mitől nevetek, és az van is kéznél :D
Jut is eszembe: Reminder, a Hidden Orchestrától >>>

Hatás alatt, ilyen zenével menni melózni az meg külön jó, el is tévedtem tegnap, mert befordultam egy lane-re (gyalog, mert megint akkora a szél, hogy nem érdemes bringázni), hogy arra még úgy se jártam, aztán elvesztettem minden tájékozódási képességem, de whatever, a Hidden Orchestra a fülemben nagyon passzolt a szeles-esős bolyongáshoz, és még így is időben beértem, leszarom-arccal, munkára készen :D

Hú, de most komolyan ajánlom a fenti számot, hangosan és fülessel, arccal a szélnek-esőnek, 2:02-nél komolyan beindul, aztán jönnek a sirályok, és nem tudod hogy tényleg ott vannak-e vagy csak a zenében, aztán megint felerősödik úgy 4:20-tól, hogy már azt hiszed gránátrepeszekkel mész szembe, nem esőcseppekkel, de mivel te vagy a hihetetlen Hulk, vagy Superman, az egész csak annyit ér, mintha egy óvodás pitypang-ernyőcskéket fújna rád :D

Helyi Termék

A napokban nagy facebook-értekezés ment egy kedves ismerős feltett kérdése kapcsán:
"Van valakinek bevált tippje a parlagfű-allergia megszüntetésére?"
Én egyből mondtam, hogy kecske, mert erről már hallottam, ahogy sokan mások is. A kecske egy szép kis vegyiüzem: megeszi a sok gazt, semmi baja az égvilágon és mivel a tejében nyomokban megvan az információ a gazok mintáiról, természetes "oltást" kapsz.
Oké, büdös egy állat, meg a gazt is csak akkor eszi meg, ha már tönkretette az összes értékesebb növényt, de az ismerőséknek nagy a kertje, meg tudnák oldani.

A kommentelgetés továbbgyűrűzött, és így lettem figyelmes egy hivatkozásra, amit elolvastam, és aztán még elolvastam pár dolgot, aztán meg mentem ki a kertbe megtalálni az istenek eledelét, az ambróziát!
A görögök persze még méznek képzelték, de hajlamosak voltak egyéb tévelygésekre, például az Akropoliszt is csiricsáréra festették eredetileg, szóval ne csodálkozzunk, hogy édes ízt választottak a keserű helyett, amikor az olümposziak gusztusát képzelték maguk elé.

Node akkor hogy jutott eszébe valakinek a névválasztás: Ambrosia artemisiifolia? A nagy svéd botanikusról, Carolus Linnaeus-ról olvasható a wikin: Valójában költő volt, aki mellesleg természettudósként jeleskedett...

Vicces kedvében volt? Például: előtte osztályozta a cannabis-féléket és hatás alatt állt?
Vagy csak tudott valamit, amit Weixl-Várhegyi László szerint az indiánok a franciáknak elárultak annak idején?
Európában először Svájcban terjedt el a parlagfű, szóval lehet, hogy tényleg a franciák hozták be. Az irtása valószínűleg fordított arányban állt az indián őslakosok tizedelésével odaát, ezért hát valahogy elterjedt. Nem olyan gyorsan, mint egy valódi gyom faj, és nem is szorított ki semmit, mint például sok európai díszpéldány a világ távoli sarkain.

Olvastam egy angol blogbejegyzést is, ahol az allergiától sújtott szerző feszegeti az etimológiai kérdést. Angol név: ragweed. Raggedy = szakadt, nyúzott. Ez utalna a levelek formáira, de utal az író negatív hozzáállására is. Másrészt a hagyományos zsepit hívták régen rag-nek, azaz rongynak, és a blogger azt írja;nyilvánvaló, hiszen azonnal zsepi után nyúlsz, ha a közelében vagy. (Hogy ez súlyos időrendi zavar lenne, az pár sorral lejjebb nyilvánvalóvá válik....) Magyarul a parlagnak ezekhez semmi köze, hát keressünk gyorsan egy közös nevezőt: szőnyeg. Szőnyeg, mint takaró felület. Eltakarja a csupasz, parlagon hagyott földet.

Nem is gyom, sőt, ha ez igaz, akkor valóságos őrangyala a természetes növénytakarónak: "A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni." (A többszörös szóismétlés bűnétől eltekintünk, mert a szándék a fontos!)

Az első világháborúban nagy volt a jövés-menés, meg gondolom a letaposott földek is, hát kezdett elterjedni. A hetvenes évekig nem okozott allergiát. De miért is? Mutálódott, mi? Hát erre van más magyarázat is, és nem csak az, hogy az én korosztályom még földes kézzel turkált az orrában, ha kiengedték a susnyásba -> természetes védőoltás 2.
A magyarázat az, hogy a légszennyeződés lemarja a pollen védőburkát, és akkor ott a baj! Tiszta környezetben állítólag allergiás egyének akár bújócskázhatnának is a parlagfű között. Dehát tiszta környezetben, például erdőkben, el sem szaporodik! Szóval ki a hunyó?

Hogy minden államgépezet nyalja a seggét a multi konszerneknek, ahhoz szerintem már nem kell összeesküvés-elmélet-rajongónak lenni. Legyen szar a csapvíz, hogy vegyünk Coca Cola terméket! Legyen minél több pláza és szupermarket, mert ők "munkahelyet teremtenek"...nem sorolom. Gyógyszeripar megvan? Legyen h1n1, hogy szurasd be magad, és legyen egy jó öreg, állandó, "kipusztíthatatlan" gonosz, hogy vedd az anti-allergéneket!

Megmondom én mit csináltam miután ezeket végigböngésztem: mentem keresni, maradt-e még kint? Mert ugye a szomszédom is allergiás, és elszíttuk a békepipát, aztán jól kiirtottuk előre. Azért találtam egy példányt, és most itt a reggelim: ezen a fotón helyi termék minden, kivéve a porcelánt. Zsírral megkent rozskenyeret ettem hozzá, ami talán szintén belefér egy 200 kilométeres rádiuszba.


Szomszédom is nyugodjon meg: kisollóval levágtam a virágzatot, hogy ne szálljon a pollen.