A következő címkéjű bejegyzések mutatása: KFT. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: KFT. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. május 18., péntek
Catch 22
Ki tudja, hogy Milo Minderbinder hogy tudta a 22-es csapdájában a friss tojás darabját 5 centért adni nyereséggel Pianosán, amikor köztudott volt, hogy Máltán veszi, darabját 7 centért?
Yossariannak elárulja a titkot, tök logikus.
Ilyen kitekert logika szerint mehet most már minden, amiben pénzmozgás van.
Miután még mindig feleslegesen fizetek havi 12 rugót könyvelésre, gondoltam felhívok egy faszit, akit ajánlottak, hogy átvesz cégeket. Rövid esetleírás után megkérdezte:
- És mennyi tartozása van a kft-nek?
- Nincs semmi követelés a cég felé - mondtam - kivéve az én saját járulék-tartozásom, kb. 90.000, a NAV felé.
- Azért kérdezem, mert nálunk a cégmentésnek - így mondta - van egy díja, ami 550 ezer forint. Ezért vállaljuk, hogy a következő 5 évben semmilyen követelést nem kell teljesítenie. - Nem biztos, hogy pontosan idézek, nem vagyok se jogász, se könyvelő, de valami ilyesmi volt a lényeg. - Tehát nálunk annak éri meg, akinek van 4-5 millió tartozása, és így a töredékével kiszállhat.
Detszól.
Az én kft-mnek van 150 ezer visszaigényelhető áfája, és nincs tartozása, tehát tök plusszban vehetné át valaki, aki épp céget akar. Gondoltam, a cégmódosítási díj az kábé annyi, mint az alapítási, az áfát még tolja egy kicsit, aztán vissza is kérhet belőle, csak nekem dobjon be valamennyit, hogy rendezzem a cehhet a NAV felé, és mindenki jól járt.
Hohó, ebben nincs biznisz!
A biznisz az lenne, ha most rendelnék 50 laptopot 10 millióért, 1 milla előlegre. Aztán átvenném az árut, eladnám feketén 4 milláért, és gyorsan lepasszolnám a céget mondjuk - hogy ne kicsinyeskedjünk - még egy milláért. Ekkor máris nyertem 2 millát, és valahogy ennek a cégmentő cégnek is leesett az 1M. Hogy a végén az 50 laptopot szállító cég hogy kapja meg a maradék 9 millióját, az már kit érdekel?!
Vegyen 10 Mercit előlegre, és passzolja le a céget, biztos jól járhat ő is, nem?
Hanem?!
2011. február 24., csütörtök
Nem tudom most a szépet...
Volt nálam egy „kis” NAV (APEH néven is futott) ellenőrzés. Semmi extra, csak minden induló céget kénytelenek ellenőrizni 90 napon belül.
Jól indult: mivel nem kaptam meg az értesítőjüket, nem is voltam otthon. A könyvelőmet hívták, az meg engem, aztán meg ők is engem, és máris keménykedtek, hogy ha nem tudok most azonnal Jenőre menni, akkor mehetek majd Salgótarjánba a cuccokat bevinni. Aztán kérdezgették mi az ami megvan nálam (pl. számviteli politika, sose hallottam róla, stb…) és inkább mégis bejöttek Vácra. Túlságosan nem izgultam, mert amennyire én tudom, minden rendben kell legyen, de azért nagyon kellemetlenül érintett, hogy nem tudok rendesen válaszolni nekik, és úgy is kezelnek kábé, mint egy gyereket, holott nagyjából egykorúak vagyunk, meg különben is, a saját boltomban volnánk, vagy mi?! (Hogy kell levágni egy ló fejét, hogy ne rúgjon meg közben?)
Szóval fel kellett hívnom kétszer a könyvelőmet, hogy pl. bediktálja a hűtővitrin számlájának a számát, az árát, és a vásárlás dátumát, meg valami másért is még, már nem is tudom, mert ezek bürokratául beszéltek. Nem viccelek, másfél órán keresztül töltögettünk hárman előre kinyomtatott űrlapokat (volt amelyik kiterítve olyan volt, mint egy pergamentekercs), pedig tényleg minden rendben volt, csak nem tudtam mindent azonnal az orruk alá dugni. Ha hozzáteszem, hogy ezek ketten Salgótarjánból jöttek, és talán még egy ebédidőt is beiktattak (tőlem egy teát sem fogadtak el, pedig a végére már én is fáztam a síruhámban, gondolom tilos nekik, de úgy kell, remélem jól fel is fáztak!!!)… Szóval ha Diósjenőn kezdtek reggel 10 körül, és délután még lefűzögették a kis helyes aktácskáikat a meleg irodában, akkor a Magyar Állam kifizetett két köztisztviselőnek egy bő fél napi bért, plussz a benzinpénzt, hogy egy induló kisvállalkozót cirka két órán keresztül akadályozzanak a tisztességes pénzkeresésben.
Gratulálok, Viktor!
Nem lehetne esetleg a kibaszott interneten keresztül nyilatkozatot tenni, hogy a sok kvázi-felesleges szarral rendelkezem (én, vagy a könyvelőm), és aztán ha valamiért mégis gyanússá válok, majd akkor kiküldeni a kockafejűeket, és majd akkor jogosan megbüntethetnek, ha mégsincs meg a sok szarság?!
Ha már itt tartunk, nem lehetne 1 mailt is dobni a tértivevényes ajánlott mellé, hogy jönnének? A cégkivonathoz gondolom hozzáférnek, ott az összes elérhetőségem, és akkor nem csúszik be 1 ilyen malőr, hogy a Posta 21-én dobja be az értesítőt a 9-én feladott levélről?! Óh nem, ez túl egyszerű lenne, még mit nem?! Még talán a kisvállalkozó esetleg időben konzultál a könyvelővel, aki elküldi neki postán az anyagokat, az egész vizsgálat lezajlik röpke fél óra alatt, és senki nem érzi hülyének magát.
Ehelyett még be is kellett mennem Pestre a könyvelőhöz (merthogy azonnal pótolni kell a „hiányosságokat”, és az egész napi bruttó bevételem nem fizette az útiköltséget sem! Mi lenne, ha a kormány NEM reklámozta volna a kisvállalkozások életének megkönnyítését? Akkor valszeg még meg is büntettek volna húszezerre, mi?!
Csak mert nem tudom bemutatni a tárgyi eszköz nyilvántartási lapot!
Menjetek be a Sárkány centerbe, és kérjetek áfás számlát! Nem tudnak adni, megmondják a szemedbe, pedig nincs rajtad a póló, hogy „Nem vagyok ellenőr!”. Könnyebb lenne őket büntetni? Biztos nem, valami oka csak van…
És ha már itt tartunk, még egy lépéssel beljebb megyek: addig világos lenne, hogy sosem árt a tanult munkaerő, meg ugye addig sem sírnak munkahelyért, amíg puskával megírják a zh-t, másnaposan túlélik a szigorlatot, jó esetben apu-anyu pénzén, rosszabb esetben némi állami finanszírozással, de aztán kijönnek az iskolapadból, és el is kellene őket suvasztani valahová. És persze nem hajlandók szarér’-hugyér’ dolgozni, meg talán túl lusták, hogy külföldre menjenek, így miért is ne szaporítsuk fel a kitöltendő formanyomtatványokat, és a „life-long-learning” jegyében miért ne küldjük el őket évente kamu-tréningekre, ahol megtanulják az új és még újabb mozaikszavakat és a kitöltési útmutatókat, meg isten tudja még mit, aminek gecire nagy hasznát veszik…
Egy idomított majom is meg tudja csinálni mindezt, szerintem….
De sebaj, csak a szépet: hétfőn jöttek, amikor amúgy is zéróhoz közelít a forgalom, és remélem nekik jobban fájt!
Azért küldjétek tovább Orbán Viktornak, két éles lőszert mellékelve!
Jól indult: mivel nem kaptam meg az értesítőjüket, nem is voltam otthon. A könyvelőmet hívták, az meg engem, aztán meg ők is engem, és máris keménykedtek, hogy ha nem tudok most azonnal Jenőre menni, akkor mehetek majd Salgótarjánba a cuccokat bevinni. Aztán kérdezgették mi az ami megvan nálam (pl. számviteli politika, sose hallottam róla, stb…) és inkább mégis bejöttek Vácra. Túlságosan nem izgultam, mert amennyire én tudom, minden rendben kell legyen, de azért nagyon kellemetlenül érintett, hogy nem tudok rendesen válaszolni nekik, és úgy is kezelnek kábé, mint egy gyereket, holott nagyjából egykorúak vagyunk, meg különben is, a saját boltomban volnánk, vagy mi?! (Hogy kell levágni egy ló fejét, hogy ne rúgjon meg közben?)
Szóval fel kellett hívnom kétszer a könyvelőmet, hogy pl. bediktálja a hűtővitrin számlájának a számát, az árát, és a vásárlás dátumát, meg valami másért is még, már nem is tudom, mert ezek bürokratául beszéltek. Nem viccelek, másfél órán keresztül töltögettünk hárman előre kinyomtatott űrlapokat (volt amelyik kiterítve olyan volt, mint egy pergamentekercs), pedig tényleg minden rendben volt, csak nem tudtam mindent azonnal az orruk alá dugni. Ha hozzáteszem, hogy ezek ketten Salgótarjánból jöttek, és talán még egy ebédidőt is beiktattak (tőlem egy teát sem fogadtak el, pedig a végére már én is fáztam a síruhámban, gondolom tilos nekik, de úgy kell, remélem jól fel is fáztak!!!)… Szóval ha Diósjenőn kezdtek reggel 10 körül, és délután még lefűzögették a kis helyes aktácskáikat a meleg irodában, akkor a Magyar Állam kifizetett két köztisztviselőnek egy bő fél napi bért, plussz a benzinpénzt, hogy egy induló kisvállalkozót cirka két órán keresztül akadályozzanak a tisztességes pénzkeresésben.
Gratulálok, Viktor!
Nem lehetne esetleg a kibaszott interneten keresztül nyilatkozatot tenni, hogy a sok kvázi-felesleges szarral rendelkezem (én, vagy a könyvelőm), és aztán ha valamiért mégis gyanússá válok, majd akkor kiküldeni a kockafejűeket, és majd akkor jogosan megbüntethetnek, ha mégsincs meg a sok szarság?!
Ha már itt tartunk, nem lehetne 1 mailt is dobni a tértivevényes ajánlott mellé, hogy jönnének? A cégkivonathoz gondolom hozzáférnek, ott az összes elérhetőségem, és akkor nem csúszik be 1 ilyen malőr, hogy a Posta 21-én dobja be az értesítőt a 9-én feladott levélről?! Óh nem, ez túl egyszerű lenne, még mit nem?! Még talán a kisvállalkozó esetleg időben konzultál a könyvelővel, aki elküldi neki postán az anyagokat, az egész vizsgálat lezajlik röpke fél óra alatt, és senki nem érzi hülyének magát.
Ehelyett még be is kellett mennem Pestre a könyvelőhöz (merthogy azonnal pótolni kell a „hiányosságokat”, és az egész napi bruttó bevételem nem fizette az útiköltséget sem! Mi lenne, ha a kormány NEM reklámozta volna a kisvállalkozások életének megkönnyítését? Akkor valszeg még meg is büntettek volna húszezerre, mi?!
Csak mert nem tudom bemutatni a tárgyi eszköz nyilvántartási lapot!
Menjetek be a Sárkány centerbe, és kérjetek áfás számlát! Nem tudnak adni, megmondják a szemedbe, pedig nincs rajtad a póló, hogy „Nem vagyok ellenőr!”. Könnyebb lenne őket büntetni? Biztos nem, valami oka csak van…
És ha már itt tartunk, még egy lépéssel beljebb megyek: addig világos lenne, hogy sosem árt a tanult munkaerő, meg ugye addig sem sírnak munkahelyért, amíg puskával megírják a zh-t, másnaposan túlélik a szigorlatot, jó esetben apu-anyu pénzén, rosszabb esetben némi állami finanszírozással, de aztán kijönnek az iskolapadból, és el is kellene őket suvasztani valahová. És persze nem hajlandók szarér’-hugyér’ dolgozni, meg talán túl lusták, hogy külföldre menjenek, így miért is ne szaporítsuk fel a kitöltendő formanyomtatványokat, és a „life-long-learning” jegyében miért ne küldjük el őket évente kamu-tréningekre, ahol megtanulják az új és még újabb mozaikszavakat és a kitöltési útmutatókat, meg isten tudja még mit, aminek gecire nagy hasznát veszik…
Egy idomított majom is meg tudja csinálni mindezt, szerintem….
De sebaj, csak a szépet: hétfőn jöttek, amikor amúgy is zéróhoz közelít a forgalom, és remélem nekik jobban fájt!
Azért küldjétek tovább Orbán Viktornak, két éles lőszert mellékelve!
2011. január 26., szerda
Paralell Universe: Detroit - Vác
Reggel szállok le a BZMOT-ról, gecire fáradtan, a tegnapi csúfos forgalomtól kissé megtörten. Esik a hó, pufidzseki, betörősapka, és máris mosolygok, hogy épp az 8 Mile-ból indítom a Lose Yourself c. számot.
Nem hallgatok amúgy Eminemet, de ez a szám azért tetszik, pont ilyen 5:20-kor vonatrólleszállós, csakzértis-talponmaradós induló!
(Amúgy se lehet rossz, ha így kezdődik: "Nézd, ha lenne egy felesed..." LOL)
Look, if you had one shot, or one opportunity
To seize everything you ever wanted-One moment
Would you capture it or just let it slip?
His palms are sweaty, knees weak, arms are heavy
There's vomit on his sweater already, mom's spaghetti
He's nervous, but on the surface he looks calm and ready to drop bombs,
but he keeps on forgettin what he wrote down,
the whole crowd goes so loud
He opens his mouth, but the words won't come out
He's choking now, everybody's joking now
The clock's run out, time's up over, bloah!
Snap back to reality, Oh there goes gravity
Oh, there goes Rabbit, he choked
He's so mad, but he won't give up that
Easy, no
He won't have it , he knows his whole back's to these ropes
It don't matter, he's dope
He knows that, but he's broke
He's so stagnant that he knows
When he goes back to his mobile home, that's when it's
Back to the lab again yo
This this whole rhapsody
He better go capture this moment and hope it don't pass him
...
I've got to formulate a plot or I end up in jail or shot
Success is my only motherfucking option, failure's not
Nem hallgatok amúgy Eminemet, de ez a szám azért tetszik, pont ilyen 5:20-kor vonatrólleszállós, csakzértis-talponmaradós induló!
(Amúgy se lehet rossz, ha így kezdődik: "Nézd, ha lenne egy felesed..." LOL)
Look, if you had one shot, or one opportunity
To seize everything you ever wanted-One moment
Would you capture it or just let it slip?
His palms are sweaty, knees weak, arms are heavy
There's vomit on his sweater already, mom's spaghetti
He's nervous, but on the surface he looks calm and ready to drop bombs,
but he keeps on forgettin what he wrote down,
the whole crowd goes so loud
He opens his mouth, but the words won't come out
He's choking now, everybody's joking now
The clock's run out, time's up over, bloah!
Snap back to reality, Oh there goes gravity
Oh, there goes Rabbit, he choked
He's so mad, but he won't give up that
Easy, no
He won't have it , he knows his whole back's to these ropes
It don't matter, he's dope
He knows that, but he's broke
He's so stagnant that he knows
When he goes back to his mobile home, that's when it's
Back to the lab again yo
This this whole rhapsody
He better go capture this moment and hope it don't pass him
...
I've got to formulate a plot or I end up in jail or shot
Success is my only motherfucking option, failure's not
2011. január 21., péntek
18+
Tapasztalati lista büfényitáshoz készülőknek :)
Nulladik pont: mielőtt egyáltalán elkezded a bolt keresését, alapvető vonatkozó (jog)szabályokkal azért legyél tisztában. Nem kell sokat tudni, de azért nem árt, ha valakivel beszélsz, aki dolgozott már büfében. Ha például a boltnak van ugyan WC-je, de az ajtó az üzlettérbe nyílik, és maga a WC kicsi ahhoz, hogy kettéoszd, akkor az eleve felejtős!
Aztán meg egyből keresd meg a HACCP-szakértőt, aki ha rendes, majd kimegy veled minden szóba kerülő üzletbe, és megmondja, miért nem menne át a rostán. Ez rajtam nagyon sokat segített az elején. HACCP szakértőt tud ajánlani az ANTSZ, az önkormányzat vagy az Állategészségügy.
Alapból a HACCP-terv és oktatás 40E + ÁFA, de kérdezd meg, hogy ezen felül felszámít-e valamit, ha sokat hívogatod a helyszínre, amikor még ott semmi dolga sincs? (Az enyém rendes volt, de hát érdekelt fél is, mivel ő lesz a tisztítószer-beszállítóm, plussz érdekelt a hentesáru és tejtermék beszállítóknál is, akiket nyilván ő ajánlott :)
1.) Ha forgalmas helyet szeretnél, jobb ha egyből a zsebedben van egy havi bérleti díjnak megfelelő összeg, és tudnod kell tíz perc alatt dönteni, kell-e a hely vagy sem. Ha tökölsz, lehet fél órán belül valaki más leteszi a foglalót, és szevasz.
2.) Ha nem forgalmas hely is jó, akkor ne nyiss büfét, inkább varrógépszervízt, akvarisztikai kiegészítők mintaboltot, késdobáló kocsmát, magánnyomozó irodát, vagy szexshopot.
3.) Ha a tulaj nem hajlandó az átalakításokból semmit bevállalni (pl. mert nem érdekli, fehérneműbolt vagy büfé lesz bent, miután te lelépsz), legalább az olyanokat meg kell látni egyből, amit neki mindenképp meg kellett volna csináltatnia. Például tűzvédelmileg, biztonságtechnikailag ne legyen hiányosság! A legjobb, ha ez belekerül a szerződésbe, és később, ha mégis meg kell valamit csináltatni, akkor virítsa a lóvét!
4.) Büfébe sok áram kell! Nyisd ki a kapcsolószekrényt bátran, és ha 10 amperesek a kismegszakítók, akkor azt már rögtön mondhatod, hogy cseréltetni kell, vagy nem tudsz majd egy konnektorra tenni két hűtőt, egy grillt meg egy mikrót :(
5.) Ha a tulaj azt mondja, hogy kipakolhatsz a bolt elé, akkor kérdezd meg, hogy ez az árban is benne van, vagy csak egy opció, és külön fizetned kell érte? (Én így jártam: a bolt előtti placcot a piactól kell bérelnem, külön sztori!)
6.) Apró részletek!!!: Hűtőszekrények általában 85 centi magasak! Ha a pult alá akarod tolni, akkor az asztalosnak ne hidd el, hogy minden pultot 86 magasra szoktak tervezni! (Az enyém ezt mondta, de lehet hogy azért, mert még nálam is alacsonyabb volt, lol :) A munkalap eleve vagy 2,5 centi vastag, így oda már biztos nem fér be a hűtő!
7.) Amúgy se higgy el semmit, csak amit látsz! Pl. ha mondod, hogy világos fuga kell a csempe közé (mert az kell!), akkor jó látni a szakit, mit hoz magával, és jó ott lenni akkor is, amikor azt mondaná, hogy kész minden, de még nem vitte haza a szerszámokat. Ha nincs minden rendben, akkor még lehet javítani, és nem kell sk csempézned, mint nekem...
8.) Fentiekhez kapcsolódik, hogy vagy a lakóhelyedtől kényelmes távolságban nyiss, vagy LEGYEN AUTÓD! (Nekem még mindig nincs :)
9.) Apró részletek 2: Az ANTSZ már kiskutya, az Állategészségügy számít! Ha van egy terved, hozzájuk vidd be egyből, mert ha nekik jó, az ANTSZ nem szól semmit utána! Fordítva érhetnek kellemetlen meglepetések.
10.) A cégalapítás nagyon egyszerű már, ajánlom azt a verziót, miszerint az égvilágon semmit nem fizetsz, csak három havi könyvelést előre (könyvelő úgyis kell.) Arra figyelj, hogy a cégmódosítás drágább, mint az alapítás (negyven-negyvenöt körül van!), szóval pl. nagyon jó, ha megvan már a bérlemény, mert akkor egyből be lehet jegyezni telephelynek, és nem kell utólag módosítani.
11.) Az iparűzési adó megoszlik a telephely és székhely között, tehát hiába jegyezteted be magad Újlengyelbe (ezt székhelyszolgáltatásnak hívják, és kb. havi tizesbe kerül), ahol zéró az iparűzési, ha a bolt olyan helyen van, ahol 2%, akkor 1%-ot fizetsz mindenképpen. Hacsak nem számítsz kurvanagy nyereségre, akkor jó vagy ott, ahol vagy!
12.) A cuccok nagy részét meg lehet venni olcsón és használtan, de később bele kell kalkulálni, hogy folyamatosan frissítsd a gépparkot, mert az olcsóságnak is ára van! Például én már lassan amatőr hűtőszerelővé avanzsálok a használt cuccok kapcsán. (Egyiknek a fagyasztóját szigetelem hungarocellel, másiknak a propellerét kellett befújni szilikonnal...)
13.) Pénztárgépet érdemes használtan venni, kábé féláron megy a sok befuccsolt kisvállalkozó miatt, az átiratása meg amúgy is drága (cirka 25.000), szóval akkor minek adnál ki 50-60-at egy új gépre?
14.) Ha egyedül dolgozol, elég egyszerű a munkavédelmi, üzemorvosi intéznivaló, ha alkalmazottad van, mindez kissé bonyolódik, nem csak annyival több a költség, amennyit neki fizetsz, plussz még nagyon figyelni is kell rá, szóval ezzel kezdeni szerintem nagy hiba lenne...
15.) Jó ha hazai pályán vagy. Egyrészt kezdetben az ismerősök is csinálnak némi forgalmat, másrészt tudod hol keress olcsó szakikat, hol érdemes reklámanyagot csináltatni, stb... Másrészt viszont: ha senkit nem ismersz, és mindenkitől kedvesen érdeklődsz, beszélgetsz, az már magában egy pozitív élmény, szóval ez kétoldalú érme. (Azért anyagilag szerintem jobb, ha hazai pályán vagy.)
16.) Az engedélyeztetések ésszerű menete:
- Mérj le mindent, képzeld el, mi hova férne el kb., skicceld le, és vidd be az Állategészségügyhöz! Ott úgyse lesz jó, de megrajzoljátok újra együtt PLUSSZ esetleg már akkor kiderül, hogy amilyen széles kínálatra gondoltál, abból vissza kell venni :( Én pl. már javában googliztam a salátarecepteket, mivel az ANTSZ és a HACCP-ember se reagált negatívan a saláta említésére, aztán mégsem lehet. (Lásd újra: 8. pont!)
- A HACCP szakértővel folyamatosan tartsd a kapcsolatot, mindig vannak jó ötletei!
- Az állategészségügyis, ha olyan alapos, mint az enyém, esetleg kijön a helyszínre még az átalakítások előtt, ami tök jó, mert amit nem rajzolt le, elmondja a helyszínen, és egyre kevesebb a hibalehetőség az ellenőrzés szempontjából (azért lesz hiba, ne félj!). Ha magától nem mondja, kérdezd meg, hogy esetleg megtenné-e?
- Az önkormányzatok nagyon tudnak kavarni (nem rossz szándékból, csak ilyenek :) Gyakran nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Ezért érdemes minden osztályra (jegyző, adóosztály, igazgatási osztály) személyesen elmenni, mindig kiderül valami új! Pl. a jenői adóosztályon nem tudták biztosra, hová is fizessem az iparűzésit, a bérleti szerződésemet is háromszor át kellett írni (legyen inkább nagyon részletes, mintsem nagyvonalú, még ha a tulaj nagyon lazán is veszi!)
- Sorrend! Először nyomd tele a boltot a gépekkel, és hívd ki az érintésvédelmist! Őt nem érdekli, ha kupi van, viszont találhat olyan hibát, ami miatt hívhatsz villanyszerelőt, aki mindent eltologat, fúr, porol és akkor minek takarítottál előre? Amikor megvan az érintésvédelem, akkor "let's get ready to rumbleeeee...", takaríts, rendezkedj, és hívd az állategészségügyist! (Ehhez be kell menni hozzájuk, kitölteni 1 kérvényt, 15.000 Ft, és akkor majd jön, ha ráér.)
- Fentivel szinkronban bemehetsz a telephely szerinti ÖK engedélyeztetési osztályára, hogy ott is történjen valami. Oda kell majd illetékbélyeg is, azért nem mondom, hogy 2200, mert ezt lehet önkormányzata válogatja. Vásárlók könyve biztos, hogy kell, azt nyomtatványboltból vigyél, ÖK hitelesíti.
- Ha az állategészségügyisre vársz már csak, elvileg ki is lehetne nyitni, csak azokat a cuccokat nem adhatod el, amik különengedély-kötelesek (pl. kaját!). Csokit, kávét, teát árulni szerintem láma dolog lenne egy leendő szendvicsbüfében, így én nem raktam ki a nyitva táblát.
17.) Míg ülsz a seggeden, mert pl. vízvezetéket szerelnek a boltban, vagy vársz az engedélyre, azért érdemes venni egy digitális mérleget, és megcsinálni az anyaghányad nyilvántartást otthon, legalább körülbelülire. 10 darabra kell meghatározni, pl.: 10 db kőrözöttes szendvicshez: 300 g kőrözött (hoppá! miből is áll nálad 300 g kőrözött? no azt is méregesd le!) Ez is azért fontos, mert amikor majd megvannak a beszállítók, akkor csak ki kell számolni, mennyiért veszed a túrót, tejfölt, pékárut, stb. és máris látod, hogy kb. mennyi az anyagköltséged (rezsi, hulladék, bérleti díj és egyebeken kívül persze.) Meg azért is fontos, mert ha egyszer bejön a fogyasztóvédelem, akkor a kirakott cuccnak a leírtaknak megfelelőnek kell lenni!
18.) Ha eddig eljutottál, és tudtam újat mondani, akkor valószínűleg te sem tudnád kiszámolni a rezsit. Ha igen, már biztos van vendéglátóipari egységed, gratulálok! Én úgy képzelem, a nyersanyag + 100% nagyjából hagy némi teret a profitnak, akkor is, ha leveszem a bérleti díjat, és a rezsit. Nyilván van amire nem tehetsz 100-at, sőt, van amire alig 20-at, de a teán és kávén pl. lehet sokkal nagyobb árrésed is, szóval ezen előre nem kell sokat tökölni. Ha a szomszéd nagy-pufis hamburgere 390, akkor ne add 350-ért (mert valszeg ő már 10 éve tudja, hogy hogyan rakja össze 170-ből, és olcsóbban te se fogod tudni), de ne is 400-ért, véletlenül se, még akkor se ha neked 250-be kerül, mert amiatt a kurva 10 forint különbség miatt még akkor is te leszel az ügyeletes zsidó egyből, ha amúgy sokkal több cuccot raksz a pufibuciba!
19.) Ne csinálj B-tervet! Ha ezen töröd a fejed, azt is kapod meg! Ha pl. arra gondolsz, mi lesz ha hasmenésed lesz, ki fog akkor helyettesíteni? Akkor fosol máris bazmeg, fosni fogsz minden nap és egy puhapöcs vagy, aki menjen el alkalmazottnak!
Nulladik pont: mielőtt egyáltalán elkezded a bolt keresését, alapvető vonatkozó (jog)szabályokkal azért legyél tisztában. Nem kell sokat tudni, de azért nem árt, ha valakivel beszélsz, aki dolgozott már büfében. Ha például a boltnak van ugyan WC-je, de az ajtó az üzlettérbe nyílik, és maga a WC kicsi ahhoz, hogy kettéoszd, akkor az eleve felejtős!
Aztán meg egyből keresd meg a HACCP-szakértőt, aki ha rendes, majd kimegy veled minden szóba kerülő üzletbe, és megmondja, miért nem menne át a rostán. Ez rajtam nagyon sokat segített az elején. HACCP szakértőt tud ajánlani az ANTSZ, az önkormányzat vagy az Állategészségügy.
Alapból a HACCP-terv és oktatás 40E + ÁFA, de kérdezd meg, hogy ezen felül felszámít-e valamit, ha sokat hívogatod a helyszínre, amikor még ott semmi dolga sincs? (Az enyém rendes volt, de hát érdekelt fél is, mivel ő lesz a tisztítószer-beszállítóm, plussz érdekelt a hentesáru és tejtermék beszállítóknál is, akiket nyilván ő ajánlott :)
1.) Ha forgalmas helyet szeretnél, jobb ha egyből a zsebedben van egy havi bérleti díjnak megfelelő összeg, és tudnod kell tíz perc alatt dönteni, kell-e a hely vagy sem. Ha tökölsz, lehet fél órán belül valaki más leteszi a foglalót, és szevasz.
2.) Ha nem forgalmas hely is jó, akkor ne nyiss büfét, inkább varrógépszervízt, akvarisztikai kiegészítők mintaboltot, késdobáló kocsmát, magánnyomozó irodát, vagy szexshopot.
3.) Ha a tulaj nem hajlandó az átalakításokból semmit bevállalni (pl. mert nem érdekli, fehérneműbolt vagy büfé lesz bent, miután te lelépsz), legalább az olyanokat meg kell látni egyből, amit neki mindenképp meg kellett volna csináltatnia. Például tűzvédelmileg, biztonságtechnikailag ne legyen hiányosság! A legjobb, ha ez belekerül a szerződésbe, és később, ha mégis meg kell valamit csináltatni, akkor virítsa a lóvét!
4.) Büfébe sok áram kell! Nyisd ki a kapcsolószekrényt bátran, és ha 10 amperesek a kismegszakítók, akkor azt már rögtön mondhatod, hogy cseréltetni kell, vagy nem tudsz majd egy konnektorra tenni két hűtőt, egy grillt meg egy mikrót :(
5.) Ha a tulaj azt mondja, hogy kipakolhatsz a bolt elé, akkor kérdezd meg, hogy ez az árban is benne van, vagy csak egy opció, és külön fizetned kell érte? (Én így jártam: a bolt előtti placcot a piactól kell bérelnem, külön sztori!)
6.) Apró részletek!!!: Hűtőszekrények általában 85 centi magasak! Ha a pult alá akarod tolni, akkor az asztalosnak ne hidd el, hogy minden pultot 86 magasra szoktak tervezni! (Az enyém ezt mondta, de lehet hogy azért, mert még nálam is alacsonyabb volt, lol :) A munkalap eleve vagy 2,5 centi vastag, így oda már biztos nem fér be a hűtő!
7.) Amúgy se higgy el semmit, csak amit látsz! Pl. ha mondod, hogy világos fuga kell a csempe közé (mert az kell!), akkor jó látni a szakit, mit hoz magával, és jó ott lenni akkor is, amikor azt mondaná, hogy kész minden, de még nem vitte haza a szerszámokat. Ha nincs minden rendben, akkor még lehet javítani, és nem kell sk csempézned, mint nekem...
8.) Fentiekhez kapcsolódik, hogy vagy a lakóhelyedtől kényelmes távolságban nyiss, vagy LEGYEN AUTÓD! (Nekem még mindig nincs :)
9.) Apró részletek 2: Az ANTSZ már kiskutya, az Állategészségügy számít! Ha van egy terved, hozzájuk vidd be egyből, mert ha nekik jó, az ANTSZ nem szól semmit utána! Fordítva érhetnek kellemetlen meglepetések.
10.) A cégalapítás nagyon egyszerű már, ajánlom azt a verziót, miszerint az égvilágon semmit nem fizetsz, csak három havi könyvelést előre (könyvelő úgyis kell.) Arra figyelj, hogy a cégmódosítás drágább, mint az alapítás (negyven-negyvenöt körül van!), szóval pl. nagyon jó, ha megvan már a bérlemény, mert akkor egyből be lehet jegyezni telephelynek, és nem kell utólag módosítani.
11.) Az iparűzési adó megoszlik a telephely és székhely között, tehát hiába jegyezteted be magad Újlengyelbe (ezt székhelyszolgáltatásnak hívják, és kb. havi tizesbe kerül), ahol zéró az iparűzési, ha a bolt olyan helyen van, ahol 2%, akkor 1%-ot fizetsz mindenképpen. Hacsak nem számítsz kurvanagy nyereségre, akkor jó vagy ott, ahol vagy!
12.) A cuccok nagy részét meg lehet venni olcsón és használtan, de később bele kell kalkulálni, hogy folyamatosan frissítsd a gépparkot, mert az olcsóságnak is ára van! Például én már lassan amatőr hűtőszerelővé avanzsálok a használt cuccok kapcsán. (Egyiknek a fagyasztóját szigetelem hungarocellel, másiknak a propellerét kellett befújni szilikonnal...)
13.) Pénztárgépet érdemes használtan venni, kábé féláron megy a sok befuccsolt kisvállalkozó miatt, az átiratása meg amúgy is drága (cirka 25.000), szóval akkor minek adnál ki 50-60-at egy új gépre?
14.) Ha egyedül dolgozol, elég egyszerű a munkavédelmi, üzemorvosi intéznivaló, ha alkalmazottad van, mindez kissé bonyolódik, nem csak annyival több a költség, amennyit neki fizetsz, plussz még nagyon figyelni is kell rá, szóval ezzel kezdeni szerintem nagy hiba lenne...
15.) Jó ha hazai pályán vagy. Egyrészt kezdetben az ismerősök is csinálnak némi forgalmat, másrészt tudod hol keress olcsó szakikat, hol érdemes reklámanyagot csináltatni, stb... Másrészt viszont: ha senkit nem ismersz, és mindenkitől kedvesen érdeklődsz, beszélgetsz, az már magában egy pozitív élmény, szóval ez kétoldalú érme. (Azért anyagilag szerintem jobb, ha hazai pályán vagy.)
16.) Az engedélyeztetések ésszerű menete:
- Mérj le mindent, képzeld el, mi hova férne el kb., skicceld le, és vidd be az Állategészségügyhöz! Ott úgyse lesz jó, de megrajzoljátok újra együtt PLUSSZ esetleg már akkor kiderül, hogy amilyen széles kínálatra gondoltál, abból vissza kell venni :( Én pl. már javában googliztam a salátarecepteket, mivel az ANTSZ és a HACCP-ember se reagált negatívan a saláta említésére, aztán mégsem lehet. (Lásd újra: 8. pont!)
- A HACCP szakértővel folyamatosan tartsd a kapcsolatot, mindig vannak jó ötletei!
- Az állategészségügyis, ha olyan alapos, mint az enyém, esetleg kijön a helyszínre még az átalakítások előtt, ami tök jó, mert amit nem rajzolt le, elmondja a helyszínen, és egyre kevesebb a hibalehetőség az ellenőrzés szempontjából (azért lesz hiba, ne félj!). Ha magától nem mondja, kérdezd meg, hogy esetleg megtenné-e?
- Az önkormányzatok nagyon tudnak kavarni (nem rossz szándékból, csak ilyenek :) Gyakran nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Ezért érdemes minden osztályra (jegyző, adóosztály, igazgatási osztály) személyesen elmenni, mindig kiderül valami új! Pl. a jenői adóosztályon nem tudták biztosra, hová is fizessem az iparűzésit, a bérleti szerződésemet is háromszor át kellett írni (legyen inkább nagyon részletes, mintsem nagyvonalú, még ha a tulaj nagyon lazán is veszi!)
- Sorrend! Először nyomd tele a boltot a gépekkel, és hívd ki az érintésvédelmist! Őt nem érdekli, ha kupi van, viszont találhat olyan hibát, ami miatt hívhatsz villanyszerelőt, aki mindent eltologat, fúr, porol és akkor minek takarítottál előre? Amikor megvan az érintésvédelem, akkor "let's get ready to rumbleeeee...", takaríts, rendezkedj, és hívd az állategészségügyist! (Ehhez be kell menni hozzájuk, kitölteni 1 kérvényt, 15.000 Ft, és akkor majd jön, ha ráér.)
- Fentivel szinkronban bemehetsz a telephely szerinti ÖK engedélyeztetési osztályára, hogy ott is történjen valami. Oda kell majd illetékbélyeg is, azért nem mondom, hogy 2200, mert ezt lehet önkormányzata válogatja. Vásárlók könyve biztos, hogy kell, azt nyomtatványboltból vigyél, ÖK hitelesíti.
- Ha az állategészségügyisre vársz már csak, elvileg ki is lehetne nyitni, csak azokat a cuccokat nem adhatod el, amik különengedély-kötelesek (pl. kaját!). Csokit, kávét, teát árulni szerintem láma dolog lenne egy leendő szendvicsbüfében, így én nem raktam ki a nyitva táblát.
17.) Míg ülsz a seggeden, mert pl. vízvezetéket szerelnek a boltban, vagy vársz az engedélyre, azért érdemes venni egy digitális mérleget, és megcsinálni az anyaghányad nyilvántartást otthon, legalább körülbelülire. 10 darabra kell meghatározni, pl.: 10 db kőrözöttes szendvicshez: 300 g kőrözött (hoppá! miből is áll nálad 300 g kőrözött? no azt is méregesd le!) Ez is azért fontos, mert amikor majd megvannak a beszállítók, akkor csak ki kell számolni, mennyiért veszed a túrót, tejfölt, pékárut, stb. és máris látod, hogy kb. mennyi az anyagköltséged (rezsi, hulladék, bérleti díj és egyebeken kívül persze.) Meg azért is fontos, mert ha egyszer bejön a fogyasztóvédelem, akkor a kirakott cuccnak a leírtaknak megfelelőnek kell lenni!
18.) Ha eddig eljutottál, és tudtam újat mondani, akkor valószínűleg te sem tudnád kiszámolni a rezsit. Ha igen, már biztos van vendéglátóipari egységed, gratulálok! Én úgy képzelem, a nyersanyag + 100% nagyjából hagy némi teret a profitnak, akkor is, ha leveszem a bérleti díjat, és a rezsit. Nyilván van amire nem tehetsz 100-at, sőt, van amire alig 20-at, de a teán és kávén pl. lehet sokkal nagyobb árrésed is, szóval ezen előre nem kell sokat tökölni. Ha a szomszéd nagy-pufis hamburgere 390, akkor ne add 350-ért (mert valszeg ő már 10 éve tudja, hogy hogyan rakja össze 170-ből, és olcsóbban te se fogod tudni), de ne is 400-ért, véletlenül se, még akkor se ha neked 250-be kerül, mert amiatt a kurva 10 forint különbség miatt még akkor is te leszel az ügyeletes zsidó egyből, ha amúgy sokkal több cuccot raksz a pufibuciba!
19.) Ne csinálj B-tervet! Ha ezen töröd a fejed, azt is kapod meg! Ha pl. arra gondolsz, mi lesz ha hasmenésed lesz, ki fog akkor helyettesíteni? Akkor fosol máris bazmeg, fosni fogsz minden nap és egy puhapöcs vagy, aki menjen el alkalmazottnak!
2011. január 8., szombat
Január - Imagine...
"A képzelet fontosabb, mint a tudás."
/Albert Einstein/
Aki a dolog szebbik végére kiváncsi, és a részletek sem érdeklik, az görgessen kicsit lejjebb. Többieknek kis napló:
01.08:
Rendszerproblémák:
Sajnos megszoktam a korábbi diszpécser és főleg az on-line operátori munkaköreimből, hogy egyszerre 6-8 dologra figyelek, de semmire sem figyelek 100%-ban :( Az még nem probléma, hogy egyszerre 10 lap van megnyitva a böngészőben, de hogy közben felállok, elindítom a mosógépet, felteszem a teavizet, visszanézek, eszembe jut valami, elkezdem keresni, (hopp a teavíz!), megint eszembe jut valami más, csekkolom azért a mailt (pl. mert vatera-válaszra várok), mit iskerestem eredetileg?, und so weiter...
El kellene mennem valami koncentráció- és időhatékonyság-növelő tanfolyamra.
Másik, hogy a gép előtt annyira megszoktam, hogy "Google a barátom", hogy aztán amikor a valódi terepen keresek valamit, akkor jut eszembe, hogy otthon fel kellett volna írnai, mert hiába kerestem akkor rá, ha később elfelejtettem. Vagy kellene 1 okostelefon, ha már így elhülyülök, mi?!
No, mindegy, hová is akartam kilyukadni?? :D
Hűtőproblémák:
H3 nem jött meg Vaterafutárral, mert megint leszarták, hogy fel kellene hívni előre, aztán az épp elsőnapos kolléga Diósjenőn kereste a Káptalan utcát, aztán meg már nem fért bele neki, hogy arra kanyarodjon Pest felé, ezért visszavitte a központba. Azóta se tudok semmit róluk :(
H1-et, és H2-t is szépen lemostam, és lefújtam kívülről, nagyon szépek.
Persze kipróbáltam már, hogy működnek is: bedugtam, zúg, okés, ennyi...
De H1-et valószínűleg nem nyitottam ki, mivel csak tegnap tűnt fel, hogy tiszta penész a gumiszalag, meg az oldaltartályok. Sebaj, lefújtam bőven Szavo sprével (a zárt boltban...) Kimentem köhögni vagy ötször, hazafelé meg észrevettem, hogy tiszta hipószagot érzek, és eszembe jutott, hogy a visszaszálló permet talán megült a bajszomon, ezért úgy ültem a vonaton, mint a szfinx, nehogy önkéntelenül megnyaljam a számat, és nyeljem a klórt :(
Másnapra (azaz mára) szép fehér lett belül is, és mivel vittem egy pumpás permetezőkannát (tök jó, falusi házban ilyen is van! :D), gondoltam semmi baj, szépen lemosom a bolt előtt.
Meg is történt, csak a megrepedt fagyasztó-ajtóról teljesen leázott a ragasztócsík, és akkor jöttem rá, hogy ha ilyen állapotban is nehéz kifeszíteni (teljes törés kockázata nélkül), akkor befagyott állapotban katasztrófa lesz, nyilván az állategészségügyis így nem is fogja elnézni.
Oké, semmi k'stenezés, konstruktív hozzáállás!
Hirtelen rájöttem (így pár hét elteltével, de sose késő!), hogy amúgy is kevés a két normál hűtő fagyasztó-kapacitása, így jó lesz H2 + vennem kell gyorsan egy 85 centi magas fagyasztószekrényt, és probléma elhárítva.
H2-t is le kellett azért fújni kicsit belül is, meg ahogy jobban meggondolom, így egyedül talán kicsi lesz, szóval lehet be kellene cserélni az otthonira. Nem baj, még eddig minden megoldható.
MINDEN MEGOLDHATÓ!
Jó hír, hogy a problémákat elég folyékonyan kezelem, és nem madár-perspektívából filmezem magam ilyenkor, két kezemmel az égre mutatva, eltorzult arccal, csak rám hulló esőben, hogy "MIÉRT???!!!"... (Filmes klisé ilyen pillanatokra:)
A bolt klinikai-fehér takarítás után, sötétedésig nem is kell felkapcsolni a villanyt, annyi az üveg és tükörfelület. Kissé steril ugyan a hatás, nem illik igazából hozzám, de az előírások miatt nehéz lenne egy büfét úgy berendezni, mint pl. a Szimpla Kertet.
....később...
A gyomoridegem már biztos látszik az ultrahangon is, és csak remélem, hogy ollós kezei még nincsenek :(
DE EZT MOST FEJEZD BE!!!
Inkább egy álom, egy saját mottóval, ami így szól:
"Nehezen lépek a rossz lábammal... viszont egyre jobban megy a repülés!"
Az álom:
Futok valami versenyen, zilálok, ki vagyok purcanva.
Aztán összekapom magam, elmúlik a szúrás és már előzgetek is.
A végén egyedül futok tovább egy kővel borított pályán, ami nagyon dizájner, inkább egy kültéri iparművészeti kiállítás útvonalára hasonlít. Ide-oda kell ugrálni a kitüremkedő kőelemek között, de azért az egész mégis csak egy út, egy ösvény, két oldalt rendben tartott gyeppel.
Jó érzés nyugtázni, hogy nem fáj a bokám. (Talán ez már előhangolta, hogy ez csak egy álom lehet...nincs kanál ;)
Aztán az út beletorkollik egy medencébe/aknába. Az átjutás oszlopokon/cölöpökön lehetséges, de mindegyik kicsit más magasságban van. És mindegyik vékony, kábé 50*50 centis a felület a tetejükön. Az akna mélysége kb. 15-20 méter, vizuálisan kissé zavaró, de szép. Olyan, mintha csiszolt borostyán lapokkal lenne borítva minden oszlop, és az oldalak, meg a fenék is, némelyik át van világítva spotlámpával, sárgásan csillog, tükröződik erre-arra.
Nem esek ki a lendületből, pár oszlopon átugrok, energikusan, kecsesen érkezem az utolsó-előtti tetején, mint Penge vagy Pókember, vagy hasonló, fél térden, fél kéz lent, másik hátracsavarva, lassan felemelt fej a hatásvadászat végett...
Aztán a fej körülnéz, és hoppábazmeg! A túlvég még mindig 4-5 méter, a cölöp után még van egy másik, de az két méterrel alacsonyabban, kb. 1,5 m távolságban. Elsőre kiszámolom, hogy arra kb. milyen szögben kellene ráugrani, hogy ne basszam el, és ne essek 20 métert, de aztán rájövök, hogy minek ugranék is oda, amikor onnan felfelé hogyan ugranék tovább két méter magasra és három méter távolra???
Sehogy! Elakadtam...
Dehát akkor repülni kell, nincs mese!
És pillanatnyi tériszony után elrugaszkodok, kicsit süllyedek, aztán máris fel, szépen, simán, nem ám kezdő módra ("úszva"). Már centizem is a falakat (körben az akna pereme körül olyan, mint egy kosárpálya borítása), aztán kis zuhanórepülés, felhúzás éles szögben, megy minden mint a karikacsapás.
Felszabadult vagyok, nevetek :)
ERRE KELL GONDOLNI!!!
És ha jön az ellenőr, nem úgy kell várni, hogy akurvaanyád-minemfogtetszeni?!, hanem azt kell magamban ismételni: ez a nő sem az ellenségem! Neki is van főnöke, csak azért akar mindent faszán látni, hogy utána lezárhassa az ügyet!
ÉS ÍGY LESZ!!!
Másnap:
És így volt!
Jó korán bementem, mert előző nap villanyszerelő dolgozott a boltban, ki kellett utána takarítani. (Amúgy is felébredtem 2-kor és kimásztam az ágyból háromkor...)
Az ellenőr kedves ugyan most sem volt, de korrekt, és majdnem mindent rendben talált. Amit nem, arról meg elhiszi, hogy megcsinálom nyitásig, így MEGVAN az előzetes engedély!!!
Persze ettől még jönni fog ő, hivatalból a nyitást követő 22 munkanapon belül, és akkor aztán működés közben, lesből fog támadni, de sebaj!
Még persze várni kell, hogy aláírják, be kell menni érte, bevinni utána az önkormányzatra, közben most már akkor vérkomoly anyaghányad nyilvántartást kell szerkeszteni, árkalkulációt is ezzel együtt, be kell kóstoltatni a szomszédokat, sört kell nézni olcsón, begyújtani a marketing-rakétákat, és továbbra is el kell hibázni a földre érkezést, ezáltal a levegőben maradni! :D
Annak ellenére, hogy az elmúlt napokban megint tenyerükbe temették az arcukat páran
annak hallatára, hogy én a piacon akarok szendvicset árulni, azt hiszem magint képes vagyok elképzelni, hogy jót léptem.
A kövem is nagyon szépen, zöldesen fénylett a kezemben hazafelé (szebb volt, mint a képen!), és ha más nem, ez csak jót jelenthet :D
LAST MINUTE:
Nohát, az engedély még mindig nincs a kezemben, viszont pénteken felhívtam az ellenőrt, és azt mondta, kinyithatok hétfőn, a hét elején elintézi. Megkaptam a HACCP oktatást (kb. 15 perc, annak is a nagy része abból állt, hogy mit olvassak el a kb. 90 oldalnyi anyagból, és hogy milyen naplókat kell szigorúan vezetnem.
Jött fagyasztott burger-anyag, egyéb alapanyag, vettem pár ződséget, tojást (amit ugyanazzal az anyaggal kell lemosni, amivel takarítok, ez nem vicc, tiszta klóros szar!!!), és még az utolsó pillanatban felfúrtam a 1,5 méter széles ongro cégtáblát az üzlet fölé.
Persze nem vettem rágót, camambert sajt nem jött meg a Her-Trade-től, nem pakoltam össze, nem tudom még mindenről mennyibe kerüljön, és még otthon a kerti asztal a három székkel, amit egy szép vasárnap délben lemosok, és majd valamikor jön Pisti és bevisszük.
Nem is tudom, én lennék-e ha ezeket nem hagynám az utolsó pillanatra?
De szép az idő, van a kertben hóvirág, végre volt időm itthon is takarítani, és úgy befűtöttem, hogy mezítláb porszívóztam, mert megérdemlem!
01.24.
Első nap.
Olyan zombi mindenki, hogy már egy perce állunk Vácon, szépen felsorakozva mögöttem vagy nyolc ember, amikor valaki mögöttem megszólal:
- Bent vagyunk már?
- Szerintem...
- Fiatalember! Húzza már meg az ajtót!
És tényleg ott voltunk! (Ezt nem most találom ki!!!) Azt hittem csak megállítottak egy külső vágányon, lol :D
Számokban:
Reggel 5:30 leszállok, este 17:30, felszállok a BZMOT-ra.
Mindeközben ülve töltött idő: 10 perc, az Engedélyezési osztályon.
Nyitvatartás: 5,5 óra
Bámészkodók, "beszélgetőemberek": 33
Napi zárás (beütve a pénztárgépbe): 1080 Ft
Pozitív feedback: 100%
Törölgetéssel, mosogatással, címkézéssel, műanyag-doboz-logisztikával töltött idő: 289 perc
Szendvicskészítéssel töltött idő: 19 perc
Első hét után:
Megéri?
Meg!
Nagy részét élvezem, még a takarítást is. Vannak persze nehéz pillanatok, és jobban kell osztani az időt, hogy maradjon alvásra, mert péntekre már majdnem összeestem, szombaton délután már csak arra volt agyam, hogy megnézzek vagy 6-7 Futurama epizódot, aztán fél nyolckor ágyba bújtam és reggel hétig nem másztam ki. (Közben volt a földrengés talán?)
Túlkalibráltam a váciak asszociációs képességét, mert hiába van kiírva egy másfél méteres táblára a Szendókuckó, azért megkérdezik, hogy itt mit árulnak? Minél hamarabb kell fotókat kitenni (a vitrin nem látszik 6 méterről, néha még közelről is gyatrán, mert bepárásodik az üveg :( A hamburgerkészítést még gyakorolni kell, mert hiába szép és finom, sajnos sokat kell várni rá. A melegszendóra és pirítósra szintén, de az csak amiatt van, mert nem mennek folyamatosan a grillek. Amikor lesz egy kis forgalom, gyorsabban meglesz.
A lényeg, hogy megvan, jók a cuccok, és van benne fantázia, még ha ez a kép nem is lett túl jó:
/Albert Einstein/
Aki a dolog szebbik végére kiváncsi, és a részletek sem érdeklik, az görgessen kicsit lejjebb. Többieknek kis napló:
01.08:
Rendszerproblémák:
Sajnos megszoktam a korábbi diszpécser és főleg az on-line operátori munkaköreimből, hogy egyszerre 6-8 dologra figyelek, de semmire sem figyelek 100%-ban :( Az még nem probléma, hogy egyszerre 10 lap van megnyitva a böngészőben, de hogy közben felállok, elindítom a mosógépet, felteszem a teavizet, visszanézek, eszembe jut valami, elkezdem keresni, (hopp a teavíz!), megint eszembe jut valami más, csekkolom azért a mailt (pl. mert vatera-válaszra várok), mit iskerestem eredetileg?, und so weiter...
El kellene mennem valami koncentráció- és időhatékonyság-növelő tanfolyamra.
Másik, hogy a gép előtt annyira megszoktam, hogy "Google a barátom", hogy aztán amikor a valódi terepen keresek valamit, akkor jut eszembe, hogy otthon fel kellett volna írnai, mert hiába kerestem akkor rá, ha később elfelejtettem. Vagy kellene 1 okostelefon, ha már így elhülyülök, mi?!
No, mindegy, hová is akartam kilyukadni?? :D
Hűtőproblémák:
H3 nem jött meg Vaterafutárral, mert megint leszarták, hogy fel kellene hívni előre, aztán az épp elsőnapos kolléga Diósjenőn kereste a Káptalan utcát, aztán meg már nem fért bele neki, hogy arra kanyarodjon Pest felé, ezért visszavitte a központba. Azóta se tudok semmit róluk :(
H1-et, és H2-t is szépen lemostam, és lefújtam kívülről, nagyon szépek.
Persze kipróbáltam már, hogy működnek is: bedugtam, zúg, okés, ennyi...
De H1-et valószínűleg nem nyitottam ki, mivel csak tegnap tűnt fel, hogy tiszta penész a gumiszalag, meg az oldaltartályok. Sebaj, lefújtam bőven Szavo sprével (a zárt boltban...) Kimentem köhögni vagy ötször, hazafelé meg észrevettem, hogy tiszta hipószagot érzek, és eszembe jutott, hogy a visszaszálló permet talán megült a bajszomon, ezért úgy ültem a vonaton, mint a szfinx, nehogy önkéntelenül megnyaljam a számat, és nyeljem a klórt :(
Másnapra (azaz mára) szép fehér lett belül is, és mivel vittem egy pumpás permetezőkannát (tök jó, falusi házban ilyen is van! :D), gondoltam semmi baj, szépen lemosom a bolt előtt.
Meg is történt, csak a megrepedt fagyasztó-ajtóról teljesen leázott a ragasztócsík, és akkor jöttem rá, hogy ha ilyen állapotban is nehéz kifeszíteni (teljes törés kockázata nélkül), akkor befagyott állapotban katasztrófa lesz, nyilván az állategészségügyis így nem is fogja elnézni.
Oké, semmi k'stenezés, konstruktív hozzáállás!
Hirtelen rájöttem (így pár hét elteltével, de sose késő!), hogy amúgy is kevés a két normál hűtő fagyasztó-kapacitása, így jó lesz H2 + vennem kell gyorsan egy 85 centi magas fagyasztószekrényt, és probléma elhárítva.
H2-t is le kellett azért fújni kicsit belül is, meg ahogy jobban meggondolom, így egyedül talán kicsi lesz, szóval lehet be kellene cserélni az otthonira. Nem baj, még eddig minden megoldható.
MINDEN MEGOLDHATÓ!
Jó hír, hogy a problémákat elég folyékonyan kezelem, és nem madár-perspektívából filmezem magam ilyenkor, két kezemmel az égre mutatva, eltorzult arccal, csak rám hulló esőben, hogy "MIÉRT???!!!"... (Filmes klisé ilyen pillanatokra:)
A bolt klinikai-fehér takarítás után, sötétedésig nem is kell felkapcsolni a villanyt, annyi az üveg és tükörfelület. Kissé steril ugyan a hatás, nem illik igazából hozzám, de az előírások miatt nehéz lenne egy büfét úgy berendezni, mint pl. a Szimpla Kertet.
....később...
A gyomoridegem már biztos látszik az ultrahangon is, és csak remélem, hogy ollós kezei még nincsenek :(
DE EZT MOST FEJEZD BE!!!
Inkább egy álom, egy saját mottóval, ami így szól:
"Nehezen lépek a rossz lábammal... viszont egyre jobban megy a repülés!"
Az álom:
Futok valami versenyen, zilálok, ki vagyok purcanva.
Aztán összekapom magam, elmúlik a szúrás és már előzgetek is.
A végén egyedül futok tovább egy kővel borított pályán, ami nagyon dizájner, inkább egy kültéri iparművészeti kiállítás útvonalára hasonlít. Ide-oda kell ugrálni a kitüremkedő kőelemek között, de azért az egész mégis csak egy út, egy ösvény, két oldalt rendben tartott gyeppel.
Jó érzés nyugtázni, hogy nem fáj a bokám. (Talán ez már előhangolta, hogy ez csak egy álom lehet...nincs kanál ;)
Aztán az út beletorkollik egy medencébe/aknába. Az átjutás oszlopokon/cölöpökön lehetséges, de mindegyik kicsit más magasságban van. És mindegyik vékony, kábé 50*50 centis a felület a tetejükön. Az akna mélysége kb. 15-20 méter, vizuálisan kissé zavaró, de szép. Olyan, mintha csiszolt borostyán lapokkal lenne borítva minden oszlop, és az oldalak, meg a fenék is, némelyik át van világítva spotlámpával, sárgásan csillog, tükröződik erre-arra.
Nem esek ki a lendületből, pár oszlopon átugrok, energikusan, kecsesen érkezem az utolsó-előtti tetején, mint Penge vagy Pókember, vagy hasonló, fél térden, fél kéz lent, másik hátracsavarva, lassan felemelt fej a hatásvadászat végett...
Aztán a fej körülnéz, és hoppábazmeg! A túlvég még mindig 4-5 méter, a cölöp után még van egy másik, de az két méterrel alacsonyabban, kb. 1,5 m távolságban. Elsőre kiszámolom, hogy arra kb. milyen szögben kellene ráugrani, hogy ne basszam el, és ne essek 20 métert, de aztán rájövök, hogy minek ugranék is oda, amikor onnan felfelé hogyan ugranék tovább két méter magasra és három méter távolra???
Sehogy! Elakadtam...
Dehát akkor repülni kell, nincs mese!
És pillanatnyi tériszony után elrugaszkodok, kicsit süllyedek, aztán máris fel, szépen, simán, nem ám kezdő módra ("úszva"). Már centizem is a falakat (körben az akna pereme körül olyan, mint egy kosárpálya borítása), aztán kis zuhanórepülés, felhúzás éles szögben, megy minden mint a karikacsapás.
Felszabadult vagyok, nevetek :)
ERRE KELL GONDOLNI!!!
És ha jön az ellenőr, nem úgy kell várni, hogy akurvaanyád-minemfogtetszeni?!, hanem azt kell magamban ismételni: ez a nő sem az ellenségem! Neki is van főnöke, csak azért akar mindent faszán látni, hogy utána lezárhassa az ügyet!
ÉS ÍGY LESZ!!!
Másnap:
És így volt!
Jó korán bementem, mert előző nap villanyszerelő dolgozott a boltban, ki kellett utána takarítani. (Amúgy is felébredtem 2-kor és kimásztam az ágyból háromkor...)
Az ellenőr kedves ugyan most sem volt, de korrekt, és majdnem mindent rendben talált. Amit nem, arról meg elhiszi, hogy megcsinálom nyitásig, így MEGVAN az előzetes engedély!!!
Persze ettől még jönni fog ő, hivatalból a nyitást követő 22 munkanapon belül, és akkor aztán működés közben, lesből fog támadni, de sebaj!
Még persze várni kell, hogy aláírják, be kell menni érte, bevinni utána az önkormányzatra, közben most már akkor vérkomoly anyaghányad nyilvántartást kell szerkeszteni, árkalkulációt is ezzel együtt, be kell kóstoltatni a szomszédokat, sört kell nézni olcsón, begyújtani a marketing-rakétákat, és továbbra is el kell hibázni a földre érkezést, ezáltal a levegőben maradni! :D
Annak ellenére, hogy az elmúlt napokban megint tenyerükbe temették az arcukat páran
annak hallatára, hogy én a piacon akarok szendvicset árulni, azt hiszem magint képes vagyok elképzelni, hogy jót léptem.A kövem is nagyon szépen, zöldesen fénylett a kezemben hazafelé (szebb volt, mint a képen!), és ha más nem, ez csak jót jelenthet :D
LAST MINUTE:
Nohát, az engedély még mindig nincs a kezemben, viszont pénteken felhívtam az ellenőrt, és azt mondta, kinyithatok hétfőn, a hét elején elintézi. Megkaptam a HACCP oktatást (kb. 15 perc, annak is a nagy része abból állt, hogy mit olvassak el a kb. 90 oldalnyi anyagból, és hogy milyen naplókat kell szigorúan vezetnem.
Jött fagyasztott burger-anyag, egyéb alapanyag, vettem pár ződséget, tojást (amit ugyanazzal az anyaggal kell lemosni, amivel takarítok, ez nem vicc, tiszta klóros szar!!!), és még az utolsó pillanatban felfúrtam a 1,5 méter széles ongro cégtáblát az üzlet fölé.
Persze nem vettem rágót, camambert sajt nem jött meg a Her-Trade-től, nem pakoltam össze, nem tudom még mindenről mennyibe kerüljön, és még otthon a kerti asztal a három székkel, amit egy szép vasárnap délben lemosok, és majd valamikor jön Pisti és bevisszük.
Nem is tudom, én lennék-e ha ezeket nem hagynám az utolsó pillanatra?
De szép az idő, van a kertben hóvirág, végre volt időm itthon is takarítani, és úgy befűtöttem, hogy mezítláb porszívóztam, mert megérdemlem!
01.24.
Első nap.
Olyan zombi mindenki, hogy már egy perce állunk Vácon, szépen felsorakozva mögöttem vagy nyolc ember, amikor valaki mögöttem megszólal:
- Bent vagyunk már?
- Szerintem...
- Fiatalember! Húzza már meg az ajtót!
És tényleg ott voltunk! (Ezt nem most találom ki!!!) Azt hittem csak megállítottak egy külső vágányon, lol :D
Számokban:
Reggel 5:30 leszállok, este 17:30, felszállok a BZMOT-ra.
Mindeközben ülve töltött idő: 10 perc, az Engedélyezési osztályon.
Nyitvatartás: 5,5 óra
Bámészkodók, "beszélgetőemberek": 33
Napi zárás (beütve a pénztárgépbe): 1080 Ft
Pozitív feedback: 100%
Törölgetéssel, mosogatással, címkézéssel, műanyag-doboz-logisztikával töltött idő: 289 perc
Szendvicskészítéssel töltött idő: 19 perc
Első hét után:
Megéri?
Meg!
Nagy részét élvezem, még a takarítást is. Vannak persze nehéz pillanatok, és jobban kell osztani az időt, hogy maradjon alvásra, mert péntekre már majdnem összeestem, szombaton délután már csak arra volt agyam, hogy megnézzek vagy 6-7 Futurama epizódot, aztán fél nyolckor ágyba bújtam és reggel hétig nem másztam ki. (Közben volt a földrengés talán?)
Túlkalibráltam a váciak asszociációs képességét, mert hiába van kiírva egy másfél méteres táblára a Szendókuckó, azért megkérdezik, hogy itt mit árulnak? Minél hamarabb kell fotókat kitenni (a vitrin nem látszik 6 méterről, néha még közelről is gyatrán, mert bepárásodik az üveg :( A hamburgerkészítést még gyakorolni kell, mert hiába szép és finom, sajnos sokat kell várni rá. A melegszendóra és pirítósra szintén, de az csak amiatt van, mert nem mennek folyamatosan a grillek. Amikor lesz egy kis forgalom, gyorsabban meglesz.
A lényeg, hogy megvan, jók a cuccok, és van benne fantázia, még ha ez a kép nem is lett túl jó:
2011. január 5., szerda
Mi van?
Rájöttem valamire, amikor benéztem a munkaruházatiba szakácskötényért:
A marketing jobban megy, mint a stratégiai tervezés...
Szóba elegyedtünk, mire is kell majd a cucc, és a végére már tisztára ráizgult a nő, hogy lesz valami új hely, amit ki lehet próbálni. (Amúgy épp ebédszünetről jött vissza, megfigyeltem, hogy Vácon elég sokan kiveszik ezt a kis órát, hogy jobban teljen a nap:) Jó hír!
Aztán ugyanezt megismételtem a Dunakanyar Áruház műszaki osztályán, ahol kisebb műszaki cikkekkel tömtem meg a túrahátizsákot. Ott persze kellett a feloldódáshoz az, hogy egyrészt tudtam mi kell, másrészt vásároltam rendesen, az eladó csávó csak-csak elkezdett érdeklődni.
Miközben még mindig nem tudom, például mennyi idő alatt tudok felszeletelni fél kiló sonkát anélkül, hogy az ujjbegyem is belekerüljön, vagy pl. hogy hány műanyagdoboz kell még, hogy az állategészségügyis princess megnyugodjon, az elég jól megy, hogy elcsevegjek emberekkel arról, milyen fasza szendvicseket fognak nálam kapni.
Tanulság:
Következő életemben úgy fogok büfét nyitni, hogy adok százezret egy veterán gasztro-arcnak, hogy szerezzen be mindent olcsón és jó állapotban, vigye be a boltba, rendezze be, én meg közben járom a környéket és csacsogok, mint egy női fodrász.
(Vagy megtanulok hajat vágni, és női fodrász leszek ;)
Amúgy ha már itt tartunk: a nőkkel jobban elboldogulok, ilyen téren (is). A szendvicsbüfé elvileg ugyan aszexuális téma, mert enni mindenki szeret, de mégis!
A nőkre lehet mosolyogni, például, ami pasiknál csak akkor megengedett, ha strici, autókereskedő, vagy kiégett, virsliujjú, privát urológus vagy. (Utóbbi legalább őszinte: nem csak belőled él, de még fájdalmat is okozhat, ki ne mosolyogna ilyen pozícióban?!)
A pasik nagy része eleve nem is érdeklődik semmi iránt, amit egy másik faszi talált ki.
Vagy ha érdekli is őket, nem mutatják ki, hacsak nem azért, mert épp befér egy ilyen mondat:
- Hallod haver, én két éve vittem egy csehót, három csicskám volt, de bazmeg beleuntam.
(Ja, ezért vagy most inkább parkolóőr, haha!)
Pedig nem lenne szabad soha macsózni, mert ha nem is vagyunk mind nyálas kis buzik, azért egy kicsit mind gyerekek vagyunk, és akár nőkről, akár számítógépről, akár speckó barkácskészletről, vagy autókról van szó: csak játszani szeretnénk voltaképpen, nem igaz?
Kivétel a szendvics, mert az étellel nem játszunk!
A marketing jobban megy, mint a stratégiai tervezés...
Szóba elegyedtünk, mire is kell majd a cucc, és a végére már tisztára ráizgult a nő, hogy lesz valami új hely, amit ki lehet próbálni. (Amúgy épp ebédszünetről jött vissza, megfigyeltem, hogy Vácon elég sokan kiveszik ezt a kis órát, hogy jobban teljen a nap:) Jó hír!
Aztán ugyanezt megismételtem a Dunakanyar Áruház műszaki osztályán, ahol kisebb műszaki cikkekkel tömtem meg a túrahátizsákot. Ott persze kellett a feloldódáshoz az, hogy egyrészt tudtam mi kell, másrészt vásároltam rendesen, az eladó csávó csak-csak elkezdett érdeklődni.
Miközben még mindig nem tudom, például mennyi idő alatt tudok felszeletelni fél kiló sonkát anélkül, hogy az ujjbegyem is belekerüljön, vagy pl. hogy hány műanyagdoboz kell még, hogy az állategészségügyis princess megnyugodjon, az elég jól megy, hogy elcsevegjek emberekkel arról, milyen fasza szendvicseket fognak nálam kapni.
Tanulság:
Következő életemben úgy fogok büfét nyitni, hogy adok százezret egy veterán gasztro-arcnak, hogy szerezzen be mindent olcsón és jó állapotban, vigye be a boltba, rendezze be, én meg közben járom a környéket és csacsogok, mint egy női fodrász.
(Vagy megtanulok hajat vágni, és női fodrász leszek ;)
Amúgy ha már itt tartunk: a nőkkel jobban elboldogulok, ilyen téren (is). A szendvicsbüfé elvileg ugyan aszexuális téma, mert enni mindenki szeret, de mégis!
A nőkre lehet mosolyogni, például, ami pasiknál csak akkor megengedett, ha strici, autókereskedő, vagy kiégett, virsliujjú, privát urológus vagy. (Utóbbi legalább őszinte: nem csak belőled él, de még fájdalmat is okozhat, ki ne mosolyogna ilyen pozícióban?!)
A pasik nagy része eleve nem is érdeklődik semmi iránt, amit egy másik faszi talált ki.
Vagy ha érdekli is őket, nem mutatják ki, hacsak nem azért, mert épp befér egy ilyen mondat:
- Hallod haver, én két éve vittem egy csehót, három csicskám volt, de bazmeg beleuntam.
(Ja, ezért vagy most inkább parkolóőr, haha!)
Pedig nem lenne szabad soha macsózni, mert ha nem is vagyunk mind nyálas kis buzik, azért egy kicsit mind gyerekek vagyunk, és akár nőkről, akár számítógépről, akár speckó barkácskészletről, vagy autókról van szó: csak játszani szeretnénk voltaképpen, nem igaz?
Kivétel a szendvics, mert az étellel nem játszunk!
2010. december 28., kedd
Fehérló és Fia Kft. - Decemberi értékelő
2010.12.28.
Napról napra, újra meg újra égető vágyat érzek egy autó iránt.
Hiába keltem időben, megint valahogy rohanni kellett a vonathoz. Mínusz 6-8 fok, heavy-duty szatyorban malteres vödör, flex, fúrógép, stb. Így megyek be Vácra, a fűtetlen üzletbe befejezni a csempézést, ahol a szaki megfeledkezett róla (ráadásul elég sötétszürke fugát választott, remélem nem kötnek bele a hivatalos szervek.) Kapkodás miatt nincs idő kaját csinálni: bedobok 2 joghurtot meg két szelet kenyeret a hátizsákba.
Ülök a BZMOT-on, előttem a hajléktalan-dizájner-szatyor, csupasz kenyeret eszem CBA natúr joghurttal, fagyott kezemmel törölgetem a morzsákat és a fehér dzsúzt a szakállamról.
Hát, nem érzem épp sikeres üzletembernek ezekben a percekben, de igyekszem nem beleélni magam az ilyen helyzetekbe.
Pedig isten tudja, van ilyen bőven.
A kiadások megszaladtak, óvintézkedésként már befagyasztottam az életbiztosítást és a lakáskasszát márciusig, és örömmel konstatáltam még azt is, hogy annyi zoknim van, hogy legalább azt nem kell vennem a következő két évben...
Még mindig nem tudom, kitől lesz a pékáru, és milyen gyorsan pirul meg a szendvicskenyér a kontaktgrillben, ugyanis még csak kábé holnap hozza a postás a teszveszen vásárolt gépet.
Ezt csak azért mondom: ne csináld utánam, akkor se amikor majd azt látod, hogy sikeresen megy a téma! Meg lehet a dolgokat tervezni, és meg lehet a dolgokat álmodni. Ha semmit nem tudsz megtervezni normálisan, akkor kurva erősen kell kapaszkodni az álmokba, és ez - bár műszerrel nem kimutatható tényező - elég kemény meló tud lenni.
Mit gondoltok, mibe fáradok bele úgy hogy nyolckor már húz az ágy???
2010.12.29.
Teljesen friss vonatos sztori: mikor kell 50-ből egyszer percre pontosan indulnia, ha nem akkor, amikor eszkimó kezeslábasban taposom a havat, nagy hátizsákkal, és kezemben postai csomaggal (szeletelőgép), 6:28-kor, mínusz 10-12 tájékán?! Hát bazmeg, látja a paraszt, és mégis elindul, aztán meg tuti Szokolyán állni fog 10 percet, mert Pest felől késések vannak.
Persze 1 órával később kimegyek pontosan és akkor már 10 percet késik!!!
Milyen csokival, chips-szel, mosóporral lehet épp autót nyerni? Mondjátok meg, én megveszem!
De amúgy gondolom ilyen ez mindig, induló cégnél. (Ha nem ilyen, jaj nehogy megmondjátok nekem!!! ;)
Szóval továbbra is hit-remény-szeretet, és januárban már remélem pénztárgépgurigákkal is játszhatok kicsit.
Napról napra, újra meg újra égető vágyat érzek egy autó iránt.
Hiába keltem időben, megint valahogy rohanni kellett a vonathoz. Mínusz 6-8 fok, heavy-duty szatyorban malteres vödör, flex, fúrógép, stb. Így megyek be Vácra, a fűtetlen üzletbe befejezni a csempézést, ahol a szaki megfeledkezett róla (ráadásul elég sötétszürke fugát választott, remélem nem kötnek bele a hivatalos szervek.) Kapkodás miatt nincs idő kaját csinálni: bedobok 2 joghurtot meg két szelet kenyeret a hátizsákba.
Ülök a BZMOT-on, előttem a hajléktalan-dizájner-szatyor, csupasz kenyeret eszem CBA natúr joghurttal, fagyott kezemmel törölgetem a morzsákat és a fehér dzsúzt a szakállamról.
Hát, nem érzem épp sikeres üzletembernek ezekben a percekben, de igyekszem nem beleélni magam az ilyen helyzetekbe.
Pedig isten tudja, van ilyen bőven.
A kiadások megszaladtak, óvintézkedésként már befagyasztottam az életbiztosítást és a lakáskasszát márciusig, és örömmel konstatáltam még azt is, hogy annyi zoknim van, hogy legalább azt nem kell vennem a következő két évben...
Még mindig nem tudom, kitől lesz a pékáru, és milyen gyorsan pirul meg a szendvicskenyér a kontaktgrillben, ugyanis még csak kábé holnap hozza a postás a teszveszen vásárolt gépet.
Ezt csak azért mondom: ne csináld utánam, akkor se amikor majd azt látod, hogy sikeresen megy a téma! Meg lehet a dolgokat tervezni, és meg lehet a dolgokat álmodni. Ha semmit nem tudsz megtervezni normálisan, akkor kurva erősen kell kapaszkodni az álmokba, és ez - bár műszerrel nem kimutatható tényező - elég kemény meló tud lenni.
Mit gondoltok, mibe fáradok bele úgy hogy nyolckor már húz az ágy???
2010.12.29.
Teljesen friss vonatos sztori: mikor kell 50-ből egyszer percre pontosan indulnia, ha nem akkor, amikor eszkimó kezeslábasban taposom a havat, nagy hátizsákkal, és kezemben postai csomaggal (szeletelőgép), 6:28-kor, mínusz 10-12 tájékán?! Hát bazmeg, látja a paraszt, és mégis elindul, aztán meg tuti Szokolyán állni fog 10 percet, mert Pest felől késések vannak.
Persze 1 órával később kimegyek pontosan és akkor már 10 percet késik!!!
Milyen csokival, chips-szel, mosóporral lehet épp autót nyerni? Mondjátok meg, én megveszem!
De amúgy gondolom ilyen ez mindig, induló cégnél. (Ha nem ilyen, jaj nehogy megmondjátok nekem!!! ;)
Szóval továbbra is hit-remény-szeretet, és januárban már remélem pénztárgépgurigákkal is játszhatok kicsit.
2010. november 9., kedd
Pályára állítva (vigyázz, hosszúúúúúúúúú!!!!)
2010.11.09.
Tegnap megtaláltam Norbi számát, és felhívtam büfé ügyben.
No, konkrétan az első lépés már az volt, hogy múlt héten megnéztem egy kiadó üzletet, ahol még csak azt tudtam mondani, hogy hüm-hüm-tetszik, de fingom se volt róla, hogy pl. mit nézzek az elhelyezkedés, tisztaság, tulaj-szimpátia és "WC-van-e" tényezőkön kívül. Ezek közül az elhelyezkedés kicsit necces volt, így nem pacsiztam le egyből, hogy oké, itt jó is lesz, a többit majd beleálmodom a helybe...(így szoktam régen.)
Szóval Norbi után már tudtam, hogy pl. az előkészítő részen meg a pult mögött ajtómagasságban csempe kell, az egész helyet meg nem árt szerződés előtt megnézetni egy HACCP-szakival, egyáltalán alkalmasnak ítéli-e. A berendezéshez is mondott kapásból olyanokat, amikről életemben nem is hallottam, mint pl. zöldségelőkészítő, vagy tojásmosó... (Mi a fasznak mosni a tojást, amikor nem héjastól esszük, mi?!)
No, nem oda Buda, szerinte 1,5M elég mostanság, amikor fél éves cuccokat töredékért adnak el az olyanok, akik fél éve belevágtak, de mégsem ment nekik.
Mi van? Hogy én is majd? No nem! Engem más fából faragtak ám!
Vegyük csak Dublint: kimentem 1 hónapra elég pénzzel, úgy hogy azt se tudtam első éjszaka hol alszom, nemhogy azt hol keressek melót, illetve milyen hivatalokban kell intézni előbb a szükségeseket. És nem jöttem vissza 1 hónap után, sőt!
Szóval már kicsit okosabban mentem a jegyzőhöz, aki elég kommunikatív volt, és atyai jóindulattal intett arra, hogy nagyon nézzem meg mit veszek ki, mert ugyan ő 2200 forintos illetékért, bérleti szerződésért (stb) már meg is engedi hogy nyissam a boltot, de ezt lejelenti 3 szervnek, akik 22 napon belül egyszer csak szólás nélkül bejönnek, és elkezdenek "bőcsködözni", hogy ide kellene egy páraelszívó, ide meg egy vészkijárat, oda meg egy "Vigyázz, ne ess hasra!"-tábla, és amíg ezek nincsenek meg, addig bezáratják a boltot, nincs pardon!
Már kezdtem is vizualizálni, ahogy egy kopaszságát 20 centis, zsíros tincsekkel oldalról takarni vágyó 120 kilós aktakukac közli velem:
- Kincses úr! Ezekkel a hiányosságokkal sajnos ma már nem lenne szabad egy vendéglátóipari egységnek üzemelnie... De megértem önt. Emberek vagyunk. Én mindig hajlok a kompromisszumra, csak egy nyelven kell beszélnünk... (kacsintás)
- (khmm-khmm), szóval-ööö...
- Negyven.
De nem hiszek senkinek, csak aki jót mond!
Megyek tovább, az ingatlanoshoz, aki ugyan semmi olyat nem tud, ami nekem jó, de önként megad olyan tippeket, amiket csak úgy látott (és lehet épp másik ingatlanos hirdeti), és amúgy is nagyon kellemesen elöltünk vagy 15 percet, amíg nem tudom eldönteni, hogy a szép arcán tartsam a szemem, vagy a melleit nézzem. Zu sammen: megint jobb kedvvel távozok, és megint meg kell jegyeznem: Vác tele van jó nőkkel, akik még kedvesek is tudnak lenni. Itt tényleg érdemes vállalkozni, csak talán más irányba kellene orientálódni...
A következő kellemes meglepetés rögtön az ANTSZ-nél ért, ahol nem egy szép nő, hanem egy fiatal srác fogadott, és az előzőekhez hasonlóan nagyon részletesen és segítőkészen írta le a szükséges teendőket.
A váciaknak valahogy kurvára van idejük foglalkozni az ügyfelekkel, nem igaz?
Még le is rajzolt nekem egy üzletet, ami nemrég nyílt, milyen is kábé egy elviteles szendvicses. Megtudtam miket várnak el még a magas csempézettségen kívül, és volt ami több lett a Norbi-verzióhoz képest (pl. vízminőség-vizsgálat: 24.000 forint, meg kémiai kockázatbecslés: 20.000 forint) de pl. ilyenek is elhangzottak:
- A tisztasági meszelést nem várjuk el minden bérlőváltásnal. Ez szubjektív megítélés alapján megy. Én például bemegyek, és ha tisztaság van, akkor rendben van.
- A zöldség-előkészítőre sokaknak nincs hely, így elég csak egy külön csap a paradicsom és paprika mosására, a többiből meg persze csak azokat lehet venni, amik gyárilag csomagoltak. (Basszus, előre hámozott hagymát kell venni, mert a piaci földes, és nem moshatod le az alatt a csap alatt, ahol mosogatsz!) Tojásmosó sem kell, csak olyan tojást kell venni, ami szintén gyárilag csíramentes!
- Hűtő viszont elég egy is (hurrá!): mivel minden felvágott, sajt és zöldség is gyárilag csomagolt, akár különböző polcokon tartani is elég.
- Hamburger, hot-dog, sültkrumpli, vagy bármi "meleg" étel is belefér, ami 100% gyárilag előkészített cuccból van, csak a nyers alapanyagokat kell mellőzni.
Okés, a végén tegeződtünk, és megadta a HACCP-s emberkét, meg az állategészségügyist, meg hogy skicceljem le a bérelni kívánt üzlet tervrajzát + a saját verziómat, hogy mit csinálnék belőle, és mailben küldjem neki, majd megmondja átmenne-e vagy sem.
Nem tűnt olyannak, aki feltétlen jattoltatni akarna mindenkit.
Ezután már félig szakértőnek is éreztem magam, amikor megnéztem a következő üzletet, és már az Okoska-álarc is lecsúszott néha a homlokomról, amikor a viharvert nyugdíjas piacossal elmélkedtünk, hogy is lehetne kialakítani a 12 négyzetméteres helyet:
- Hát, ebben a sarokban lehetne akár egy kis asztalka is...- mondja
- Dehát az nem lehet, mert akkor ha helyben fogyasztás van, akkor a vendégeknek is kell WC-használatot biztosítani.
- Ugyan már! Nézze, itt az egész piac és egy nyilvános WC van. Van olyan húsüzlet, akiknél még az alkalmazottnak sincs saját WC-je.
Szóval megtudtam, hogy volt itt már savanyúságos, meg Fornetti is, és pl. egyik sem csempéztette ki a WC-t, a vízminőség-vizsgálaton persze akkor is megbuktak, amikor a tulaj a saját lakásáról adott mintát, de egy kis csúszópénzért aztán meglett az eredmény. Arról is beszélt, hogy a Fornettis azért bukta a bizniszt, mert 1 pedagógus volt, aki felvett egy alkalmazottat, de 1-2 hónap után nem volt elég forgalom. Viszont a villanyszámla azt mutatta, hogy a sütőben kábé hatszor annyi pogácsa sült ki, mint amennyi elkelt...
Még jó, hogy nem vagyok pedagógus, és megsütöm én a saját pecsenyémet, köszönöm szépen :D
Mivel éhes voltam, elmentem még arra a helyre, amit ANTSZ-es cimborám nemrég okézott le, és annak az alaprajzát vázolta fel példaképp:
A kábé 8 négyzetméteres kiszolgáló-részben egy nő + egy 18-forma csaj, utóbbi meglehetősen ideges, mintha első napja lenne. A nő végig igazgatta, hogy is kell összerakni a hamburgert, meg ilyesmi. Lehet ő a tulaj, aki hamar be akar tanítani egy rabszolgát, hogy ne kelljen sokat bent lenni? A pultra nagy betűkkel kiragasztva: helyben fogyasztani tilos! (Ja, a WC miatt.) Biztos nem volt még meg az első 1-2 csekkolás, és mindent betartanak a nagykönyv szerint. A szendvicseik más cégtől vannak, előrecsomagolva. Voltaképpen semmi eredeti nincs, ami minden kedvességük ellenére tök lehangoló. Akartam enni egy túrós palacsintát a tesztelési vágynak és a hirtelen támadt igénynek engedve, de az épp már nem volt, csak lekváros vagy nutellás. Jóindulatból elfogadtam a helyette felkínált Túró Rudit, amit pofátlanul HELYBEN elfogyasztottam, míg vártam a kiscsaj bénázására, hogy összerakja a tökéletes burgert, ami ugyan nem volt rossz, de kicsi volt, és rá kellett segítenem egy piaci lángossal később.
Összességében:
Ahogy annak idején vettem egy házat, mert miért ne, most várhatóan nyitok egy szendvicses kis boltot, mert miért ne?
Ahogy a ház is megvan (sőt, folyamatos fejlesztés alatt áll), úgy a bolttal sem fogok mellé, ha Fenti Tesó is így látja, és ha máshogy látná, már rég felvettek volna valami tiroli hotelbe, de hát nem így történt...
2011.11.11
Azóta megnéztem még két üzletet, és elkezdtem hűtőpultokat is keresni.
Meg persze más dolgom is volt, így sokra még nem jutottam. A két üzlet más-más szempontból szimpatikus, de az ördög nem a részletekben, hanem a bérleti díjban lakozik, és ez a 45-ös javára billenti a mérleget a 120-as ellenében.
2011.11.14.
HA IGAZÁN BAJUSZT AKARSZ NÖVESZTENI (VAGY LEVÁGNI A TÖBBI SZŐRT ÉS CSAK AZT MEGHAGYNI), NEM MÉSZ ODA HÁROM EMBERHEZ, HOGY "SZERINTED JÓL ÁLLNA NEKEM A BAJUSZ?". EGYSZERŰEN MEGTESZED. NEM ÉRDEKEL, JÓL ÁLL-E MÁSOK SZERINT, LÁTNI AKAROD, MILYEN LESZEL BAJUSZOSAN.
Ha igazán bajuszt akarsz, az énképed máris egy bajuszos ember: már megteremtetted magadban.
Hát kicsit én is így vágtam bele a büfézésbe.
Amíg nem voltam benne biztos hogy megteszem, addig szondázgattam a baráti kört.
Amikor már ott tartottam, hogy nem csak lófrálok Vácon fel-alá, hanem üzleteket néztem meg, és bementem a jegyzőhöz meg az ANTSZ-hez, akkor nem szóltam szinte senkinek.
Ekkor már lélekben büfés voltam, és mellesleg: szakállas, mint Rumcájsz.
A szakáll nem csak lustaság kérdése. Tulajdonképpen kurvára van idő a kis borotválkozási szertartáshoz, amikor nem kell dolgozni. Az enyém most inkább kinyilatkoztatás: nem kell többé főnök, vagy cég, aki megkér vagy utasít rá, hogy vágjam le! Magam ura leszek. Magam ura VAGYOK.
2011.11.16.
Óh, bassza meg! Szinte sírok...
A piacon lévő kis üzletbe beleéltem magam, és már vizualizáltam, milyen jó is lesz hétfőn nyitás előtt a gombaszakértő szomszédnál kezdeni a vasárnapi sétán összeszedett cuccossal, meg ilyesmik. A dolog ott bukott meg, hogy mivel lassan reagáltam, tervet rajzoltam, beküldtem az ANTSZ-es srácnak véleményezésre, de pénteken nem válaszolt, én meg gondoltam a hétfőt még megvárhatom, ne érezze a kedves bácsika, hogy annyira kellene az a bolt nekem. Hétfőn még nem volt ANTSZ válasz, kedden bementem, tökre bíztatott a srác, és rögtön hívtam a bácsit, aki nem kiadta addigra??!!!
Ilyenkor mi marad más, mint hogy összeszedni magam, és tovább, és tovább!
Elsőnek sokan valószínűleg azt a tanulságot vonnák le, hogy azonnal minden ingatlanoshoz be kell köszönni, Vác minden zegét-zugát be kell járni, van-e még hasonlóan kedvező lehetőség.
Én kimentem az erdőbe sétálni, Szokolyán...
Nem épp praktikus és célravezető technika, de valahogy energiát kellett szerválnom a csalódás után. Az én "technikám" ugyanis elég spirituális, akkor is ha materiális dolgokról van szó. Azt gondolom, hogy be lehet gyűjteni 15-20 kiadó helyet, ki lehet szelektálni ebből a felét, meg lehet nézni 6-7-et, és tervet készíteni 3-ra, amiből aztán lehet azt az egyet, amit kiválasztunk, épp ugyanígy kiadja a tulaj az orrunk előtt. Persze akkor mehetünk a már szintén kidolgozott B és C tervre, de az már nem az igazi.
Az igaziban hinni kell, és ha kell, majd megtaláljuk egymást.
Pl. még mindig lehet, hogy a cég, amelyik kinézte a piaci boltot, péntekre talál egy másikat, és nem mennek el a szerződést aláírni, a kisöreg meg tökre örülni fog, hogy én jelentkezem, és kiveszem.
Ha nem, akkor nem ez volt az igazi, ilyen egyszerű!
Tovább nem ragozom, mert az kifogáskeresgélés lenne, és nem akarom az "ezo-bio-öko-meditációt" levinni kutyába...
2010.11.19.
Sajna elég eredménytelenül telnek a napok, de nem hagyom abba, megyek tovább!
Tegnap bejártam 1 nagy távot Vácott, láttam hogy semmi nincs a kis belvároson kívül, viszont jól beleállt a fájdalom az achillesembe :(
De a végén jót dumáltam 1 újabb ingatlanossal, aki adott is használható tippet.
És aztán már csak kíváncsiságból is megnéztem a pesti árakat, és leesett az állam, milyen tip-top, frissen felújított üzletet is találni váci áron!!! Meg is néztem magamnak pl. a Tátra utcát, és már "profin" szaglásztam körül: milyen boltok vannak, miért jó-miért rossz, stb. Ha hidegvérrel kihagyom az összképből, hogy a boltszomszédom (egy reformélelmiszeres, minimálkínalatos kis üzlet) alkalmazottja egy nagyon szép, és kedves nő, akkor sajnos nem éri meg: van jól menő(nek látszó) szendvicses kb. 100 méterre, és az 59+rezsi az 90/hó + jelentős átszerelések kellenének ANTSZ miatt, és persze még a jogsi sincs meg, szóval vicces lenne minden második nap expedíciós bálazsákkal menni anyagbeszerzésre.
De maradok optimista, hiszen a végén úgyis minden kialakul, illetve egyensúlyba kerül. Az élet rendje már csak ilyen...
Inkább csinálok egy camambert-gyakorlatot mezei zsemlére:
11.23.
A bőség oldaláról kell közelíteni!
Ha arra gondolnék, milyen nagy fába vágom a fejszém, mennyi kockázatot vállalok, és mi lesz ha mindent elbukok, akkor a vonzás törvényének megfelelően szépen el is buknék mindent.
Ahogy látom magam, fehér pólóban, mosolygósan szendvicsvajat kenni, rendelést felvenni, kész "alkotást" fotózni és feltölteni, nap végén hazafelé kanyarogni a kettesen, szabadnapon nyugiban kertészkedni, no ezek a képek vonzzák be a valóságot.
A képekkel törődni kell!
Ha például látszatra csak ülök a számítógép előtt, és épp egy képet vágok meg kicsit, hogy aztán posztoljam egy komszájton, és ez a kép a jenői ház valamelyik részéről készült, akkor nem csak az időm baszom el! Amikor legközelebb megnyitom, akkor majd jól fog esni: itt tartok, ezt is megcsináltam, stb. Valójában "dolgozom a házon" ilyenkor. A képek erősítik meg bennem, hogy a birtokomban van, még ha az ERSTE Bank hitelkimutatása mást mond is. Azáltal marad meg nekem a házam, hogy abban a tudatban élek, hogy az enyém, és nem az által, hogy fizetem a hitelt!
2010.11.29.
Mégsem mentem Pestre, így volt reggel egy lyukas órám vezetés előtt.
Persze megint rohantam itthonról >>> éhes vagyok. (Ez tök véletlennek hangzik eddig, mi?)
Bemegyek a réteseshez, mert éhes is vagyok, meg ahogy alakul a helyzet, nem tudom lehet-e normális üzlethelyiséget találni, így eldöntöttem, hogy merészen meg fogom kérdezni a nőt: akarna-e esetleg társulni? (Merthogy nála is ki van írva a szendvics, de mégis csak rétes van, az üzlet meg kong az ürességtől...)
Az már külön bíztató, hogy a bejárati ajtóra ki van plakátolva: "Asztrológus, szellemi gyógyító, lelki tanácsadás, kártyajóslás". Sejtem, hogy ez csak a nő a pult mögött lehet, és ha ilyen témákban utazik, akkor jó helyen járok.
Szó szót követ, a szendvicsről és rétesről áttérünk az ezoterikus vonalra is, miközben eszem egy káposztás rétest, és a végén nagyon szuggesztív tekintettel azt mondja:
- Menjen vissza a piacra! Van ott több kiadó üzlet is. Magának nem az üzletházban van a helye. Magának olyan kell, ahol látják. Ragaszkodjon hozzá!
Whatever, van még vagy 20 percem, megyek a piacra, és ott is van a kitűzött plakát: KIADÓ. Pont szemben azzal, amin úgy búsultam múltkor, és persze észrevettem volna akkor is, ha ott ez a hirdetés, de nem volt. Ez egy tök friss hely!
Véletlen?
Másnap megnézem a tulajjal, aki már mögém is beszervez egy helyi testvérpárt, a végén kiderül: ők is kajáldát szeretnének.
Míg fogorvosnál vagyok, kicsit beúszik a kép, hogy ezek gondolkodás nélkül virítottak vagy 50-et előlegnek, és megint elbasztam, de azért felhívom a tulajt, Zsombort:
- No, kivették a srácok?
- Pistikém - mondja - te voltál ott előbb. A fair az fair, mondtam nekik, hogy várjanak egy napot, ha nem jelentkezel, akkor övék a lehetőség.
Hát ennél nagyobb jelet nem szoktak küldeni fentről, szóval meg is állapodtam vele egyből, hogy másnap kifizetem a decembert, meg a többit megbeszéljük.
Cégalapítás kapcsán:
Korrekt ügyvéd, kedves titkárnő és nagyon aranyos könyvelő.
Azt hittem, hogy a kedves emberek Vácon teremnek, de már látom: ahogy ezt az egész büfé-bizniszt elkezdtem, csupa jó emberrel találkozom.
Ráléptem a "Sárga Útra" :)
Olyan vigyoroptimista vagyok, mint Ed Bloom a Big Fish-ben :)
Mellesleg ügyvezető igazgató is vagyok, és hiába kicsinyíteni a dolgot azzal, hogy az tevékenységi köreim nagy része szendvics és salátagyártás lesz, azért ne feledjük a legfontosabb CEO-feladatot: vízióval rendelkezem! :D
A büfé azért fog menni, mert a fejemben már most megy!
Nincs mese!
Azért, hogy mégse higgye senki, hogy ilyen egyszerű:
Kb. December első két hete:
Rendszeres gyomorideg délelőtt, amíg el nem intézek valamit, de ha az nem úgy alakul, ahogy számítottam, akkor egész napos is lehet.
Persze „normális”, hogy megijed az ember, ha látszólag csak szórja a pénzt, és még semmi haladás, illetve annyi, hogy az üzletbe műanyag csövek és gipszkarton elemek kerülnek be, a padlón pedig ott hever egy 120 centis hűtővitrin. Meg, hogy az APEH már tud a cégről, a kassza is regisztrálva a Fehérló és Fia Kft. nevére (pár perces meló - 26.000 Ft), a postaláda elé kikerült a minimál-ipari „cégtábla”, van bélyegző is, és az Önkormányzat, meg a Statisztikai hivatal is tudja mit csinálok. Írtam taggyűlési jegyzőkönyvet, amelyen az öcsémmel elfogadjuk, hogy az ügyvezetői tevékenységet munkaviszony keretében végzem. Ennek kapcsán be kell jelentnem magam a cégalakulás kezdetétől, csak hogy fizessek még ilyen-olyan járulékot is már decemberben, amikor az első kávét, teát vagy szendvicset kábé még csak 2011.01.10-én üthetem be a pénztárgépbe.
A salátakészítés felejtős, mert ez büfé-kategória, nem hidegkonyha. Tök mindegy, hogy soha nem lett semmi bajom, ha a majonézt nem tettem hűtőbe nyáron sem (hála az E-valamelyiknek), a jó saláta meg elvileg amúgy is 1-2 órás „pihentetés” után az igazi, kockázati szempontból (HACCP: Hazard Analysis Critical Control Point) ha már összekevered a friss zöldséget majonézzel (esetleg merészen joghurttal), akkor el kellene adni 4-5 órán belül, hiába lenne végig hűtőben. Mivel tudják, hogy ezt úgysem képesek nyomon követni, inkább nem engedik és bazmeg!
Kiszállítás szintén felejtős, mert ugye nincs olyan kategória, hogy „szobahőmérsékletű szendvics”. (Pedig általában úgy esszük meg, nem igaz?)
Ami hideg, azt hidegen kell tartani, ami meleg azt melegen. (Nem vagyok nagy pizzarendelő, de mindig melegen kapjátok???). VAGY: sushi házhoz szállítás esete >>> ha már sonkás sajtos szendvicset nem küldhetek ki, akkor ezen elv alapján úgy várnám el a sushi-futár érkezését, hogy akciófilmbe illő alumínium kézitáskát vesz elő, amin digitális kijelző számol vissza a deadline-ig, és felnyitáskor úgy sziszeg, mint egy űrállomás-siló ajtaja...
De ezzel vége a panaszoknak, mert így nem lehet!
Ami nem öl meg, az megerősít! A kávé nem lehet olcsó ÉS finom! A kávé olcsó lesz, mert azt a 20 melóst mindenképp le kell halászni, akik a szomszédban a mélygarázson dolgoznak! A szendvics viszont nem lesz olcsó, mert az FINOM lesz!
Aki nem hiszi, járjon utána!
Tegnap megtaláltam Norbi számát, és felhívtam büfé ügyben.
No, konkrétan az első lépés már az volt, hogy múlt héten megnéztem egy kiadó üzletet, ahol még csak azt tudtam mondani, hogy hüm-hüm-tetszik, de fingom se volt róla, hogy pl. mit nézzek az elhelyezkedés, tisztaság, tulaj-szimpátia és "WC-van-e" tényezőkön kívül. Ezek közül az elhelyezkedés kicsit necces volt, így nem pacsiztam le egyből, hogy oké, itt jó is lesz, a többit majd beleálmodom a helybe...(így szoktam régen.)
Szóval Norbi után már tudtam, hogy pl. az előkészítő részen meg a pult mögött ajtómagasságban csempe kell, az egész helyet meg nem árt szerződés előtt megnézetni egy HACCP-szakival, egyáltalán alkalmasnak ítéli-e. A berendezéshez is mondott kapásból olyanokat, amikről életemben nem is hallottam, mint pl. zöldségelőkészítő, vagy tojásmosó... (Mi a fasznak mosni a tojást, amikor nem héjastól esszük, mi?!)
No, nem oda Buda, szerinte 1,5M elég mostanság, amikor fél éves cuccokat töredékért adnak el az olyanok, akik fél éve belevágtak, de mégsem ment nekik.
Mi van? Hogy én is majd? No nem! Engem más fából faragtak ám!
Vegyük csak Dublint: kimentem 1 hónapra elég pénzzel, úgy hogy azt se tudtam első éjszaka hol alszom, nemhogy azt hol keressek melót, illetve milyen hivatalokban kell intézni előbb a szükségeseket. És nem jöttem vissza 1 hónap után, sőt!
Szóval már kicsit okosabban mentem a jegyzőhöz, aki elég kommunikatív volt, és atyai jóindulattal intett arra, hogy nagyon nézzem meg mit veszek ki, mert ugyan ő 2200 forintos illetékért, bérleti szerződésért (stb) már meg is engedi hogy nyissam a boltot, de ezt lejelenti 3 szervnek, akik 22 napon belül egyszer csak szólás nélkül bejönnek, és elkezdenek "bőcsködözni", hogy ide kellene egy páraelszívó, ide meg egy vészkijárat, oda meg egy "Vigyázz, ne ess hasra!"-tábla, és amíg ezek nincsenek meg, addig bezáratják a boltot, nincs pardon!
Már kezdtem is vizualizálni, ahogy egy kopaszságát 20 centis, zsíros tincsekkel oldalról takarni vágyó 120 kilós aktakukac közli velem:
- Kincses úr! Ezekkel a hiányosságokkal sajnos ma már nem lenne szabad egy vendéglátóipari egységnek üzemelnie... De megértem önt. Emberek vagyunk. Én mindig hajlok a kompromisszumra, csak egy nyelven kell beszélnünk... (kacsintás)
- (khmm-khmm), szóval-ööö...
- Negyven.
De nem hiszek senkinek, csak aki jót mond!
Megyek tovább, az ingatlanoshoz, aki ugyan semmi olyat nem tud, ami nekem jó, de önként megad olyan tippeket, amiket csak úgy látott (és lehet épp másik ingatlanos hirdeti), és amúgy is nagyon kellemesen elöltünk vagy 15 percet, amíg nem tudom eldönteni, hogy a szép arcán tartsam a szemem, vagy a melleit nézzem. Zu sammen: megint jobb kedvvel távozok, és megint meg kell jegyeznem: Vác tele van jó nőkkel, akik még kedvesek is tudnak lenni. Itt tényleg érdemes vállalkozni, csak talán más irányba kellene orientálódni...
A következő kellemes meglepetés rögtön az ANTSZ-nél ért, ahol nem egy szép nő, hanem egy fiatal srác fogadott, és az előzőekhez hasonlóan nagyon részletesen és segítőkészen írta le a szükséges teendőket.
A váciaknak valahogy kurvára van idejük foglalkozni az ügyfelekkel, nem igaz?
Még le is rajzolt nekem egy üzletet, ami nemrég nyílt, milyen is kábé egy elviteles szendvicses. Megtudtam miket várnak el még a magas csempézettségen kívül, és volt ami több lett a Norbi-verzióhoz képest (pl. vízminőség-vizsgálat: 24.000 forint, meg kémiai kockázatbecslés: 20.000 forint) de pl. ilyenek is elhangzottak:
- A tisztasági meszelést nem várjuk el minden bérlőváltásnal. Ez szubjektív megítélés alapján megy. Én például bemegyek, és ha tisztaság van, akkor rendben van.
- A zöldség-előkészítőre sokaknak nincs hely, így elég csak egy külön csap a paradicsom és paprika mosására, a többiből meg persze csak azokat lehet venni, amik gyárilag csomagoltak. (Basszus, előre hámozott hagymát kell venni, mert a piaci földes, és nem moshatod le az alatt a csap alatt, ahol mosogatsz!) Tojásmosó sem kell, csak olyan tojást kell venni, ami szintén gyárilag csíramentes!
- Hűtő viszont elég egy is (hurrá!): mivel minden felvágott, sajt és zöldség is gyárilag csomagolt, akár különböző polcokon tartani is elég.
- Hamburger, hot-dog, sültkrumpli, vagy bármi "meleg" étel is belefér, ami 100% gyárilag előkészített cuccból van, csak a nyers alapanyagokat kell mellőzni.
Okés, a végén tegeződtünk, és megadta a HACCP-s emberkét, meg az állategészségügyist, meg hogy skicceljem le a bérelni kívánt üzlet tervrajzát + a saját verziómat, hogy mit csinálnék belőle, és mailben küldjem neki, majd megmondja átmenne-e vagy sem.
Nem tűnt olyannak, aki feltétlen jattoltatni akarna mindenkit.
Ezután már félig szakértőnek is éreztem magam, amikor megnéztem a következő üzletet, és már az Okoska-álarc is lecsúszott néha a homlokomról, amikor a viharvert nyugdíjas piacossal elmélkedtünk, hogy is lehetne kialakítani a 12 négyzetméteres helyet:
- Hát, ebben a sarokban lehetne akár egy kis asztalka is...- mondja
- Dehát az nem lehet, mert akkor ha helyben fogyasztás van, akkor a vendégeknek is kell WC-használatot biztosítani.
- Ugyan már! Nézze, itt az egész piac és egy nyilvános WC van. Van olyan húsüzlet, akiknél még az alkalmazottnak sincs saját WC-je.
Szóval megtudtam, hogy volt itt már savanyúságos, meg Fornetti is, és pl. egyik sem csempéztette ki a WC-t, a vízminőség-vizsgálaton persze akkor is megbuktak, amikor a tulaj a saját lakásáról adott mintát, de egy kis csúszópénzért aztán meglett az eredmény. Arról is beszélt, hogy a Fornettis azért bukta a bizniszt, mert 1 pedagógus volt, aki felvett egy alkalmazottat, de 1-2 hónap után nem volt elég forgalom. Viszont a villanyszámla azt mutatta, hogy a sütőben kábé hatszor annyi pogácsa sült ki, mint amennyi elkelt...
Még jó, hogy nem vagyok pedagógus, és megsütöm én a saját pecsenyémet, köszönöm szépen :D
Mivel éhes voltam, elmentem még arra a helyre, amit ANTSZ-es cimborám nemrég okézott le, és annak az alaprajzát vázolta fel példaképp:
A kábé 8 négyzetméteres kiszolgáló-részben egy nő + egy 18-forma csaj, utóbbi meglehetősen ideges, mintha első napja lenne. A nő végig igazgatta, hogy is kell összerakni a hamburgert, meg ilyesmi. Lehet ő a tulaj, aki hamar be akar tanítani egy rabszolgát, hogy ne kelljen sokat bent lenni? A pultra nagy betűkkel kiragasztva: helyben fogyasztani tilos! (Ja, a WC miatt.) Biztos nem volt még meg az első 1-2 csekkolás, és mindent betartanak a nagykönyv szerint. A szendvicseik más cégtől vannak, előrecsomagolva. Voltaképpen semmi eredeti nincs, ami minden kedvességük ellenére tök lehangoló. Akartam enni egy túrós palacsintát a tesztelési vágynak és a hirtelen támadt igénynek engedve, de az épp már nem volt, csak lekváros vagy nutellás. Jóindulatból elfogadtam a helyette felkínált Túró Rudit, amit pofátlanul HELYBEN elfogyasztottam, míg vártam a kiscsaj bénázására, hogy összerakja a tökéletes burgert, ami ugyan nem volt rossz, de kicsi volt, és rá kellett segítenem egy piaci lángossal később.
Összességében:
Ahogy annak idején vettem egy házat, mert miért ne, most várhatóan nyitok egy szendvicses kis boltot, mert miért ne?
Ahogy a ház is megvan (sőt, folyamatos fejlesztés alatt áll), úgy a bolttal sem fogok mellé, ha Fenti Tesó is így látja, és ha máshogy látná, már rég felvettek volna valami tiroli hotelbe, de hát nem így történt...
2011.11.11
Azóta megnéztem még két üzletet, és elkezdtem hűtőpultokat is keresni.
Meg persze más dolgom is volt, így sokra még nem jutottam. A két üzlet más-más szempontból szimpatikus, de az ördög nem a részletekben, hanem a bérleti díjban lakozik, és ez a 45-ös javára billenti a mérleget a 120-as ellenében.
2011.11.14.
HA IGAZÁN BAJUSZT AKARSZ NÖVESZTENI (VAGY LEVÁGNI A TÖBBI SZŐRT ÉS CSAK AZT MEGHAGYNI), NEM MÉSZ ODA HÁROM EMBERHEZ, HOGY "SZERINTED JÓL ÁLLNA NEKEM A BAJUSZ?". EGYSZERŰEN MEGTESZED. NEM ÉRDEKEL, JÓL ÁLL-E MÁSOK SZERINT, LÁTNI AKAROD, MILYEN LESZEL BAJUSZOSAN.
Ha igazán bajuszt akarsz, az énképed máris egy bajuszos ember: már megteremtetted magadban.
Hát kicsit én is így vágtam bele a büfézésbe.
Amíg nem voltam benne biztos hogy megteszem, addig szondázgattam a baráti kört.
Amikor már ott tartottam, hogy nem csak lófrálok Vácon fel-alá, hanem üzleteket néztem meg, és bementem a jegyzőhöz meg az ANTSZ-hez, akkor nem szóltam szinte senkinek.
Ekkor már lélekben büfés voltam, és mellesleg: szakállas, mint Rumcájsz.
A szakáll nem csak lustaság kérdése. Tulajdonképpen kurvára van idő a kis borotválkozási szertartáshoz, amikor nem kell dolgozni. Az enyém most inkább kinyilatkoztatás: nem kell többé főnök, vagy cég, aki megkér vagy utasít rá, hogy vágjam le! Magam ura leszek. Magam ura VAGYOK.
2011.11.16.
Óh, bassza meg! Szinte sírok...
A piacon lévő kis üzletbe beleéltem magam, és már vizualizáltam, milyen jó is lesz hétfőn nyitás előtt a gombaszakértő szomszédnál kezdeni a vasárnapi sétán összeszedett cuccossal, meg ilyesmik. A dolog ott bukott meg, hogy mivel lassan reagáltam, tervet rajzoltam, beküldtem az ANTSZ-es srácnak véleményezésre, de pénteken nem válaszolt, én meg gondoltam a hétfőt még megvárhatom, ne érezze a kedves bácsika, hogy annyira kellene az a bolt nekem. Hétfőn még nem volt ANTSZ válasz, kedden bementem, tökre bíztatott a srác, és rögtön hívtam a bácsit, aki nem kiadta addigra??!!!
Ilyenkor mi marad más, mint hogy összeszedni magam, és tovább, és tovább!
Elsőnek sokan valószínűleg azt a tanulságot vonnák le, hogy azonnal minden ingatlanoshoz be kell köszönni, Vác minden zegét-zugát be kell járni, van-e még hasonlóan kedvező lehetőség.
Én kimentem az erdőbe sétálni, Szokolyán...
Nem épp praktikus és célravezető technika, de valahogy energiát kellett szerválnom a csalódás után. Az én "technikám" ugyanis elég spirituális, akkor is ha materiális dolgokról van szó. Azt gondolom, hogy be lehet gyűjteni 15-20 kiadó helyet, ki lehet szelektálni ebből a felét, meg lehet nézni 6-7-et, és tervet készíteni 3-ra, amiből aztán lehet azt az egyet, amit kiválasztunk, épp ugyanígy kiadja a tulaj az orrunk előtt. Persze akkor mehetünk a már szintén kidolgozott B és C tervre, de az már nem az igazi.
Az igaziban hinni kell, és ha kell, majd megtaláljuk egymást.
Pl. még mindig lehet, hogy a cég, amelyik kinézte a piaci boltot, péntekre talál egy másikat, és nem mennek el a szerződést aláírni, a kisöreg meg tökre örülni fog, hogy én jelentkezem, és kiveszem.
Ha nem, akkor nem ez volt az igazi, ilyen egyszerű!
Tovább nem ragozom, mert az kifogáskeresgélés lenne, és nem akarom az "ezo-bio-öko-meditációt" levinni kutyába...
2010.11.19.
Sajna elég eredménytelenül telnek a napok, de nem hagyom abba, megyek tovább!
Tegnap bejártam 1 nagy távot Vácott, láttam hogy semmi nincs a kis belvároson kívül, viszont jól beleállt a fájdalom az achillesembe :(
De a végén jót dumáltam 1 újabb ingatlanossal, aki adott is használható tippet.
És aztán már csak kíváncsiságból is megnéztem a pesti árakat, és leesett az állam, milyen tip-top, frissen felújított üzletet is találni váci áron!!! Meg is néztem magamnak pl. a Tátra utcát, és már "profin" szaglásztam körül: milyen boltok vannak, miért jó-miért rossz, stb. Ha hidegvérrel kihagyom az összképből, hogy a boltszomszédom (egy reformélelmiszeres, minimálkínalatos kis üzlet) alkalmazottja egy nagyon szép, és kedves nő, akkor sajnos nem éri meg: van jól menő(nek látszó) szendvicses kb. 100 méterre, és az 59+rezsi az 90/hó + jelentős átszerelések kellenének ANTSZ miatt, és persze még a jogsi sincs meg, szóval vicces lenne minden második nap expedíciós bálazsákkal menni anyagbeszerzésre.
De maradok optimista, hiszen a végén úgyis minden kialakul, illetve egyensúlyba kerül. Az élet rendje már csak ilyen...
Inkább csinálok egy camambert-gyakorlatot mezei zsemlére:
11.23.
A bőség oldaláról kell közelíteni!
Ha arra gondolnék, milyen nagy fába vágom a fejszém, mennyi kockázatot vállalok, és mi lesz ha mindent elbukok, akkor a vonzás törvényének megfelelően szépen el is buknék mindent.
Ahogy látom magam, fehér pólóban, mosolygósan szendvicsvajat kenni, rendelést felvenni, kész "alkotást" fotózni és feltölteni, nap végén hazafelé kanyarogni a kettesen, szabadnapon nyugiban kertészkedni, no ezek a képek vonzzák be a valóságot.
A képekkel törődni kell!
Ha például látszatra csak ülök a számítógép előtt, és épp egy képet vágok meg kicsit, hogy aztán posztoljam egy komszájton, és ez a kép a jenői ház valamelyik részéről készült, akkor nem csak az időm baszom el! Amikor legközelebb megnyitom, akkor majd jól fog esni: itt tartok, ezt is megcsináltam, stb. Valójában "dolgozom a házon" ilyenkor. A képek erősítik meg bennem, hogy a birtokomban van, még ha az ERSTE Bank hitelkimutatása mást mond is. Azáltal marad meg nekem a házam, hogy abban a tudatban élek, hogy az enyém, és nem az által, hogy fizetem a hitelt!
2010.11.29.
Mégsem mentem Pestre, így volt reggel egy lyukas órám vezetés előtt.
Persze megint rohantam itthonról >>> éhes vagyok. (Ez tök véletlennek hangzik eddig, mi?)
Bemegyek a réteseshez, mert éhes is vagyok, meg ahogy alakul a helyzet, nem tudom lehet-e normális üzlethelyiséget találni, így eldöntöttem, hogy merészen meg fogom kérdezni a nőt: akarna-e esetleg társulni? (Merthogy nála is ki van írva a szendvics, de mégis csak rétes van, az üzlet meg kong az ürességtől...)
Az már külön bíztató, hogy a bejárati ajtóra ki van plakátolva: "Asztrológus, szellemi gyógyító, lelki tanácsadás, kártyajóslás". Sejtem, hogy ez csak a nő a pult mögött lehet, és ha ilyen témákban utazik, akkor jó helyen járok.
Szó szót követ, a szendvicsről és rétesről áttérünk az ezoterikus vonalra is, miközben eszem egy káposztás rétest, és a végén nagyon szuggesztív tekintettel azt mondja:
- Menjen vissza a piacra! Van ott több kiadó üzlet is. Magának nem az üzletházban van a helye. Magának olyan kell, ahol látják. Ragaszkodjon hozzá!
Whatever, van még vagy 20 percem, megyek a piacra, és ott is van a kitűzött plakát: KIADÓ. Pont szemben azzal, amin úgy búsultam múltkor, és persze észrevettem volna akkor is, ha ott ez a hirdetés, de nem volt. Ez egy tök friss hely!
Véletlen?
Másnap megnézem a tulajjal, aki már mögém is beszervez egy helyi testvérpárt, a végén kiderül: ők is kajáldát szeretnének.
Míg fogorvosnál vagyok, kicsit beúszik a kép, hogy ezek gondolkodás nélkül virítottak vagy 50-et előlegnek, és megint elbasztam, de azért felhívom a tulajt, Zsombort:
- No, kivették a srácok?
- Pistikém - mondja - te voltál ott előbb. A fair az fair, mondtam nekik, hogy várjanak egy napot, ha nem jelentkezel, akkor övék a lehetőség.
Hát ennél nagyobb jelet nem szoktak küldeni fentről, szóval meg is állapodtam vele egyből, hogy másnap kifizetem a decembert, meg a többit megbeszéljük.
Cégalapítás kapcsán:
Korrekt ügyvéd, kedves titkárnő és nagyon aranyos könyvelő.
Azt hittem, hogy a kedves emberek Vácon teremnek, de már látom: ahogy ezt az egész büfé-bizniszt elkezdtem, csupa jó emberrel találkozom.
Ráléptem a "Sárga Útra" :)
Olyan vigyoroptimista vagyok, mint Ed Bloom a Big Fish-ben :)
Mellesleg ügyvezető igazgató is vagyok, és hiába kicsinyíteni a dolgot azzal, hogy az tevékenységi köreim nagy része szendvics és salátagyártás lesz, azért ne feledjük a legfontosabb CEO-feladatot: vízióval rendelkezem! :D
A büfé azért fog menni, mert a fejemben már most megy!
Nincs mese!
Azért, hogy mégse higgye senki, hogy ilyen egyszerű:
Kb. December első két hete:
Rendszeres gyomorideg délelőtt, amíg el nem intézek valamit, de ha az nem úgy alakul, ahogy számítottam, akkor egész napos is lehet.
Persze „normális”, hogy megijed az ember, ha látszólag csak szórja a pénzt, és még semmi haladás, illetve annyi, hogy az üzletbe műanyag csövek és gipszkarton elemek kerülnek be, a padlón pedig ott hever egy 120 centis hűtővitrin. Meg, hogy az APEH már tud a cégről, a kassza is regisztrálva a Fehérló és Fia Kft. nevére (pár perces meló - 26.000 Ft), a postaláda elé kikerült a minimál-ipari „cégtábla”, van bélyegző is, és az Önkormányzat, meg a Statisztikai hivatal is tudja mit csinálok. Írtam taggyűlési jegyzőkönyvet, amelyen az öcsémmel elfogadjuk, hogy az ügyvezetői tevékenységet munkaviszony keretében végzem. Ennek kapcsán be kell jelentnem magam a cégalakulás kezdetétől, csak hogy fizessek még ilyen-olyan járulékot is már decemberben, amikor az első kávét, teát vagy szendvicset kábé még csak 2011.01.10-én üthetem be a pénztárgépbe.
A salátakészítés felejtős, mert ez büfé-kategória, nem hidegkonyha. Tök mindegy, hogy soha nem lett semmi bajom, ha a majonézt nem tettem hűtőbe nyáron sem (hála az E-valamelyiknek), a jó saláta meg elvileg amúgy is 1-2 órás „pihentetés” után az igazi, kockázati szempontból (HACCP: Hazard Analysis Critical Control Point) ha már összekevered a friss zöldséget majonézzel (esetleg merészen joghurttal), akkor el kellene adni 4-5 órán belül, hiába lenne végig hűtőben. Mivel tudják, hogy ezt úgysem képesek nyomon követni, inkább nem engedik és bazmeg!
Kiszállítás szintén felejtős, mert ugye nincs olyan kategória, hogy „szobahőmérsékletű szendvics”. (Pedig általában úgy esszük meg, nem igaz?)
Ami hideg, azt hidegen kell tartani, ami meleg azt melegen. (Nem vagyok nagy pizzarendelő, de mindig melegen kapjátok???). VAGY: sushi házhoz szállítás esete >>> ha már sonkás sajtos szendvicset nem küldhetek ki, akkor ezen elv alapján úgy várnám el a sushi-futár érkezését, hogy akciófilmbe illő alumínium kézitáskát vesz elő, amin digitális kijelző számol vissza a deadline-ig, és felnyitáskor úgy sziszeg, mint egy űrállomás-siló ajtaja...
De ezzel vége a panaszoknak, mert így nem lehet!
Ami nem öl meg, az megerősít! A kávé nem lehet olcsó ÉS finom! A kávé olcsó lesz, mert azt a 20 melóst mindenképp le kell halászni, akik a szomszédban a mélygarázson dolgoznak! A szendvics viszont nem lesz olcsó, mert az FINOM lesz!
Aki nem hiszi, járjon utána!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)