Ventillálok Dr. Vegánnal... (Bocs, hosszú lett)

Két héten belül egy kommentcsata, majd pedig a HARC emberhúsos performansza, illetve az arra jött válaszok is megint rápörgettek egy témára, ami az egyik vesszőparipám.
Így hát elkezdem "kiírni magamból" a frusztrációm, elkeseredésem...

Kezdem akkor az utóbbival, egy kommentem másolom be, amit az említett performansz által vélt/valósan támadott ökogazdaság(ok) posztoltak. Merthogy a HARC itt nem ám a gépesített állattartást, hanem a bármilyen állattartást támadta." A dobozokra ragasztott matricák kedvezményes, „humánus tartásból származó, tanyasi” emberhúst reklámoztak." (444.hu) 

Kicsit kiegészített verzióban az egyik kommentem:

Kb. 20-22 éve kezdődött bennem az a folyamat, amit manapság néha klímaszorongásnak, vagy inkább már klímagyásznak hívnak.

Eleinte naiv voltam, manapság - főleg mivel már annyi infó van a neten, és már a média is foglalkozik vele - aki látványosan naiv, azokra találtam ki az ÖkoBarbie kifejezést. (Nekem is van ökobarbis posztom, nem törlöm ki utólag, amikor pl. azon rugóztam az Elma nevű magyar elekromos autó gyártását miért nem finanszírozzák?!) De ez jó rég volt.

Akik valamit fel akarnak mutatni, mivel "menthetik meg a bolygót", sokszor pár éven belül ki is derül, hogy elve valami jelentéktelen "kis jófejség" volt, mára meg már tudjuk, hogy a megoldáshoz alig van köze: szelektívezés, elektromos autók, stb. Az ilyesmi még a "Kellemetlen igazság" című, nagy sikerű Al Gore filmben sok szerpet kapott. Úttörő film volt minden szempontból: a figyelemfelkeltés megtörtént, de szimultán elkezdődött a zöldrefestés, maszatolás is. A szelektívezésről is csak annyit, hogy eleinte milyen "fless" volt, aztán már szinte azok is hümmögnek csak, akik tipikusan a hulladék-menedzsment fronton ásták be magukat. Mostanában várható ugyanez a "zöld" autók terén, szóval bocs, hogy réééégen még emellett posztoltam, ma már nem tenném. Ma már... na mindegy...

Nézzük meg pl. mennyi szennyezésre panaszkodnak azok, akiknek a városa környékén akksigyár épült, és már nem akar senki többet! Mert érezhetően szennyez, rombolja a környezetet. És amikor az elektromos autókat még mindenki istenítette, hiába hoztam fel néha a példákat, hogy mekkora externáliákat titkolnak el az afrikai ritkafém-bányászattól kezdve a kínai gyárakig, amiknek környékén minden megmérgeződött. Le a fosszilisekkel, ez a lényeg!

Ugyanezek mentén jött fel már Al Gore-nál is, majd Di Capriónál még hangsúlyosabban a vegánság, mint "bolygómentő" vállalás. És persze könnyű felhozni a valóban káros és valóban mindenki számára elfogadhatatlan állatgyárakat, ahol csak a profit számít, az élőlények nem. De amikor azt mondja valaki, hogy ebből miért következne az, hogy MINDENFAJTA haszonállattartást abba kellene hagyni, akkor jönnek az elferdített adatokra alapozott "tudományos" érvek, meg mellé persze egyből a Csir Kevin színvonalú bűntudatkeltés (pl. a kutyád se ölnéd meg, stb.), meg alapvetően az, hogy érző, erkölcsös ember nem állhat meg simán az állatJÓLLÉTNÉL, az álatoknak jogaik vannak. Hogy ez aztán jó lenne-e az ökoszisztéma egészére, illetve, hogy egyáltalán hogy képzelik el 8 milliárd emberre vetítve, azt megint vagy valami ferdített tudományos "ténnyel" magyarázzák, vagy a legvégén, amikor esetleg ezeken meg lehet találni a logikai hibát, akkor csak simán elkezdenek sértegetni, belekötnek abba, amibe tudnak és esetleg "laposföldhívő" meg "dögevő" lesz belőled...

Tehát mi (mindenevők) azok a szarfejek vagyunk, akik miatt inkább pusztoljon a világ, és mindezt persze az egyéni ízlésünk miatt, mert a tudomány a mi oldalunkon hamis. Hiába van egy csomó tudós más véleményen, és hiába lehet megmutatni az élő példákat a körforgásos, vegyes gazdálkodásra, ezek sarlatánok, vagy utóbbi esetben meg esetleg beismerik, hogy ez működhet, DE az állatot akkor se kéne megölni, csak mondjuk legeltetni, hadd trágyázon, esetleg még fejni is szabad, meg persze birkát nyírni, de megölni semmiképp sem!

Nekem a "nagy kép" a mámniám, az egész ökológiai/társadalmi/gazdasági rendszer, ami összeomlóban van, és nem is érdekel már olyan kis apróság, hogy valaki annak örül, hogy betiltják a szívószálat, vagy ilyesmi. És nem érdekel az se, ha valaki vegetáriánus vagy vegán, kedves ismerőseim között is sokan vannak. Csak ne mondja már ránk, többiekre, hogy mi vagyunk a bolygópusztítók, meg a "gyilkosok", ők meg egyrészt szuper erkölcsös emberek, másrészt természetet is csakis ők védik igazán!

------------------ Eddig a HARC performansz kontra Éden Major téma ------------------------

Másik már komplexebb, mert a "nagy kép" van a cikk fókuszában, összeomlással meg mindennel. Nem is akárkit kérdeznek, hanem egy ökológus doktort. És mivel egy kedves ismerősöm osztotta (aki meg amúgy biológus), elsőre nagy reménnyel vetettem bele magam a cikkbe,

Amiben aztán a végén csalódtam, így rádobtam erre is egy kommentet, ezt egészben be is másolom:

"Addig egész jó volt, amíg el nem jutott a húsmentességig, mint pozitív tényező. Valamint az igaz, hogy akinek tényleg nem kell feltétlen autó, annak ne legyen, de ez sem ilyen fekete-fehér. Épp a (M)értékben is ezen rugózok, szeretnék is találni olyanokat, akik jobban benne vannak a témában.

Pl. egy budapestinek még csak meg sem éri az autó, de ettől függetlenül ő büszkébb lehet magára, mint pl. egy vidéki gazdálkodó, akinek egy autó sem biztos, hogy elég, mert egy kis fogyasztású kell, amivel csak kiugrik a birtokra, de pl. lehet épp a budapestinek meg viszi a sok finomságot a piacra egy nagy furgonnal. Na, akkor ki a "jobb fej"? "

Nem más, hanem az ökológus doktor válaszolt, amiből a kezdő mondatokat, meg utána még párat idéznék:

"Válasszuk külön azt, hogy mi az, ami önnek szimpatikus, és mi az, ami hasznos a környezetvédelemnek. Lehet, hogy ön szereti a húst, es nem hajlandó lemondani róla, inkább pusztuljon a világ. 

De ez nem változtat azon a tudományosan megalapozott tényen, hogy a húsmentes életmód kíméli a környezetet, mert sokkal kevesebb területet es erőforrást igényel, mint a húsfogyasztók életmódja. Tanulság: a tudományos tényeket nem illik a személyes ízléssel keverni. "

Szóval a tanulság: a tudományos tényeket nem illik a személyes ízléssel keverni. 

Dehát nem pont ezt csinálja, rögtön a startvonaltól?! 

Tudományos tény kb. az, hogy pár percig bírjuk oxigén nélkül, vagy a gravitáció. Az, hogy a full vegán életmód, ha a Föld teljes populációja követné, hasznos lenne-e a környezetnek, vagy sem, az NEM tudomány! Vannak szakmeberek, akik  az ellen érvelnek, hogy tarthatunk-e egyáltalán haszonállatot, vannak, akik meg kifejezetten mellette. Személyes tapasztalatom, hogy akik nagyon hevesen érvelnek a haszonállattartás ellen, azok nemhogy személyes "ízlésük" miatt teszik ezt, inkább a vallásos meggyőződéshez mérhető állatjogi aktivista mivoltukból fakadóan. 

Aki "szereti a húst, és nem hajlandó lemondani róla", az egyelőre totál nyugodt lehet, nem igaz? Úgy értem, azon se nagyon kell komolyan aggódni, hogy mondjuk betiltják a városi életmódot, vagy akár azon, hogy betiltják a benzines autókat... A húsról sem kell mindenkit lemondatni valami öko-diktatúrarendeletére, ez egy olyan "fenyegetés", ami kb. csak egy sci-fi-ben jelenhet meg. Akik a vegyes gazdálkodások mellett érvelnek, EGYÚTTAL ugyanúgy fontos számukra a környezet, azoknak sosem kell izzadságszagú példákat hozni, mint pl. a vegán élsportoló, vagy "a kutyád se ölnéd meg, ugye?!". Nekik nem ritkaságokat és/vagy érzelmekkel töltött szólamokat kell alkalmazni, ha érvelni kezdenek.Elég az, hogy meg tudják mutatni, a dolog működik: Pl. Joel Salatin, Allan Savory vagy akár John D. Liu , aki szintén ökológus és egy filmjében korábban pont a túllegeltetést vádolta elsősorban a kínai löszplató elsivatagosodásáért. De mégsem arra jutott, hogy magát az állattartást kellene abbahgyni...

Ha már a tudománynál tartunk: én bevallom eléggé aluliskolázott vagyok biológiából, de ha valami tudományosnak hangzik a gravitáció mellett, az a fogsorunk és az emésztőrendszerünk, ami úgy tudom jobban hasonlít mondjuk egy mindenevő sertésére, mint egy növényevő tehénére. Vagy közelebbről: a csimpánzéra, mint a gorilláéra. És szánalmasnak találom, hogy valaki, akinek a biológiát jobban kellene vágnia legalábbis egy mezei kommentelőnél, ezt mintha kihagyná a tudományos részből, csak mert az Ő személyes ízlése szerint állatot ölni nem kóser! A csimpánzok úgy tudom elég sokat ölnek, és javítson ki bárki, ha tévedek, de a főemlősök közül ők a közelebbi rokonok. És amíg nem javít ki senki, mondhatom én is, ahogy később a vitapartner írta 2 szóban: "Ez tény."

Az autós rész továbbiakban csak mellékszál, eleve csak az első 3-4 kommentben kapott szerepet, nem is nagyon hozom be ide.

Szóval eléggé felpaprikázott a lekezelő visszaszólás, hogy azzal kezdjem, ami nekem mindig is a legnagyobb rés a "vegán propagandán": miből gondolják, hogy kb. minden egyes hektár, amit most mondjuk takarmányra (kaszálókra gondolok, nem szójaültetvényekre!), vagy konkrétan legeltetésre használunk, alkalmas lenne emberek számára közvetlenül fogyasztható élelmiszert produkálni: 

"Ja, és tudományosan honnan lenne trágya, ha 100% vegán lenne mindenki?

Tök jó, hogy vannak vegánok is, amíg nem kezdik hirdetni, hogy ezzel minenkinek jót tesznek!"

Hobbikertészként várom a tudományos választ a trágyázásra, azt szoktam tapasztalni ebbe bukik bele az összes vegán térítő 😉 "

De mivel az autóra is írtam, előbb arra kaptam választ. 

A záró sorai:

"Nem éftem, miért kell abba belekötni, hogy valaki elmobdja: nem használ autót környezetvédelmi okoból. Ha ezt megválaszolja, akkor a trágyás kérdésre is érkezik a tudományos válasz."

Szóval én már "belekötöttem" az elején, innen fúj a szél. 

És ha nem lett volna a nyitányban elég lekezelés és kioktatás, akkor itt van, hogy majd megkapom a "trágyás kérdésre" is a tudományt! 

"Hagyjuk az autót, ok? Egy ÜVD rádióinterjúban is pont ez volt, meg kb. mindenki fel szokta hozni, ezért vagyok rá kicsit kiélezve. Ahogy arra is, hogy "megújulók", már az elnevezés is zöldre van festve. Ha ez jött volna ki jobban, azt hozom fel.

De ez semmi ahhoz képest, ami a vegánság kapcsán itt bejött."

Várom akkor a talajjavítást tudományosan, HA nem tartana senki háziállatot, mi lenne?"

"Ökológiai törvényszerűség, és már sokszor igazolták mérésekkel, hogy minden táplálkozási szintről az energiának csak kb. 10%-a tud tovább lépni a következő szintre. Ez tehát tény. Mindez azt jelenti, hogy ha húst fogyasztunk (azaz magsabban vagyunk a táplálékpiramisban), akkor ugyanakkora energia megszerzéséhez 10-szer annyi erőforrásra van szükségünk, mint ha ezt az energiát növényekkel vinnénk be. A 10-es szorzó persze változik, pl. annak megfelelően, hogy milyen húsról van szó, de a részleteket most hagyjuk. Eddig OK? Ha szóját, borsót, meg zöldségeket és gyümölcsöket eszem, akkor a Földet kb. tizedannyira terhelem, mintha húst vagy sajtot ennék. És ne gyere most azzal, hogy így nem lehet elég fehérjét bevinni a szervezetbe! Van egy halom vegán élsportoló, még testépítők is, akik úgy néznek ki, mint Schwarzenegger, és nem esznek húst.

Nem tudom feltűnik-e, de trágyáról még mindig nincs szó...

Ja, ökológiai "törvényszerűség"... Tény, az van. 

Kb. tizedannyira... de mentségére, már itt megjegyzi, hogy ez a törvényszerű, tény-féle szorzó persze változik, de hagyjuk a részleteket! Később majd azért csodálkozni fogok, hogy mondjuk akár 30% is lehet, ami szintén nem sok, de fogalmazzunk át!; háromszorosa, vagy 200%-kal több... Ezzel csak azt akarom megmutatni, hogy nem mindegy, hogy kommunikáljuk le az adatokat, ahhoz képest, milyen hatást akarunk kelteni az átlag olvasóban...

A fejemben megjelent egy naaagy síkság, mondjuk nem a hazai Alföld, inkább az amerikai préri, vagy az afrikai szavannák. Elég nagy területek úgy alapvetően minden szempontból, nem igaz? Egy részén ki is próbálták egy időben, hogy ne legyen állat. (Talán épp ezen a 10% hasznosuláson filóztak?) Aztán jött pl. a Dustbowl az USA-ban. Tudom, hogy az a modern, traktoros-monokultúrás gazdálkodás eredménye is volt, nem csak az volt a bibi, hogy a bölénycsordákat gabonafélékre cserélték! De ugyanígy megvolt a példa Afrikában minden hátsó szándék nélkül is: a "túllegelők" kilövetése, aztán meg a nagy homlokracsapás: a legelő állat nem feltétlen túl-legel, ahol a történelem során ez előfordult, ott valószínű az állatokon kívül még pár másik tényező is szerepet játszott. 

Szóval 1: az állattartást magát okolni elég neccesnek tűnik, ahogy angolul jól is hangzik: "it's not the cow, it's the how!".
2: HA pl. minden haszonállat eltűnne, valóban minden talaj és klímaviszony olyan, hogy ott az életterük helyén tök simán lehetne akár gabonát, gyümölcsöt, akár csak hagymát és borsót termeszteni? Ez mennyire "tudományos"? Mert hogy nem az, az nekem messziről bűzlik.

Főleg, mert ha nincs állat, nincs tráááágyaaa!!! És lehet pl. a hagymának nem is kell, de azért a vegánok sem mind mennének bele, hogy "a hagymával is hagymát eszem".

Ja, és minek ide a "reklám" a vegán testépítőkről?! Könyörgöm! Alig tudtam megállni, hogy ne linkeljem be az épp akkoriban éhenhalt orosz vegán influenszert, aki épp azért költözött valami trópusi helyre dél-kelet-Ázsiába, hogy egész évben csakis növényen élhessen... 

Azért a következőt nem tudtam kihagyni:

"Ez kb. olyan, mintha azt mondanám semmi baj a cigivel, piával és drogokkal, mert csak nézzük meg Keith Richards-t..."

De ezekre a vakvágányokra láthatóan már nem a "doktor úr" tért ki, hanem a benne lakozó szektás, mintha csak egy szimpla Csir Kevin rajongó lenne...

Ja, meg még ezt:

"Az energia egy irányba halad?

Azt is fel szokták hozni "tudományosan", mennyit iszik mondjuk egy marha. Az is egy félrevezető adat, meg a fent elhangzottak is.

Azt meg akkor hol is hagytuk el, hogy mivel lenne 8 milliárd ember haszonnövénye megtrágyázva, ha nem lenne állati ürülék? Hm? Ez csak úgy véletlen kimaradt?"

Még mindig nincs meg a válasz a trágyára, de meaculpa, én is reagáltam a mindent homályosítani próbáló mellékutakra. Mindenesetre az a kérdésem, vajon a 10%, meg a piramis-hasonlat az hogy menne, ha az energiát körforgásban képzelnénk el inkább, nos, megint totál nem kapott semmi figyelmet egész végig...

Azért az elég durva, hogy már a 4. kommentnél tartott, azt már eleve így kezdte: 

"A fenti volt a környezetvédelmi oldal, most nézzük az állatvédelmit." 

Már bocs, de erre mit lépjek? "Nem érdekel az állatvédelmi oldal, mi környezetvédelmi oldalról kezdtük el diskurálni?!

Akkor egyből szarfej vagyok, mintha tényleg az állatok maguk nem érdekelnének, ugye? Ügyes, ügyes...Tudományos? Nem. De ügyes.

Jön sok mondat az ipari állattartásról, közbeszúrással: "Erre a hozzád hasonlók vállat vonnak, a vegánok meg azt mondják, hogy ez elfogadhatatlan."

Hozzám hasonlók?!

Milyen elegánsan bedobozolt máris, pedig még csak most hergeli magát a ringben, még csak kötéltől kötélig rohangál, kelti a hangulatot. 

A végén meg konkrétan beírja:

"Ehhez kèpest, már bocsánat, röhejesen piszlicsáré kérdés, hogy honnan lesz trágyánk..."

Na EZ VOLT a korábban beígért "tudományos magyarázat", legalábbis a "demo verzió"...

"Kicsit szebben megfogalmazva: valamilyen vélt vagy valós haszon nem igazolhat erkölcsileg elfogadhatatlan tetteket."

Jajj istenem, ebben már minden benne van: vélt, vagy valós haszon és érkölcs. Már csak valami kőtábla kéne Isten kézírásával... Meg az, hogy csatlakozzon az olyan szélsőséges szervezetek egyikéhez, mint a HARC. És akkor meg hol a picsában veszett el a tudomány, amikor minden magyarázat nélkül már erkölcsön lovagol?!

Aztán mégis eszébe jut, mit is kérdeztem, de szépen felvezeti:

"A trágya kérdésére is kitérek mindjárt. Sajnos belőled az alapvető logikai érveles es értés képessége hiányzik, így nehéz eszmét cserélni."

Oké, előbb meg kellett hallgatnom a csirkevines verziót, mindjárt jön a tudomány, de előre int, hogy azt én nem fogom megérteni! Talán eddigre megnézte a profilom, hogy bár szerepel valami felsőoktatási háttér, de annak semmi köze a biológiához, másrészt meg egy faipari cégnél dolgozom. Piece of cake! Ex cathedra hentelhetjük le a "húsevőt"! Mint egy középkori püspök, aki rá akar reccsenteni a parasztra. 

"A 10%-os szabály ökológiai törbényszerűség, bizonyított tény, ha ezzel hadakozol, akkor akár a laposföld-hívőkhöz is csatlakozhatsz. Próbáld meg kettéválasztani az ízlésedet az érveléstől!"

Most megint 10% a "törvényszerűség", holtott előbb volt, hogy ez változhat, meg majd lesz később is...

Én meg már a "hozzám hasonlók" közt üdvözölhetem a laposföldhívőket is. Nyílik a tudományos olló, kábé mint Jeff Bezos és az Amazon legalsóbb szintjén dolgozók közt a vagyoni olló.

Megjegyezném: az "ízlésemről" semmi fogalma nyilván, mert pl. erős a valószínűsége, hogy nem csak a globális-, de a magyar átlaghoz képest is nagyon kevés marhahúst eszek. Kb. nem is emlékszem, mikor is ettem utoljára. Behozhatnám itt pl. azt is, hogy milyen körülmények közt élek és az vajon az ökolábnyom kérdésben számít-e szerinte, vagy sem, de pont nem "hadakozni" van kedvem. Engem tényleg egyszerűen (na jó, ennél azért többről van szó, de nem megyek bele, csak "közkívánatra") csak érdekel, hogy aki ilyen tanult ember, egy ilyen speciális területen, az hogy lehet, hogy ilyen szektás szintre menjen le, és ennyire hanyagolja a józan paraszti észt?

Na, erre már (hogy maradjak a püspök és paraszt képnél) kezdtem én is kifenni a kaszát:

"Piszlicsáré kérdés, mi?

Ja, de közben jön, hogy majd válasz lesz erre is, nem baszom még annyira fel magam.

Azért a kulturált vitához szerintem hozzá tartozna, hogy ne kommentelgess már be ilyesmit, hogy "hozzád hasonlók" ilyenek meg olyanok. Még mindjárt kitalálod azt is, hogy biztos 3 disznót hízlalok 6 m2-en? Csak mert könnyebb így elképzelni mindenkit, aki nem szereti a vegán okítást?

Amúgy meg az "állatvédelmi" oldal is megvan. Nem értem miért kell ezt is minden vegánnak felhozni egy vitában, amikor a legtöbb "húsevő" (azaz mindenevő), éppúgy ellenzi ezeket a dolgokat, és ha egyszer valaki állatot kezd kicsiben tartani, az biztos nem is úgy fogja. Miért kellett ezt ide behozni, meg a vegán élsportolókat is, azt nem értem..."

Azt már néha tapasztaltam, hogy egyeseknek bármi belefér, bármi "kis fricska", csak amikor jön ez a "miafaszom?!", "nebasszmáfel!" stílus, az sértő. Ez egyszerű érzelemkitörés, straight outa Borsod... Vagy Zala... Vagy tökmindegy. Igyekeztem eddig a pontig, látszik is. Csak azért van, amikor nincs tovább. Mindent csak úgy beszopni valakitől, aki - láthatóan - fenntartja a "fölényét", pl. kezdetben a magázódással, később a "csúnya szavak" kerülésével. Hát én kedvelem a "csúnya szavakat", főleg leírva. Bocs, ez egy mellékszál, de szerintem fontos, hogy "ne a borítóról ítéljük meg a könyvet" (az illusztrátorok sírhatnak ezen, de még talán ők is megértenének...)

Lám-lám oda lyukadtunk ki, hogy a beígért tudományos válaszból "piszlicsáré kérdés" lett, belőlem meg ezzel egyidejűleg sima "kötekedőből" egy laposföldhívő, aki képtelen gondolkodni is... Szép! 

De kicsit később mégis kapcsolt és ím la:

"No, és akkor jöjjön a trágya, bár, mint mondtam, ez a kérdés semmiképpen sem tudja az előzőekben kifejtett környezetvédelmi és állatvédelmi érveket megingatni. 

Miért nem írja rögtön ezt?:

- Bár, mint mondtam, bekaphadod a faszom, te büdös kis dögevő! 

Hát nem egyszerűbb lenne? Add ki a dühöd, ember! Látszik, hogy sík ideg vagy, hát minek tovább játszani az ökológus doktort?

Tudománnyal kezdtünk, az "állatvédelem" ebben a kontextusban vagy simán jogi, vagy erkölcsi/jogi kérdés, vagy tévedek? Még azt is "lepacsiztuk" (én tettem rá kísérletet legalábbis), hogy NYILVÁN elítéljük a gépesített állattartást! A környezetvédelmi oldal finoman szólva vitatott... Marad a személyes érintettség, amire ő írta az elején intelemként: ne keverjük bele! Szóóóóval akkor? ...

Két külön érvem is van arra, hogy az általad említett tráhyaprobléma valójában álprobléma. (1) A növényeknek tápanyagokra van szükségük, ez világos. De ezek a tápanyagok lehetnek növényi vagy állati eredetűek is. Képzeljünk el egy hipotetikus helyzetet, ahil csak vegánok élnek! A termesztett növények egy részét elfogyasztják, a többit komposztálják (az ehetetlen részeket). A komposzt visszajuttatása a termőföldbe csekély erőfeszítéssel megoldható, ahogy sok helyen már meg is oldják. Ezzel tehát a termőterület az onnan kivont anyagok nagy részét visszakapja. Mar csak annyi hiányzik, amennyi az emberi ürülékben van."

Már megint az első mondatban kizárja a vitát, mert semmiképp nem lehet pusztán olyan apróságot az állatvédelmi célok felé helyezni, mint pl. az emberiség élelmezése. Az egész egy álprobléma. Nem is értem, hogy lehet, hogy a gazdálkodásban a mezőgazdasági forradalom elejétől kezdve valamilyen növények és valamilyen állatok együttes domesztikálása ment végbe. (Mellette meg kiegészítették azzal, amivel korábban a vadász-gyűjtögető ősök is foglakoztak. Ennek nyomai mai napig is vannak, pl. medvehagyma, csipkebogyó, vagy gomba gyűjtése. És persze a halak, meg a vadak. Mellékes. Tudománytalan... )

A pusztán növényi részek visszakomposztálása talán egy feltételezés, vagy kisebb modellekben "bizonyított" praxis, az meg, hogy csak az emberi ürülék hiányzik, az már annyira több sebből vérzik, hogy úgy sejtem, végig sem gondolta, csak úgy "elszaladt a keze"...

Annyira bugyuta ez a gondolat, már bele sem megyek, ezt a mai über-urbanizált világban mégis hogy a faszomba képzeli el, hogy tényező lehet? A saját kertemben nem az, pedig én aztán tényleg komposzt-WC-t használok, ezt nem csak úgy "olvastam valahol". És vajon hányan használnak ilyet, amikor már a legkisebb zsákfalvakban is angol-WC van?! Hogy lehet ilyenekkel érvelni?

A 10%-os "aranyszabálynak" most már megpróbálok utánajárni más ökológusnál, talán az érintetlen természetben lehet így igaz? Pl. a természetes vizek, vagy a Yellowstone Park táplálékráncára, hogy kevesebb csuka vagy farkas tud megélni ugyanakkora területen, mint mondjuk kárász, vagy szarvas? 

Az ember azért kicsit más kategória. Sok hibánk van, mi tesszük tönkre a természeti egyensúlyokat, de a technika segítségével (nem csak a modern, már az őskorit is beleértem) tesszük ezt, nem izomból, nem foggal-körömmel. A technikák pedig vagy rásegítenek a természetes körforgásra, vagy az ellen dolgoznak. A permakultúra, vagy a TMMG pl. lehet rásegít, a konvencionális, masszívan gépesített, monokultúrás formák meg nyilván károsak. Ezekben a gazdálkodási módokban nem lehetne valahol megtalálni, hogy a 10% melyikre igaz, melyikre nem? 

Az élő rendszerekben rengeteg egyéb tényező van, és nagyban eddig (az alatt a pár ezer év alatt, amióta az első kecskét, birkát, meg az első fajta gabonákat és hüvelyeseket domesztikáltuk) senki nem modellezhette le, milyen lenne állatok nélkül, és mire le is tudná, a klíma megint annyit változik, hogy már lehet nem is lenne korrekt az eredmény.

Nem írom a nevét sem, de a TMMG oldaláról egy szakember  ezt írta: 

"Ki az a félkegyelmű, aki energiaveszteséget számol legeltetéssel kapcsolatban? Mikor ettél utoljára füvet?" 

Lefordítva: HA azt meg tudjuk állapítani egy területről, hogy kb. semmi másra nem alkalmas (vagy csak nagyon nagy energiaráfordítással, ami lehet soha az életben nem térül meg), csak legeltetésre, akkor tényleg hol van az a 70% veszteség?! A legelő állatok fontosságáról meg egy pár perces animációs filmet, sajnos csak angolul tudóknak: What is Holistic Management?

Most szerintem az a baj, hogy totál össze van keverve itt minden: erkölcs, hit, biológia, fizika, meg persze az egyéni preferenciák. Jó példa erre George Monbiot, aki az én ízlésemnek nagyon is megfelelően ír a növekedésre alapozott gazdaságunkról, vagy csak úgy általában a gazdagok felelősségéről, meg egyéb társadalmi témákról. Viszont amikor kijön belőle a vegán, azonnal összekutyul mindent, és mivel a hozzá hasonló hírességek közül egyre többen csatlakoznak, úgy veszem észre, magával rántják néha a vitapartnert. Mert aki le mer ülni vitatkozni, talán úgy érzi, neki is valami "naggyal" kell érvelni, mert Monbiot is az a szektás, aki képes lenne az egész emberiséget rábeszélni (akár ráerőltetni), hogy ne fogyasszon semmilyen körülmények közt (!!!) állati terméket. Szóval erre akkor pl. Simon Fairlie talán úgy érzi, valami olyat kell mondani, ami mindenkinek tetszik: pl. hogy nem az állattartás, hanem a fosszilisek a legnagyobb baj! És ez végül is megint olyan, hogy igaz is-nem is, így talán jobban tette volna, hogy csak azzal vitázik, hogy a gépesített mezőgazdaság rossz. És kész, pont!  

Ha ebben egyetértenek, akkor meg miért nem lehet megegyezni abban, hogy a kis "háztáji" az mind a növényekből, mind az állatokból jobb, viszont akkor a vegánok, AMIKOR azzal jönnek, hogy mindezt a bolygó megmentéséért teszik, azonnal kezdjenek el tiltakozni a hatalmas növényi monokultúrák ellen is, mert nem csak állati takarmányt termelnek rajtuk, a szóját maguk az emberek is eszik, ahogy a növényi olajakat és gabonákat is. De  George Monbigott egy publicista és képes beállítani a hangulatot, beszippantani a másikat a saját kis zsákutcáiba, ahol ő tűnhet okosabbnak. És hát aki esetleg tényleg a természettel és a természetből is él, és nem a The Guardian kolumnistája, az néha könnyű préda. 

Még egyszer:

"A komposzt visszajuttatása a termőföldbe csekély erőfeszítéssel megoldható, ahogy sok helyen már meg is oldják."

Namost, már bocsánat, de ez nekem mindig is úgy hangzott, kis túlzással persze, hogy:

- Edd meg a levágott körmöd és testszőrzeted, a többi meg jön a napból!!!

Oké, nekünk nincs gyökerünk a talajban, a növénynek van. 

De akkor a következő kérdés: a talaj mit "eszik", ha a növény kiszedi belőle ami neki kell, mi meg kiesszük a növényből, ami nekünk kell, és legjobb esetben pl. a pisink és a szarunk nem egy meterséges tisztítórendszerbe megy az ivóvízzel öblített WC-n, hanem a kertbe. Az milyen tudomány, ami azt állítja, hogy a talajéletnek nics szüksége az állatokra? Milyen evolúciós kiválasztódás az, ami óriási termetű, óriási csordákban legelő állatokat hoz létre, csak úgy, céltalanul? (Vagy persze pár csúcsragadozó kedvéért?) Hogy később ezeket MI, amikor a csúcs csúcsára kerültünk, hogyan állítottuk be a saját rendszerünkbe, az már egy másik kérdés, de a rendszer maga nem sokat evolválódott az alatt a pár ezer év alatt, vagy tévedek? Egyáltalán: az evoulúciós ugrások vajon nem szintén csak ahhoz képest "hirtelenek", ha ahhoz viszonyítjuk őket, hogy a szokásos ügymeneteket százezer, vagy akár millió éves skálákon kell elképzelni? Minket is elég sok választ el a többi "homótól", nem is beszélve a csimpánztól! És a mezőgazdság csak pár ezer éves, ami egy másodpercnek tűnik az egész folyamatban, az ipari mezőgazdaság meg egy ezredmásodperc... (És a fogaink meg az emésztésünk ennek megfelelően - legalábbis józan paraszti ésszel úgy sejtem - még mindig a mindenevésre vannak kalibrálva, és több ezer évig arra is lennének, ha esélyünk lenne egyáltalán ezt megélni. 

Igen, vannak bizonyos növények, amiknek bizonyos részeit megehetjük, a többit meg beforgathatjuk és mindenkinek jó! Mondtam, hogy szar vagyok bioszból, de hobbikertészként meg sok mustárt is ültetek, és még nem is szoktam azzal sem vesződni, hogy bármit is kivegyek belőle, mint esetleg vetőmagot: nem pöcsölök házi mustárral, mert nem érek rá. De nem minden növény olyan, mint a mustár, vannak kifejezetten olyanok, amikből ha csak a szárait meg a leveleit "adnánk vissza" a talajnak, abból ha nem is az első évben, de a közeljövőben súlyos pofáraesés lenne. Nem lenne akkor vegán tök, uborka, napraforgó, csak vegán mustár, vegán bab, meg ilyesmik? Ja, meg csalán, pitypang, ehető gyomok, azoknak tényleg nem kell semmi.

Hipotetikusan persze van vetésforgó, hogy egyik évben mondjuk borsó, másikban napraforgó, harmadikban mittudomén, negyedikben meg méhlegelő... Ja, kb. ez ment is addig, amíg a Föld lakossága talán ha 1-1,5 milliárd volt. De én azt kérdeztem, mi van MOST?

A bőséges és változatos növénytermesztés egy része talán megoldható lenne olyan vetésforgóval, hogy egyik évben nitrogénkötők, másik évben meg tápanyagigényesek, de valami azt súgja, hogy vannak annyira nitrogénkedvelő növények, amiknek egyszerűen ez kevés lenne. És akkor persze az állatvédelmis mégis inkább műtrágyázna, mert az "humánusabb"... És azon kívül, hogy a műtrágya aztán minden, csak nem környezetkímélő: meddig lehetne ezt csinálni járulékos veszteségek nélkül?

Ráadásul mondjuk abból az 1 milliárdból (talán úgy a 19. sz. eleje, elég sok fehér folt is volt még a térképen) a nagyrésze még rurálisan élt. Londonban lehet volt 1 millió lakos, elég szarul is éltek, de nem sok hasonló volt még a világtérképen. Ugyanígy talán amikor kb. pont 100 éve (!!! gondoljunk bele !!! ) elértük a 2 milliárdot, még éppen csak elkezdődött az "igazi" urbanizáció. Most meg aki "falusi", gyakran az is igazából (kert)városi életet él. Tehát a mezőgazdaság a fosszilisek nélkül úgy néz ki, hogy úgy működhetett, hogy sokan csinálták és a végterméket ha messzire is vitték, az luxus volt. Így ami most megy, az totál csak a fossziliseknek köszönhető, amikkel meg ugye nem hinném, hogy bárki aki azzal nyit, hogy mi jobb a környezetnek, nekiállna vitázni. 

Egyszerre csökkenteni a fossziliseket, lemondani a természetes,  körforgásos gazdálkodásról, de közben nem zavarni ki a városiak 80%-át a földekre kapálni és kaszálni, az valami über nagy utópiának tűnik. Nem is szólva arról, hogy ha a globalizált világkereskedelmet is korlátoznánk, lenne egy-két olyan ország, ahol a helyi klíma miatt a halászaton és az állattartáson kívül nem sok opció maradna. Ja, persze a sci-fi-üvegházak igen, de azok megint csak rengeteg befektetett (fosszilis) energiával hozhatók létre, meg azért lenne még velül 1-2 kiszámíthatatlan probléma. 
Eleve maga a tech-optimizmus az egyik nagy probléma, és hát eléggé összefonódik ez azzal a fajta vegánsággal, amit semmi más nem tudna biztosítani, csak a legújabb technológia. Akár csak 50 évvel ezelőtt el tudta volna valaki képzelni, hogy egy lappföldi vegán legyen, a rénszarvast meg csak simogassa?! Vagy egy mongol? Most már lehet mesterséges üvegházakból talán megtehetnék... És azoknak a felépítése/fenntartása vajon mennyire "öko", hm?)

Hollandia (kb. full mesterséges), vagy a Feröer szigetek (nincs más, delfineket kell ölni, ez van! Grindadráp, összehozza a közösséget!), na mit mondunk, melykl a "jó"? Egyik sem. Mi a fasznak kell ilyen helyeken élni az embereknek egyáltalán?! Szerintem inkább ez a kérdés, de .... bocs...     Bocs, tudom, hogy nem tudok tömören fogalmazni, biztos sokan már nem is jutnak el idáig. De azt hiszem, most kb. körbejártam az "állatmentes" verziót, és rátérhetek az általa említett második érvre:

"Ha az 1-est elvetjük, akkor használjunk állati trágyát! A vegánoknak semmi bajuk azzal, ha az állatokat egy tágas legelőn, a csirkéket egy jó nagy helyen tartjuk. Ők szépen trágyát juttatnak a mezőre, mi meg használhatjuk a tejüket, a sajtot, a tojást, a birkák gyapját, stb. Szóval vegánság esetén is van trágya."

Tehát esetleg pár igazán boldog állatot legeltetne, csak a trágya miatt (meg mondjuk birkánál lehet gyapjat nyírni), az állatokat viszont hagynák megöregedni. És akkor mi lenne a már alig állni bíró állattal? Nem jobb egy gyors "gyilkosság", mint hogy szenvedni hagyjuk? Az egész természet így működik, egyik állat sem él sokáig, miután egy bizonyos szintre jutott. A növényevő préda lesz, a ragadozó egy darabig talán szerencsésen talál dögöt, de ha már nincs ereje vadászni, legyengül és dög lesz maga is. Aztán jönnek a szakosított dögevők, és hasznosítják. Kivételek persze az emberileg végtelenségig pesztonkált, vagyonokat felemésztő házikedvencek, ha a "természetes élettartam" szóba jöhet. de ennyire mellékvágányt én sem akarok behozni. 

Lényeg inkább az állat elpusztulása után merül fel, és ezt megint idézni tudom, megkérdeztem:

"És akkor? Dögtemető?

Tudom, még mindig az "első világban" vagyunk, nem Afrikában, sok kaját kidob az átlagember is. De elég nagy pazarlás lenne az a husi. Meg ugye az egyéb részek, mint pl. a bőr, stb."

Természetesen erre sem jött válasz, még annyi sem, hogy pl. a fehérjeérgető helyett temetőbogarakkal és egyéb módon komposztálnák a dögöket, vagy esetleg kiskedvenc-kaja lenne, mármint ha az állat nem úgy halt meg, hogy tisztán legyengült,  mégsem kapott el valami betegséget.

...

Arra, hogy megpróbáltam megvilágítani azt a területet, ami közös halmaz lehet. Még a végén "összetesóztunk volna", ha csak a gépesített és valóban lélektelen állattartást ítéljük el:

"Igazad van, a legtöbb húsevő ellenzi a nagyüzemi állattartás kegyetlenségeit. Aztán bemennek a boltba, és megveszik ezeket a termékeket, vagyis fizetnek azért, hogy a kegyetlen rendszer fennmaradjon. Azért hiztam ide, mert rá szerettem volny világítani, hogy ezeket a kegyetlenségeket erkölcsileg semmi, még a trágya sem igazolhatja."

"Igaz, hogy sok "húsevő" bemegy az olcsó parizerért, de ez megint csak olyan kérdés, hogy azért, mert nincs más opció. Ahogy a sok vegán meg megveszi a spanyol paradicsomot, meg lehetne sorolni."

Ez egy újabb vakvágány, nem tudom, csak én látom-e így?
Ahogy az autóra sem tértünk ki nagyon, de az "igazi" autómentes, az kb. az, akinek meglenne rá a pénze, kényelmesebb is lenne, DE mégis pl. inkább úgy osztja az idejét, hogy belekalkulálja a 20 perces "sétát"  a buszig, a 10 perces esetleges késést, meg aztán a nagybevásárlásból fakadóan a gürcölést vissza "a bázisra", esetleg 15 kilós hátizsákkal, vadászcsizmában, elfogadva azt, hogy mennyi időt és energiát is vett ez igénybe.

Éltem így, nem sokat, de pont "télvíz idején", októbertől áprilisig.

A "környezetért tettem/vállaltam"? Nagybüdös lófaszt! Aki így tesz, az jó eséllyel hazudik. Épp nem láttam más lehetőséget, ennyike! Ja, kicsit fazonírozva: lett volna pénz autóra is, de ki akartam próbálni! De lett volna!!! Nem mindegy! Nem ragasztanék magamra valami öko-érdemrendet, csak mert én "megcsináltam". Épp megtehettem. Volt pénzem, nem dolgoztam. A séta meg az egyéb "öko-vállalások" belefértek, Kaland volt.
Legyen már akkor "kaland" akkor az ilyen szektás-vegánnak az, hogy télen se narancs, se banán, hanem csak savanyúság meg lecsó, meg esetleg paprikás krumpli! 

Visszakanyarodva: lehet mi, "húsevők", nem tudunk mindig kóser formában venni tojást, sajtot meg húst! Sajnálom én is, hogy megveszem a bolti disznósajtot, tarját, meg nem kérdezem meg, hogy a csirkefarhát honnan van! A vegánok nagy része vajon megkérdezi, honnan van az avokádó??? Érv ez?

Nem lehet logikusabb érv az, hogy amúgy a Kárpát-medencében jobb eséllyel "teremtenénk elő" csirkefarhátat, mint avokádót, vagy banánt? Annyira híres az utóbbi két termék arról, hogy "ökolábnyomában tiszta"?! Vagy annyira híresek az állatjogi aktivisták arról, hogy semmi importot nem esznek, csak pulutykát, meg mákos tésztát? Nem bazmeg! Bemennek az olcsó banánért, ahogy "mi" (?) az olcsó parizerért!

Ehhez nem elég egy doktori cím az ökológia területén, talán érdemes lenne megnézni mit mond a szociológia, közgazdaságtan, meg még sorolhatnám... De bocs, nem is ez a lényeg, csak egy személyes tüskét húzok ki a gennyes sebből: én CSÓRÓ vagyok!!! Érted, bazmeg?! Nem költök egy csomó "bolygókárosító" dologra, mert ha eszembe is jutna, hát nem telik rá! És eszébe jut ám mindenkinek. Néha biztos. Akkor most legyek a szektás csóróság szóvivője?! Pedig amúgy "matekosan" kb. ilyen egyszerű, még az über-vegán Monbiot is megírta. Legalábbis emlékszem egy cikkére, amit fordítottam, abban benne volt az utalás erre.

Szóval Dr. Vegán Ökológus: mennyire élsz "csórón"?

Ha kevésbé, mint én (autó ide-oda, nyilván vannak más tényezők), akkor pusztán "környezetvédelmi szempontból" semmi alapod nem lenne elítélni, vagy finomabban fogalmazva: magad "kiemelni" az átlagból! Ezt az egyik nagy vegán "guru" mondja, és a közgazdaságtan szempontjából, talán merhetem mondani, amit sokszor hangoztattál:

"Ez tény." 

(Monbiot szerint, persze, nem hinném, hogy ebben a "naonzöld" Di Caprio osztozik, dehát a "tényeket" olyan lazán kezeltük eddig is, nemde?)

....

És még a vége felé, amikor már teljesen elszakadt a cérna, és javasoltam, mivel már annyira személyeskedik, inkább hagyjuk abba, még ezeket kaptam:

Magasról teszek rá, hogy mit tapasztaltál meg, mert azzal nem fogod megváltoztatni a természeti törvényeket, amiknek a létezését nem vagy képes elfogadni. Szánalmas! Tegnap láttam, hogy egy pehelytoll lebegett a lágy szellőben, és nem esett le. Láttam a saját szememmel. Tehát nincs gravitáció. Azt is láttam, hogy a fajok változatlanok. Gyerekkoromban ugyanolyanok voltak a feketerigók meg a gólyák, mint most. Tehát nincs evolúció. Sőt, kilépek a házamból, és látom, hogy tök lapos a föld, egyértelmű, szinte kiszúrja a szemem. Tehát a Föld lapos, ez a tapasztalatom. 

Álljunk már meg egy szóra!

Az komoly érv, hogy néhány (!!!) vegán testépítő úgy néz ki, mint Schwarzenegger, ezt fontosnak tartja már a vita elején hangsúlyozni. Aztán jön a lebegő tollpihével. Tökre kíváncsi lennék egy három csoportos (minimum  1000 fős mindegyik), minimum 3 éven át tartó emberkísérletre, ahol az egyik csoport full vegán, a másik azt eszik, ami épp neki jól esik, a harmadikat szándékosan kicsit túltolják állati fehérjével. És aztán ugyanazt a kemény fizikai feladatokat kapnák, meg minden másban ugyanolyan körülményeket. De télen nem kapna a vegán csoport szuper egzotikus gyümölcsöket, vagy szezonon kívül friss epret, olyan alapon, hogy a húsevő csoport sem argentin sztéket kapna, hanem magyar csirkét, oldalast meg stb. Mi lehetne a végeredmény? Ha az jönne ki, mint amire én számítok, és AZT látná a saját szemével, akkor elkezdene több állati fehérjét enni? Nem biztos, mivel korábban ugye magabiztosan jelentette ki, hogy az állatoknak vannak jogaik, és a "kihasználásuk" tabu, minden más mellékes ehhez képest. Biztos az az orosz influenszer nő is hitt abban, hogy pusztán növényekkel ellesz, nem is a tajgán, ahol fázni is lehet, de mondjuk Thaiföldön vagy ilyesmi. Aztán éhenhalt. És akkor én vagyok a hülye, aki tagadná a gravitációt egy lebegő tollpihe miatt...

Fajok és evolúció... Hmmm...

Nem említettem magában a vitában azt, milyen étrendre utal a Homo Sapiens teste, és mennyire vagyunk közelebb egy csimpánzhoz, mint egy gorillához. Lehetőségek biztos lennének, hogy ha most mindenki átállna full vegánra, akkor az emberiség egy része evolválódna. Hány tízezer év kéne hozzá, és hány ártatlan mindenevő ember pusztulna bele, az mellékes egy Csir Kevin rajongónak, de azért most pont engem vádolni azzal, hogy nem értem az evolúció lényegét, az elég merész! Sőt! Konkrétan lábonlőtte magát, szerintem.

És akkor pont én vagyok az, aki a természeti törvények "létezését nem képes elfogadni"???

Tudod mit, Dr. Erdős, a fényevők lehet épp így érvelnének veled, vagy egy másik "növénygyilkossal": ha már van 1-2 példa, biztos azt vennék alapnak, az meg lóghatna a levegőben, mint bármely más hitbéli kérdés, hogy vajon mit érz a cékla, amikor kiszakítják a talajból, vagy a paradicsom, amikor fattyazzák... Mert ki tudja... Ahogy sokáig talán tényleg egy lapos Földben hittek, majd kiderült, hogy nem az, most talán pár év kutatás választ el attól, hogy milyen érzelmekre és fájdalomra képesek a növények is... Kurva jót röhögnék az összes szektás vegánon, amikor ki kell magyarázniuk, hogy ez azért mégsem olyan, mint állatot ölni. Ja, álltot ölni meg nem olyan, mint embert ölni, az lenne a minimum, hogy ne nevezzük már gyilkosságnak!

"Na, a te "érveid" kb. ilyen szinten vannak. Majd szólok, ha magamnak termesztem a zöldséget, rendben, hobbikertészkém? Te meg szólj, ha sikerül ledoktorálnod, vagy legalább egy egyetemet elvégezned, vagy, ha mást nem, legalább a logikus érvelés szabályait elsajátítanod! Addig is nyugodtan hihetsz a laposföld-elméletben, kétségbe vonhatod az evolúciót, meg a legalapvetőbb természeti törvényeket, amilyen pl. a 10%-os szabály (igen, ingadozhat, erre nem kell külön rákeresnem, képzeld). Ó, szent együgyűség!"

Korábban már amúgy szóltam, hogy a személyeskedés olyan szintre került, hogy szerintem hagyjuk abba, de ezek a fenti sorok még utána jöttek. Meg persze vészónak ez:

"Nehéz úgy eszmét cserélni, hogy a másik álérvekkel dobálózik. Ötödször: amikor már semmi érvetek nem marad, és érzitek, de nem meritek bevallani, hogy az álláspontotokat SEMMIVEL sem tudjátok alátámasztani, akkor a kínos röhögésen kívül még egy megoldás marad: duzzogva elvonulni "hagyjuk abba" felkiáltással. Na, ezen viszont én röhögök! 🙂"

Az érvek vs. álérvek kérdését minden kitartó olvasóm józan paraszti eszére bízom. 

Azt is, hogy ki-ki hogyan látja, ki tette vajon mindig egyel magasabbra a lécet a személyeskedésben.

További szép napokat a "tudomány által igazolt" illúziókban!

Utóirat: 

Egy olyan cikkre reagáltam, ami a lehetséges, vagy egyre valószínűbb társadalmi/ökológiai összeomlásra fókuszál. 

Nagyon érdekes, hatásvadász volt a cím.

Kicsit torzítva a cikk értelmezése: megesz-e a szomszédaim legalábbis később "nyúlnának hozzám", mert én képes vagyok kb. beilleszkedni. 3-4 faluval arrébb jártam egy ilyen csirkevines-aktivistánál (meló kapcsán), kiderült, hogy már kb. az egész falut feljelentette mondvacsinált "állatijogi" okokból, és mindenki utálja, a körzeti megbízott már csak legyintett rá, amikor nekünk meg más okból kifolyólag volt rá panaszunk. Ha ott marad, vajon mi a sansz rá, hogy a közösség segíti, vagy azon kell filóznia, hogy a macskáját egye meg, vagy haljon éhen?

Ha csak ökológiai/evolúciós szempontokat veszünk figyelembe, nem az lesz vajon a legkézenfekvőbb "megoldás", hogy az erősebb megeszi a gyengébbet?! Mert ez olyan "törvényszerűség", és mind a fogunk, mind a gyomrunk alkalmas rá. Ahogy rengeteg olyan féle hús elfogyasztására (kutya, macska, partkány, mindegy...) ami egész addig mellettünk lesz, amíg csak nem, és akkor még mindig marad az ember... Hát, asszem egy gyorsan lefolyó összeomlás-forgatókönyv esetén sokkal több hús lesz elérhető, mint krumpli, vagy pláne avokádó!
Mondjam azt, hogy "ez tény"?! ;)

A HARC performanszára meg: letrollkodatam volna, ha már rajta a címke (meg ha van ennyi pénzem):
- Ha egyben kérem mind a hármat, mennyi is lesz? Mindegy, mindjárt hívom a hűtős furgont, elviszem. Kártyával tudok fizetni? Köszi. Mi? Nem eladó?! Ott a címke rajta baszod, akkor pereljelek be megtévesztésért?! Na húzzatok innen a p................................

Visszavonulna, alkalmazkodna, vagy inkább mérsékelne? Együtt ez nem mehet?!

"De megvannak a saját Savonaroláink is: mihelyt elérünk egy olyan fokra, ahol egy kicsit elengedhetjük magunkat és elkezdhetjük élvezni haladásunk gyümölcseit, mindjárt előjönnek azok, akik a romlásunkat kezdik jósolgatni, amiért ezt tesszük [...]

"Édes illat helyett - szól a közismert utcai mondás - bűz lesz. Öv helyett lakbér. Jól fésült frizura helyett kopaszság. Pruszlik helyett zsákvászon rongy. És szépség helyett égés."

Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy vállaljuk a kockázatot. Ki mond le önként a jómódról?"

( Joseph Heller: Isten tudja)

Talán így képzelhetik a Deep Adaptation (mélyalkalmazkodás) "prófétáit" azok, akik nem akarják elhinni, hogy egyszerre lehet az alkalmazkodásban és a mitigációban (mérséklés, csökkentés) is hinni. 

Hinni bármiben lehet. Bízni? Na, az már egy másik történet.

***

Szökőévben egyszer írok már csak kb., de aki régebben követett, annak nem kell magyarázni, valahogy nem tudom sosem kihagyni a magánéletemet akkor sem, amikor elvileg csak egy hírre, cikkre, interjúra reagálok. És ha már írni kezdek, nehezen hagyom abba, szóval ezt sem lehet 2 perc alatt elolvasni, de azért igyekeztem.

***

Amikre elsősorban reagálnék: 

Lányi András: Nincs hová visszavonulni

Balavány György a mélyalkalmazkodásról kérdezi Szalóczy Zsoltot

"Az alkalmazkodás tehát, ha egyáltalán jelent valamit, nem az ellenállás alternatívája. Nem rendezett visszavonulás – ugyan hová?" (Lányi)

Igazából ez a két mondat piszkált fel legjobban. Egyrészt: miféle "ellenállásról" beszél?! Ha valamit annak is lehet nevezni (Deep Green Resistance, Zöld Gerilla), nincs értékelhető tömegbázisuk. Tök mindegy miért nincs, ahogy az is teljesen mellékes lenne, ha épp hajnal egykor filózgatna egy társaság azon, van-e a helyi kis vendéglőben értékelhető vegán választék, amikor az étterem tízkor bezár. Másrészt: ugyan hová? Hát pl. egy olyan életszínvonalra, ami nem 1,5-2 bolygó erőforrásait használná fel évente. Nem a "barlangokba" - ahogy az acsarkodók, az "előremenekülők" szokták érvként felhozni, hanem az elérhető alapszükségletekhez. Hogy ez is lehetetlen? Mostanra beláttam, hogy nem valószínű. "Ellenállás" nélkül meg semmiképp nem. De ha nem valószínű, akkor meg tényleg csak elméleti síkon beszélhetünk az összeomlás elkerüléséről. Érdekes a téma, de mivel elfogadható megoldásokat senki nem kínál, talán az egyetlen ami megmarad, az tényleg valamiféle adaptáció. 

Az elmúlt hónapokban több könyvet újra elővettem, nemrég került sorra a Pi élete is. Épp előtte az Isten tudja, Hellertől, amit 18 éves koromban olvastam először, és pár évente újraolvasom, még néha a kifejezetten fárasztó részeit is. Azt gondoltam eddig, kb. nekem az Isten tudja a Bibliám, mindig tud mást üzenni. Most már a Pi életéről gondolom ezt inkább. Amúgy a vallás(ok) és a hit filozófiai boncolgatása, meg a humor összeköti a kettőt. Utóbbi egy nagy hiányjel a valódi Bibliában, meg gondolom az összes ősi szent írásokban, vagy - tippelek csak - Darwin sem aknázta ki a kacsacsőrű emlősben rejlő lehetőségeket, pedig "A fajok eredete" is kb. egy újkori Biblia, nem igaz? Adam Rutherford, na még ő egy jó pofa. "Az ember könyve" könyve rezonál a "Pi" egyes gondolataival, miközben másokkal meg homlokegyenest szembehelyezkedik. 

A könyvek nagy segítséget tudnak nyújtani a puszta túlélésben, ami végül is nem más, mint alkalmazkodás a folytonosan változó valósághoz. Az, hogy pontosan mi a mélyadaptáció lényege, még mindig nem tudnám egyértelműen megfogalmazni, de látom, már kezd terjedni a fogalom, és úgy látom már kicsírázott az a vadhajtása is, ami potenciálisan képviselheti magát az oltott-nemoltott, vegán-"húsevő" súlycsoportban, ami rögtön az istenhívő-istentagadó csúcskategória alatt van. Nincs kibúvó! Aki nincs velünk, az ellenünk van! Ilyesmire gondolok. 

Szóval Lányi egy rövid írása miatt pörögtem kicsit megint rá a netre is a könyvek mellett, hogy egyáltalán próbáljam megérteni, mit akar üzenni?! Mi a célja? Mármint az esetleges önigazolást félretéve... Mert a sértődöttségen kívül én szinte semmit nem láttam bele a kirohanásba: a mélyalkalmazkodás úgy tűnik "jön föl", amit meg ő és társai képviselnek, oktatnak, az úgy elvan a farvizeken már évtizedek óta. A kis közösségek, meg minden. A (M)érték csoportban is biztos megosztásra került, mert hát ideának tökéletes, és ott nem feltétlen a "megoldásokkal" foglalkozunk, inkább irányvonalakkal, filózgatással, egymás csipkedésével, virtuális kultúrkocsma szinten. Szóval jó emlékeim voltak róla, Takács-Sánta Andrásról (továbbiakban TSA) meg méginkább. Ő csak úgy kerül ide, hogy szintén felszólalt valamilyen módon a mélyalkalmazkodás és/vagy a Gelencsér által közvetített "sötét" jövőkép ellen.

Ok, nem értem, hátha majd segít az interjú Szalóczyval. Hosszú volt, és nekem semmi újat nem mondott, de tényleg segített: most már végképp nem tudom felfogni, mi is a baj ezzel? Mintha két embernek nem ugyanaz lenne a kulturális háttere, de még az anyanyelve sem. Mint amikor egy régi haver a sorkatonai szolgálatban elsütötte a ponyvaregényből az egyik poént ("Azért még ne kezdjük el egymás faszát szopni!"), aztán napokig kellett magyarázkodnia, hogy nem szó szerint értette, és volt ez film, meg... 

- Buzi-e vagy?! - néztek rá sandán napokig. Lehet végig. 

Mit nem lehet azon megérteni, hogy a fizikai törvények mindenkire érvényesek? Hogy jósolni tényleg nem, de előrejelezni néhány esetekben elég pontosan lehet. Például:

- Ha leejtek valamit, le kell majd hajolnom érte.

(Potenciálisan talán Jedi lovagokká evolválódhatunk, de ki adna ennek reális esélyt a következő évtizedekben?)

- Ha nincs tüzem, hiába szívom teljes erővel a cigit, mégsem lesz ugyanaz az élmény. 

(Ellentétben ezzel: persze, hogy nem lehet "megjósolni", hogy egy égő csikk kidobása a kocsiablakból egy havi aszály után bozóttüzeket fog-e okozni, vagy sem, de azért ugye józan paraszti ésszel nem dobjuk ki. Meg úgy alapvetően máskor sem, ugye? Nem lehet "megjósolni" a bozóttüzeket, de a valószínűsége az aszályos napok számával valamilyen arányban növekszik. Ha ez nem így lenne, nem lenne sosem tűzgyújtási tilalom.)

Sorolhatnám a végtelenségig, mit lehet "prognosztizálni", és mit nem.

De miért nem inkább modellezésről beszélünk jósolgatás helyett?

"A történelem nem ismétli önmagát, de rímel." (Mark Twain)

Lehet (illene, szerintem) abból tanulni, mit is basztak el korábban, hogy ne újrázzunk! Talán itt kezdődik a szakadás a két párt között? Az egyik azt mondja: amit összeadunk és összeszorzunk, abból nem jöhet (!!!) ki semmi jó a végén, max kapunk egy bónuszjátékot, még mondjuk 25-30 év van hátra, nem 15, hahaha, mekkorát tévedtünk, baszki! Kapufa volt, de milyen szépen ívelt kifli! A másik párt meg azt mondja: eddig mindig mindenre volt megoldás, mert ilyen az emberi természet és találékonyság, az erőforrásokról és a lehetőségeinkről nem is beszélve, mert még mindig nem térképeztünk fel mindent! Még akár a 9 és 3/4. vágányba is belebotolhatunk, ami Roxfortba visz, vagy megtalálhatjuk azt az úszó szigetet a Csendes óceánon, amit szurikáták laknak, és Piscine Molitor Patel fedezte fel. Pusztán abból, hogy a korábbi olajcsúcs-elméletet károgók tévedtek - vagyis a mai napig az a közfelfogás, hogy tévedésben vannak -, le lehet vonni a következtetést, hogy bárki, aki kongatja a vészharangot, az egy pöffeszkedő, önjelölt próféta, aki csak meglovagolja a "doom-and-gloom"-szubkultúrát, és kérészéletű nevet, egy terjedelmesebb Wikipedia bejegyzést érdemel ki, majd közröhely tárgya lesz a "tudományos körökben", mert a jóslata nem volt elég precíz? Ugyan már!

Nem ugyanazt a nyelvet beszélik, ezt Szalóczy meg is mondta:

"a közös célok megfogalmazásához, cselekvési programok kialakításához és azok végrehajtásához először közös nyelvezetre, mindenki által jól értett és ugyanúgy értelmezett fogalmakra volna szükség. Azonban e cikksorozat is megmutatta, hogy a legfontosabb téma kapcsán még ki sem alakult a közös szókincs. Ott van például a kiinduló írás címében Gelencsér professzor állítása, mely szerint a civilizációnk néhány évtizeden belül összeomlik. Egy erre reagáló véleménycikk címe pedig az, hogy Akkor jön el a világvége, ha nem teszünk ellene semmit. Ha a kettőt összeolvassuk, úgy tűnik, mintha az összeomlás szinonimája a világvége lenne." 

Lányi meg tökéletesen igazolta az állítást az írásával.

Biztosan fájó pont, hogy amin eddig becsületesen - és teljesen helyesen! - dolgoztak, az nem vert fel akkora hullámokat, mint most ez az új elmélet, tézis, nevezzük bárminek? Kínos lehet. Egyén szintjén megértem, az említett csoportom kapcsán. Eleinte álmodoztam, talán kicsit népszerűbb lesz, hátha még el is ér valamit. Mondjuk, hogy van ez a kis mellékutca, talán csak egy sikátor, a mainstream minimalizmus és a "háztartásom hulladék nélkül" főútvonalak mellett, ami pár száz, esetleg pár ezer emer érdeklődését felkelti, esetleg még segít is aktív életmódbeli változtatásaikban. Elárulok nektek egy titkot: a sajátoméban sem sikerült teljesen. Egy szőlőhegyen lakom, és kertészkedek, de ez minden. Kocsival járok dolgozni. A munkaköröm nemhogy robotmunka, de én magam vagyok a robot "segédje"! Egy kibaszott robot keze alá dolgozok, hogy trendi irodákban és tárgyalókban szép svédpadló burkolat lehessen, ami - szerintem - csak egy fokkal jobb annál, mintha valami akksigyárban, elektronikai cikkeket gyártó üzemben, vagy épp Zalaegerszeg legújabb büszkeségében, a fegyvergyárban dolgoznék. Ez van. Nem találtam rá az "önellátás", meg a "kisközösségek" útjára. Amúgy tegye fel a kezét, aki tényleg meglépte ezt! Mutassatok már egy igazoltan működő ökofalut, vagy bármi hasonlót! Ami a nulláról indult, tőke és központi ideológia nélkül, olyat!

Lányi szerintem tökönszúrja magát, hogy kiemeli: " Kollégáimmal majd három évtizede tanítjuk ezeket az ELTE-n, most végre eljutottunk odáig, hogy a média érdeklődését is felkeltette civilizációnk fenntarthatatlansága." Van még arra vajon három, vagy akár csak két évtized is, hogy a médiaérdeklődés szintjén túl az egyének tömegei fognak átállni egy fenntarthatónak becézhető életstílusra? Szerintem a legnagyobb jóindulattal sem! A jóindulatot matekra fordítva: HA exponenciálisan nőne is azok száma, akik egyöntetűen valamiféle lokális, karbonsemleges, mégsem "öko-mártír" üzemmódra kapcsolnának, nem mindegy, hogy az alap szám mennyiről indul, ami növekszik. És közben ne felejtsük el, hogy a másik oldalon is exponenciális a görbe! Lelkesen igyekeztem egy darabig hinni (HINNI!) az olyasmikben, mint a századik majom elmélet, meg ugye 2012, a nagy spiri felemelkedés, stb. Figyeltem mikor vannak a tízmilliószoros napok, és megpróbáltam legalább akkor tényleg csak a szépre gondolni, egy szebb, igazságosabb világot, egy tisztább bolygót elképzelni. Kb. akkkor kapaszkodtam ezekbe, amikor a világnépesség még csak hét milliárd volt, most meg már majdnem nyolc. És hinni akartam Gandhi mondásának is, miszerint a Föld eltartana sokkal több embert is, a szükségletek szintjén... De Gandhi még egy másik kor gyermeke volt, és a szükségletek is évről évre mást jelentenek, és 8 milliárd ember vágyai vannak előre programozva arra, hogy kell a jó cucc, kell a jó kaja, kell a jó szórakozás, meg bónuszként ha a bankszámlánk is növekszik, hát talán-talán meg lehet elégedni. De az egész rendszer arra van kalibrálva, hogy alapvetően soha, semmilyen körülmények között nem szabad megelégedni! Mert akkor lassulunk, aztán ki tudja, a lassítás leálláshoz vezetne, az meg visszaeséshez. És ami nem növekszik, az "elhal", ez a forráskód! Gandhi ezt talán még nem látta. 

Az ember lehet okos az egyén szintjén, de kollektíve olyan tufa, mint a borélesztő, ami belehal a saját ürülékébe. Ez ugrik be mindig, kb. mint egy nulla-kilométerkő az "egyéni utamon", ami oda vezetett, hogy a hegyen lakom, és túl sok értékelhető vagyontárgyam sincs. Szeretném ha több lenne! Csak nem teszek sokat érte, mert akkor "nem lennék hiteles". Érthető ez vajon? És egy robot csicskája vagyok, mondtam már? Csak mert megélni nekem is meg kell valamiből... Egyéb lehetőségeim is biztosan lettek volna (szeretem azt gondolni, hogy még vannak is), de elég kicsinek látom azt a metszetet, ami a nemnövekedés és az egyéni jólét között átfedésbe kerülhet. Nem kamuzok, nemrég ezt mondtam egy barátomnak, amikor a munkahelyemről kérdezett:

- Mondták, ha jól megy a cégnek, bónuszok is lehetnek, de idén nem számíthatunk rá. Hát, én a gazdasági növekedés ellenzőjeként azt kívánom, ne kapjunk bónuszokat! - Komolyan gondolom!

Bocs az ilyen ön-kitüntetésekért, de akármilyen tág spektrumon nézek körbe, nem nagyon találkozom ilyen emberekkel. És ez számomra azt jelenti, hogy akármi is az a bizonyos emberi tényező, amiben TSA vagy Lányi hinni szeretne, olyan ez mint Columbo felesége. A szép új világrend, a "fenntartható fejlődés" meg akkor talán olyan, mint Petrocelli háza. Meg az enyém is, ami amúgy nem is egy ház, hahaha...

Sosem láttuk, sosem lesz kész, ilyen dolgok ezek.

Ezzel párhuzamosan mi az, amit tényleg látok a saját szememmel? Kilengések az időjárásban, ami nem csak az én kis kertemben, de akár globálisan is problémákat okoz. Talajerózió, erdőirások, áramkimaradás, lehet csemegézni. Aki nem látja ezt, az valami burkoban él. Segítheti ebben a mára teljesen magától értetődő urbanizáció, valamint a virtuális valóság szerepének térnyerése. (Tessék, egy újabb regény, amit ajánlok: Ernest Cline: Ready Player One  ) És ezek csak a kemény tények! Az eróziót és az erdők eltűnését lehet mérni is, ugye? De mi a helyzet az emberiség általános "lelkületével", a kollektív tudattal, tudattalannal, bármilyen metafizikai faktorral? Ki lehet biztos mutatni az erőszakos halálesetek arányának csökkenését, mint egyfajta civilizációs örömünnepre alapot adó indexet! Vagy azt, hogy elvileg egyre kevesebb az éhezés, a fagyhalál, stb. (Kevés a fagyhalál, egyes afrikai országok meg nem tudnak mit kezdeni az egyszer viselt "nyugati" ruhák tonnáival, amit ott parkolnak le, közben meg a textilipar miatt sivatag lett az Aral tóból. Rengeteg a rongy, a faluban is van 1-2 alkesz, akik kb. nem is fűtenek be, be tudnak kuckózni. Szerintem jobb lenne, ha nem lenne ennyi felesleges rongy és inkább fagyjanak meg páran, de jobb lenne, ha nem száradt volna ki az a tó! (Vagy tenger) Bocsánat, ha a kettő közt épp nincs semmi igazán "tudományos" összefüggés, de remélem a lényeg, a "hozzáállásom", még attól érthető.

A jó öreg sötét középkort mindig elő lehet rántani a cilinderből, hogy azt higgyük, nekünk minden stabilabb. Hú, akkor aztán halomra ölték egymást, és nem csak a háborúban, hanem "per se", ez volt a szokás. Meg a 12 gyereket szül, az utolsóba bele is hal, de a 12-ből is jó ha 6 megéli a nemzőképes kort. Ezek mérhető dolgok, de ha mindezt teljesen kiküszöböljük egyszer, akkor "jegyre lehet majd szülni"? Mert ha nincs erőszakos halál és járványok, valamint mindenki elélhet akár 120-150 évig is, akkor 8 milliárdból ugyan mennyien leszünk? Leaszfaltozzuk, lebetonozzuk az egész bolygót, csak mert mindenkinek jár a kényelem?! Legyártunk mellé 6 milliárd elekromos autót? Van ennek értelme?! 

Akármilyen "gonosz" a háború, akármilyen "értelmetlenül hal meg" valaki, ha nincs halál, élet sincs! 

Nyilván mindenki kicsit más nézőpontok szerint válogatna, ha tehetné, hogy akkor ki élhessen és ki nem. Én pl. kurvára gyűlölöm a szupergazdagokat, akik a pénzükkel és befolyásukkal akár segíthetnének is, de inkább azon versengenek, melyiknek a cége vezeti be majd a többi kőgazdag faszfej számára az űrturizmust, vagy a transzhumán létforma lehetőségét... Alapvetően egy paradoxon eleve, hogy a hatalmukkal segíthetnének, mert szerintem egy igazságos világban nem lenne ennyi pénz és hatalom senki kezében! A tehetséges feltalálók és a szuper keményen dolgozók egyszerűen "tehetősek" lennének, kb. mint a mostani felső-középosztály. Lehet telne egy Bugattira, plussz egy kisebb helikopterre is, de nem több emeletes luxusjachtokra, meg űrutazgatásra! És ez is egy kimutatható trend, amit illene nem figyelmen kívül hagyni!: a vagyoni olló (inkább tátongó szakadék) folyamatosan nyílik, és a hatalom egyre csak koncentrálódik. Sci-fi-fantázia lenne ebből arra következtetni, hogy ha Musk, Bezos és társaik egyszer kényelmetlennek érzik majd a társadalom "legalját", akkor megtalálják rá a módot, hogy megszabaduljanak 2-3, akár 5 milliárd embertől is? Elvégre a kocsi is önjáró, a gyárakban robotok dolgoznak, csak egészség legyen, meg térerő, és a maradéknak kész egy tágasabb világ a réginek a romjain. Resume game? Y/N? Start new game? Y! Ez kicsit konteós lenne? Hány százalékban? Egy biztos: ha mondjuk egy ilyen csúcsragadozót, bárkit a globális felső tízezerből én ki szeretnék iktatni, ő meg - bármi okból - engem, akkor én fogok veszíteni! A "sok lúd disznót győz" mondás nem igaz akkor, ha a disznó sikeresen kiiktatta a ludakból az együttműködésre való hajlamot. Olyan biztonságban vannak, mint a fáraók, akiket isteneknek hittek az alattvalóik.

És miért tértem rá hirtelen az egymás kiradírozására, mintha enélkül nem is lenne "megoldás"?

A "Pi"-ből nekem most az egyik fő üzenet, ami átjön: az állatok és az emberek is ölnek, ha kell. A növényevők is! Legalábbis támadnak! Hogy miért, vagy mikor KELL?! Amikor pl. annyira fenyegetettnek érezzük magunkat, annyira beszűkült az életterünk, már ez egy erős ösztönző faktor. A támadás, a fenyegető attitűd már valószínű, ha nem is végződik összecsapásban. Az összecsapás és a versenytárs megsemmisítése akkor valószínűbb, amikor nincs win-win szitu. Amikor pl. ugyanaz az erőforrás kell mindenkinek. Legyen ez ivóvíz, élelem, vagy az emberek esetében talán egy fontos eszköz, vagy energiahordozó. Vagy egy terület, ami bővelkedik a fentiekben.

Hogy a vallás, vagy csak az erkölcs tiltaná ezt? 

Most akkor Hellertől hozok be pár sort:

"- Nincsenek törvények, Dávid, ezt én mondom, Joáb. Semmiféle törvény nem jogszerű. És olyan, hogy bűn, nem létezik.

- Hát Isten törvényei?

- Isten törvényei? - visszhangozta cinikusan.

- Például az, hogy ne ölj?

- Folyton ölünk.

- Ne öld meg a fivéredet?

- Csak a féltestvére volt. És hol van ez megírva? Káin megölte Ábelt, és nem bélyegezé-e meg őt Isten, hogy senki meg ne ölné?"

Hozzá egy kis Rutherford (saját fordításban, mert nekem csak angolul van meg):

"Az erőszak a természet velejárója." "Ésszerű a feltételezés, hogy a csoportszintű konfliktus az emberi viselkedés része." "Az, hogy bármely létforma génjeinek túlélésének feltétele másokénak halála, együtt jár az evolúcióval."  ... És az egyik legerőszakosabb lény a csimpánz, egyik legközelebbi rokonunk. Persze lehet nem hinni az evolúcióban, ahogy pl. (legalább is Pi Patel szerint, lehet egyszerre hinni Istenben a hinduizmus, a kereszténység és az iszlám tanai szerint is. Mondom: hinni bármiben lehet!

Azt, hogy Istennek egyáltalán vannak-e törvényei, és hogy egyáltalán nem állatok vagyunk-e pusztán egyetlen speciális különbséggel (az az isteni szikra; a komplex nyelvrendszer, amihez képzelőerő is tartozik, nem puszta információ, mint egy kutya pisijének, vagy segglyukának szaga a másik eb számára), azt is talán mindenki maga döntse el. De sem a szent iratok, sem bármely bizonyítható tény nem támasztja alá, hogy valaha is megéltünk volna ezen a Földön erőszak nélkül, pedig az élet maga elég rég megjelent, és a "Homo" több mint kétmillió, a Homo Sapiens faj is 2-300.000 éves, és a mai napig létezik öngyilkosság, gyermekgyilkosság, vérbosszú és totális háború. Egyszerűen nem tudom elképzelni - ha csak nem számítom bele a tündérmese-jellegű, misztikus, ezoterikus forgatókönyveket -, hogy a Homo Sapiens a rendelkezésünkre álló pár évtized alatt megtanul egymással ÉS a Föld többi lakójával békében élni, miközben megdöntünk egy rendszert, amit folyamatosan arra fejlesztenek, hogy ellenálljon a megdöntésére tett kísérleteknek. Ha pár sorral fentebb a konteók területére merészkedtem volna, bocsánat. De hogy értelmezzem Lányi végkövetkeztetését, mintsem csodavárásként, vallásos jellegű képzelgésként?

"Amennyiben alkalmazkodáson értelmes választ értünk a változó körülményekre, úgy ennek egyedüli – és ma még lehetséges – módja a hatalomgyakorlás és az intézményrendszer gyökeres megújítása volna. Hogy ne személytelen mechanizmusok, ellenőrizhetetlen számítások, távoli, felelősségre nem vonható döntéshozók rendelkezzenek a sorsunkról. Hanem minden esetben maguk az érintettek, külső kényszertől mentesen. Az így megvalósuló radikális decentralizáció és lokalizáció olyan láncreakciót indítana el, melynek hatására a természeti források kimerítésének és mérgezésének mostani rendszere széthullana, vagyis a bennünket nyűgöző, erőinket meghaladó globális problématömkeleg számtalan kisebb, helyi léptékű problémára bomlana." 

A sok feltételes módról az jut eszembe, hogy ha Mari néniek fasza lenne, akkor Mari bácsi volna... Bocsánat professzor úr! Én - korábban - hinni szerettem volna valami ilyesmiben. De amióta csak "odafigyelek", azoknak a változásoknak, trendeknek a fényében, amiket magam körül tapasztaltam és tapasztalok, úgy látom, ez a vonat már elment! Jó erről beszélni, ábrándozni, képzelegni, propagálni az ehhez hasonló gondolatokat, akár még tervezni, mozgósítani is! Jó a lelkünknek, az egónknak, hogy mi mindent megpróbáltunk. Másra is talán, elvégre ki tudja. Csak nem egy totális paradigmaváltásra. 

De ez nem baj, ebből még nem kell azt a következtetést levonni, hogy aki inkább adaptálódna (ha tud), mintsem mitigálna (ha tudna...), az egyből arra a pályára áll, hogy mostantól carpe diem és ami a csövön kifér, mert úgysem érünk meg már ennél jobb időket! Ettől teljesen leesik az állam, hogy amíg feketén fehéren benne van a Szalóczy interjúban is (meg a DA egyéb képviselőinek kommunikációjában, folyamatosan, "vastag betűvel szedve"), hogy nem azt mondják, hogy NE próbálkozzunk semmivel és pl. azonnal eldobálhatjuk akár a pet palackot az erdőben, vagy elégethetjük a kopott abroncsokat, ha épp nem figyel senki, vagy bármi ilyesmi. Ilyen dolgokat nem csinálunk meg, csak mert nem vagyunk sutyerákok, és kész! Esetleg valaki nem kér szívószálat, mert nem derogál neki egyenesen a pohárból kortyolni. Akár még poharat sem kér, üvegből is megissza... De ne higgye már senki, hogy ezzel most "segít megmenteni a bolygót"! Ennyi az egész: nem kell bedőlni a zöldrefestett lózungoknak, aki tényleg akar valamit, az előbb értse meg kb. mi is a szitu! Épp úgy, ahogy nem azzal indul a jogsi megszerzése, hogy kimegyünk vezetni a forgalomba, mert gyakorlat teszi a mestert, hanem azzal, hogy bevágjuk az alapvető KRESZ-szabályokat, jobb esetben még azelőtt, hogy egy autót valaha is harmadik sebességbe tettünk az amúgy totál csendes kis zsákutcánkban. 

" - De miért ne tegyünk meg mindent mégis annak érdekében, hogy megállítsuk, vagy legalább próbáljuk fékezni a folyamatokat? (kérdezik Szalóczyt)

- Látja, ez a tipikus félremagyarázás, amivel naponta találkozom. Persze, hogy tegyünk meg mindent, hajrá!"

Erre akkor miért az Lányi reakciója, hogy:

" Nehogy már azon aggódjanak a fiatalok, hogy miféle világot örökölnek, még a végén tesznek is ellene valamit! És szaporodnak az elkerülhetetlen közeli összeomlás prófétái is, akik épp azáltal mentenek fel a vészhelyzethez illő radikális cselekvés kényszere alól, hogy biztosítanak: már elkéstünk vele."

De biztos van rá magyarázata egy író/filozófusnak és lehet én vagyok egy totál ignorámusz...

Én ezt látom bele: maszatolással (szelektívezés, elektromos autó, "megújulók", lebomló műanyag, vagy ehető tányér) nem megyünk már semmire! Épp csak arra jók, hogy a figyelmet lekössék, meg persze segítenek a bűntudat kezelésében, csitítgatják a lelkiismeretet. Azért csak maszatoljon, aki akar, semmi baj nincs ezzel. Amivel mennénk valamire, az tényleg egy totális "reboot" lenne, amit asszem TSA is említett valahol és most Lányi is. A gond ezzel az, hogy akik kidolgozták és bevezették a neoklasszikus (neoliberális) közgazdasági rendszert, vagy konyhanyelven a vadkapitalizmust, azok a maguk módján zsenik voltak. Pszichopaták, de nem idióták. Módszeres alapossággal felszámoltak minden harmadik világbéli háttérbázist, ami egy igazságosabb, méltányosabb politikai/gazdasági berendezkedésnek táptalajt nyújtott volna. Kivéreztették latin-Amerikát, majd kényelmes türelemjátékkal elérték, hogy a Szovjetunió belülről szétrohadjon, és azonnal rátették a kezüket a volt KGST országokra. Az, hogy Oroszországban ez nem sikerült olyan faszán, az egy kis baki volt, de attól még a "kommunizmus" fenyegetése megszűnt: az oroszok egy kapitalista oligarchiát fejlesztettek ki, a kínaiak meg egy államkapitalista rendszert, néppárti köntösben. Én legalábbis így látom. Békén hagyták Észak-Koreát, talán mert kell a mumus? Jó megmutatni néha, hogy nyomorognak az elnyomottak egy orwelli rémálomban, mert ez maga az egyik kulcsa annak az ellenérzésnek, hogy ha vlaki a globális, liberális piacgazdaságot megkérdőjelezi, akkor le lehet komcsizni, és téma lezárva! 

Szóval egy nagy, egy óriási, mindenen átívelő paradigmaváltást akarunk?

Békés úton? 

Ha!

Kicsit fonákjára fordítom most a legutóbb idézett szavakat: Nehogy már beismerjük a fiataloknak, hogy az igazán grandiózus változásokhoz vér, veríték és könnyek árán lehet eljutni, mert még a végén tesznek is valamit! A cselekvés kényszere nem merülhet ki "die-in" performanszokal a Parlament előtt! Tennének is valamit, ha lenne egy Jeanne D'Arc, egy Che Guevara, aki nem maszatolásra és vég nélküli reménykedésre ösztönözné őket, hanem "kemény és piszkos munkára". 

Mivel ez nem PC, ez nem trendi, az óvatos becslésem az, hogy a maszatolás addig megy tovább, amíg a maradék harci szellem is kiveszik mindenkiből és örökre birkák maradunk a villanypásztor mögött. DE, mivel ez már tényleg az a bizonyos komplex rendszerbéli tényező, amivel a Gelencsért és most Szalóczyt kritizálók előrukkoltak, hát megadom annak is az esélyt, hogy meglepetés lesz belőle, és lázadások, majd forradalmak következnek, akár 2-3, akár 5-6 éven belül. Az egyetlen gond ezzel, hogy ez is maga az összeomlás, szóval egyszerűen nem tudok másban "hinni", mégsem, vagy így, vagy úgy az ismert és megszokott civilizációnk végjátéka közeleg. Vagy békésen pakoljuk el a bábukat a sakktábláról, vagy egyetlen mozdulattal leseperjük őket, ezekkel a figurákkal, ezen a pályán, ezen szabályok szerint nem sokáig játszhatunk többet.

Szerintem az, hogy az emberiség fele elpusztul, még mindig jobb mindenki számára, mintha az emberiség fele létbizonytalanságban, a nyomor szélén, vagy annak kellős közepén élne! Ahogy egy beteg állatot is inkább elaltatnék, én magam is inkább halnék meg, mintsem egy olyan világban éljek, amit nagyjából le lehetne modellezni az eddig történtek (akár csak az elmúlt 60-70 év, akár a Sapiens egész története) alapján, mivé válik a következő évtizedekben! És nem! Ez nem azt jelenti, hogy most foglalok le egy hetet mondjuk legalábbis Spanyolországba, merthogy már úgyis mindegy, elköltöm ami épp még van, és leszarom, hogy az elveimmel ellentétes lenne ez! Továbbra is kertészkedni szeretnék, meg alapvetően egyszerűen és lokálisan élni. Szóval nekem nem azt üzeni az adaptáció hangsúlyozása, hogy ne tegyek meg semmit! Remélem senki másnak sem, akinek van egy csöpp esze! Akinek meg nincs, annak meg mindegy lenne így is, úgy is. Ahogy említésre került, közel harminc éve oktatnak, folytatják a szélmalomharcot, és semmi látszatja. Hát ki-ki reményedjen, vagy fogadja el a "sorsát"

Illusztráció a végére. Végülis tényleg nem lehet "prognosztizálni". Még olyan dolgokat sem, amiket a fizika törvényei valószerűsítenek. Megvan rá az esély, hogy épp megfelelő távolságban követi egy másik medencés lakóbusz. Higgyetek! ;)

 

 

 

Covid kapcsán

   2020. március 30-án mentettem el egy német cikk fordítását, ami a covid utáni világ négy lehetséges szcenáriójáról szól. Nem emlékszem amúgy ki forította, de az eredeti link megvan: Die Welt nach Corona 

   Regnózist alkalmaz, az elképzelt jövőből tekint vissza a jelenbe. Majdnem 2 éve egy olyan jövőt festett le, ami lassan 1,5 éve már elmúlt. Mit látok? Azt, hogy pl. E. F. Schumacher, bár egyes dolgokban ő is elszámította magát, 40-50 évre pontosabb előrejelzést volt képes adni, mint Matthias Horx fél évre? Ez már önmagában elgondolkodtató lenne. Egy közgazdász jobban "érzi" a lényeget, mint egy hivatásos jövőkutató? Na jó, valószínű nem ez van, hanem a több felskiccelt szcenárió közül - vajon miért? - csak a legoptimistábbat közölték le. 

   "Csodálkozunk, hogy még a nyáron ellenszereket találtak, amivel a túlélési rátát megemelhették. A corona-vírussal is el tudtunk bánni, mint az influenzával és más betegségekkel. Az orvostudomány segített, de azt megtapasztaltuk, hogy nem a technika, hanem a szociális magatartás változtatásai voltak a döntők. Hogy az emberek a drasztikus korlátozások ellenére is szolidárisak és konstruktívak tudtak maradni, azt mutatja, hogy erősödött a humán szociális kompetencia. "

   Ebben az a cikibb, hogy amúgy még közel sem kerültek az ellenszerhez, vagy az, hogy az emberek, bár első ijedelmükben valóban képesek voltak jobb arcukat mutatni (olasz operaénekes, aki az erkélyről ad koncertet kijárási tilalom idején, vagy az ír utcabál, ahol távolságot tartva, mindenki a saját előkertjében bulizik, stb.), azóta még mélyebbre süllyedtek, mint előtte? A nagypolitika (sejthetően lobbisták által irányítva) és a masszmédia is besegített, hogy oltásimádókat és oltáselleneseket csináljon belőlünk, és meg merem kockáztatni, hogy lassan a vegán-"húsevő" ellentéteknél is nagyobb megosztottságot sikerült behúznunk. Ez szerintem szomorú.

   "A technológiához és a kultúrához való viszonyunk eltolódott. A válság előtt a technológia csodaszernek tűnt, minden utópia megtestesítőjének. Ma már senki - vagy csak a csökönyösek - hisznek a digitális megváltásban. A nagy technika-hype a múlté. Ismét többet figyelünk a humán kérdésekre: Mi az ember? Mit jelentünk egymásnak? Visszatekintve csak ámulunk, mennyi humor és emberség született a vírus napjaiban. És csodálkozunk, mennyire tudott zsugorodni a gazdaság - minden "összeomlás" nélkül - amit korábban minden kis adóemelésnél vagy állami beavatkozásnál a falra festettek."

   Mekkora kapufa! Miután a teljesen hagyományos módszerekhez az individualista nyugatiaknak nem füllött a foga, és vágták a centit, mikor lehet végre a "normális kerékvágásba" visszatérni, a technológia kapta megint a vezető szerepet: mobil app, ami jelzi, vannak-e regisztrált fertőzöttek melletted, no meg persze a vakcinázás, ami... (de ezt egyelőre hagyom). A gazdaságot így egy kisebb döccenő után lehetett élénkíteni: gondolom az oltásokért és segédeszközökért egyes gyártók mesés összegeket zsebeltek be, aztán meg a légiközlekedés és a turizmus is újra indult, kicsit csikorogva, de már olajozzák a gépet. Az adóemelésekről (itt kifjezetten a gazdasági elitet érintő különadókra gondolok) nem nagyon hallottam, a pandémia kitörése óta a vagyoni olló tovább nyílt.

   "A globális just-in-time produkció, ágas-bogas értékteremtő láncaival, amelyeknél alkatrészek millióit hurcolták körbe a bolygón, túlélte a krízist - de épp most bontják le és építik újjá. Mindenütt a termelésben és a szolgáltatásban szaporodnak a közbenső tárolók, raktárak, tartalékhalmazok. Helyi termelések virágoznak, hálózatokat lokalizálnak, a kézművesség reneszánszát éli."

   Milyen szép is lenne! Még az is lehet, ha jó lenne ennek a folyamatnak a marketingje, talán esélyt adnának neki az emberek. Szinte napra pontosan egy évvel a cikk után kb. egy hétre teljesen összezavarodott a globális ellátási lánc egyetlen konténerhajó miatt. Ezzel együtt, még most sem látom, hogy sok szó esne a "glokalizációról", pláne nem a kézművesség reneszánszáról. Inkább várunk kicsit többet a sok felesleges szarra, amit a hajók hoznak-visznek, de azért "kell"! Maradjon a globalizáció, mert ahhoz vagyunk szokva! 

   "Az ellenőrzés teljes elvesztéséből hirtelen csupa pozitív mámorba kerülünk. A megdöbbenés és a félelem után, belső erő tölt el. A világnak "vége", de tapasztaljuk, hogy mi még itt vagyunk, ezáltal belül születik egy új-lét."

   "De ez nem apokalipszis, hanem újrakezdés. A fordulat új igényeket kelt bennünk, másként érzékeljük a világot és másként kötődünk hozzá."

   "A fake news viszont gyorsan veszített piaci értékéből. Az összeesküvés-elméletek is vesztettek népszerűségükből, habár eddig sokan éltek velük."

   Szerintem nem is kell ehhez kommentár, ugye?

   "A CO2-kibocsájtás 2020-ban fog először az emberiség történetében csökkenni. Ez a tény fog velünk valamit tenni. Ha egy vírus ilyesmit tud, mért ne tudnánk mi is? Ez a vírus talán a jövő egyik küldönce volt. Szigorú üzenete: Az emberi civilizáció túl sűrű, túl gyors, túl forró lett. Egy olyan irányba rohan, ahol nincs jövő. Ám képes egy új jövőt föltalálni."

  Nos, az embereket (talán ügyes manipuláció hatására, talán csak maguktól) nagyon rövid ideig érdekelte az a pozitív hozadék, hogy pl. kicsit jobb a levegő, aztán hamar elkezdtek siránkozni azon, vajon mikor mehetnek újra stadionba szurkolni, vagy olcsó repjegyekkel sablonos üdülőparadicsomokba menni, vagy bármi, ami mára "emberi jognak" minősül. Érdekes mondjuk eleve Harari megközelítése, mi szerint az alapvető emberi jogok épp olyan mítoszok, fantáziák, mint a kommunizmus, vagy bármilyen vallási dogma. Egyszerűen azt hisszük, hogy létezik, ezzel önmagát igazolja. Az emberi civilizáció viszont mintha kötött pályán haladna, és épp ugyanúgy lesz vége, mint a korábbi emberi civilizációknak: felfalja önmagát. Csak mert így szoktuk meg: sűrűn, forrón és gyorsan. Aki a lassúság híve, az megkapja, hogy vissza akar bújni a barlangokba. Szomorú, de úgy tűnik, ez a helyzet.

   Ennyit a cikkről, és most pár további gondolat, ami mostanában főleg az oltások, korlátozások kapcsán még eszembe jutott.

   1: Nyelvtorzítás 

   A média oltáselleneseknek hív mindenkit, aki valamilyen oknál fogva (ami sokféle lehet) nem szeretné felvenni az oltást. Ezt még az oltás pártján állók is sokszor túlzásnak gondolják, de mivel a média sikeresen összekapcsolja az "oltáselleneseket" totál bugyuta konteóhívőkkel (mint pl. a laposföldhívők), és/vagy radikális szélsőjobbosokkal, egy idő után elkezdenek a tényleg túlzókra gondolni. Ha jól tudom, a Facebook, meg gondolom egyéb véleménynyilvánításra alkalmas platformok elvileg tiltják a "dezinformációt", "félelemkeltést" (amit szintén önkényesen határoznak meg), tűpontosan annyit mégis beengednek az algoritmusukkal, ami kibassza a biztosítékot az amúgy szolidaritásra hajlamos átlagpolgárnál is. Ha ehhez még szóban hall 1-2 erős véleményt az "oltásellenes" ismerőseitől, az erre ráerősít, és máris kész a fogalomzavar, csökken az együttérzés. Oszd meg és uralkodj, haladó szint. 

   Szerintem sem a legtökéletesebb a párhuzam a Holokauszttal, mivel, ahogy egy ismerősöm rámutatott: "óriási egyéniségnek és kurva menőnek tűnik zöld zsidócsillagba írt "oltatlan" szöveggel áldozatként pozőrködni és tovább gerjeszteni a szart..."

   Annyiban mégis hasonlít szerintem, hogy a kezdeti fázisban csak jól megdolgozták a közvéleményt, dehumanizálták a célcsoportot, hogy amikorra a konkrét akciókat (pl. a letartóztatás, deportálás, kivégzés) beütemezik, a lakosság nagy része már vagy fásultan legyintsen, vagy ha érez is némi szimpátiát, már ne merjen szólni, hiszen annyit hallotta, hogy ő ezzel a rossz oldalra állna. Mindenkiben van egy potenciális hős, de egy megalkuvó is (Pl. Az ötödik pecsét c. filmben: csak üsd meg az amúgy is halálra ítélt ellenállót, és szabadon távozhatsz, bebizonyítottad, hogy rendszerkompatibilis vagy!)
   Szóval nem attól valid a párhuzam, hogy a zsidók nem maguknak kérték a sárga csillagot, az ultra oltásellenesek viszont valami hasonló szimbólummal direktbe provokálnak, hanem attól, hogy a "jó polgárok" hogy viselkedtek akkor, és hogy viselkednek most? 

   És az orwelli "újbeszél" egy nagyon alattomos eszköz, és egyben árulkodó jel is kellene legyen! Hiszen az oltást nem kérők NEM ellenzik magát az oltást, legalábbis a nagy részük nem! Nem semmisítenék meg a vakcinakészleteket és nem tiltanák be senki számára azt, hogy akár kéthavonta megkaphassa az emlékeztetőt! Ezt nem ártana korrigálni, legalábbis fejben, de aki igazán hisz a demokráciában és a szólásszabadságban, és tudja a megfelelő csatornákat, eljárásokat, akár fel is szólalhatna, hogy ne használjanak hatásvadász és egyben gyűlöletkeltésre alkalmas definíciókat!

   2: Erkölcs és felelősség újracsomagolva

   Ha mondjuk a sima nyelvtorzítás az alulműveltebb rétegeket hivatott befolyásolni (ahogy pl. az, hogy a fű drog, a Frontin, vagy az alkolhol viszont nem az, vagy a migránsozás, stb.), a műveltebbeknek is megvan a kiszolgáló bázisa. Filozófusok, újságírók, egyéb tudorok. Mindenki, akinek hinni lehet, ha nagyon hinni akarsz, és a politikusokban sajnos már nem tudsz.

   A legdurvább az, hogy elvégzik ingyen a munkát, mert hisznek benne. Gondolom (bocs, hogy ennyire nem nézek azért utána, csak tippelgetek) elég sok értelmiségi támogatta az akkoriban tudományosnak elfogadott nézetet, hogy az árják felsőbbrendűek mindenkinél, de leginkább a zsidóknál és a színeseknél. Utóbbit mellesleg az árja fennsőbbrendűséget "tudományos" alapokra helyező németek ellen sikeresen harcoló nemzetek polgárai is még 1-2-3 évtizedig (valamilyen szinten néhol napjainkig) alkalmazták.

   Erkölcsileg nem elfogadott, ha a közérdekkel szembehelyezkedve megtagadod az oltást! Ki is fejtik az okosok, ezért ha valaki kicsit bizonytalankodik, de előpuhították az újbeszél eszközeivel, és már "gyanítani" kezdi, hogy az oltást ellenezni egyenlő a Föld gravitációs mezejének tagadásával, hát tessék: ez nem csak tudományos, hanem erkölcsös, azaz AZ EGYETLEN helyes döntés!!!

   Egy hasonlat, ami egy újságírótól jött szembe: a nyári gumival télen is közlekedők. Gondolom több súlyos baleset is szokott ebből lenni, nem csak az időnkénti halálos (azt a média mindig szereti), ami meg is jelenik a hírekben. De persze ezzel is vitáznak egyesek: ha nyári gumid van, ilyenkor el sem tudsz indulni, stb. Szóval elvileg el lehet vezetgetni vele télen is, ha az egyén nagyon felelősségteljes, és képes megítélni, milyenek az útviszonyok, és ha nem stimmel valami, el sem indul! 

   Az egyéni döntéseket amúgy nagyon imádó liberális újságírók hirtelen ultrakonzervatív komcsik lesznek, ha a vakcináról van szó?! Konzervatív abban, hogy a szabályozás a legfaszább dolog, és kommunista abban, hogy ami esetleg 1-2 ember számára hátrány, de az egész társadalom számára jó eséllyel hasznos, az legyen a szabályozás alapja! Ugyanez az ember nem képes felfogni, hogy újságíróként pl. lehet keres annyit, hogy simán üdüljön évente legalább kétszer 3-4-5000 kilométerre Budapesttől, mert ez neki, mint egyénnek jó, de a Föld lakosságának és ökoszisztémájának már... fasztérdekel-kategória!!!  (Nyilván alig várja, hogy újra repkedhessen akár maszk nélkül is, hiszen ha mindenki 3-4-5-ször lesz oltva, akkor már maszkot is minek hordani, stb.)

   Felőlem legyen hatóságilag kötelező a kétféle gumiabroncs, ha ezen valóban ennyi múlik, ennek van értelme! Ahogy a sebességkorlátozásoknak is, és nagyon durván megbüntetném, aki nagyon durván átlépi a határokat! De nyilván nem lenne értelme annak, hogy mivel néha még harminccal is el lehet úgy ütni valakit, hogy belehaljon, legyen 15 km/h a sebességhatár lakott területen belül! Szóval álljunk már meg egy szóra a coviddal és főleg a vakcinákkal kapcsolatban! A vakcina védi (elvileg) az oltott személyt, az oltatlant pedig akkor nyilván nem fogja. A téli gumi ezzel szemben mindkét felet védi, mivel lehet a balesetben épp az hal meg, akinek volt, csak mert neki kis autója van, a nyári gumis meg belerongyol egy sokkal nagyobbal. A sebességkorlátozás túltolása senkit nem védene, mert pl. sokkal több üzemanyag megy el, ha kettesben mész tizenöttel, és ... (remélem érthető, miért lenne ez rossz.) A korlátozás, karantén, stb. szintén mindenkit védene, eltekintve attól, hogy senki sem szereti, és nem csak a turizmusra gondolok, hanem, hogy van-e suli, vagy mehetek-e moziba, étterembe. A korlátozásokat pl. szerintem lehetne kategóriákba sorolni, és akkor már kb. egységesen, mint ahogy kb. a KRESZ is nemzetközi, kis különbségek lehetnek csak. 

   Ha a korlátozásokat elvetjük, mert annyira "szabadon" szeretnénk élni, mint rég, akkor tényleg marad az oltás. De - a demokráciára és a testünkkel való szabad rendelkezés jogára gondolva -  ez az egyik legdiktatórikusabb dolog, amit el tudok képzelni, hogy kötelező legyen! Hogy súlyosan korlátozzanak bárkit is, aki kb. csak a saját bőrét viszi a vásárra (ezt is csak akkor, ha 100% tudományosnak veszem az oltás mellett felsorakoztatott érveket), ez önkényuralom. Nem ugyanolyan eséllyel kap munkát, vagy mehet be bárhová? Még esetleg pénzbüntetést is kaphat? Ami aztán már tényleg egy hangyafasznyira van a letöltendő börtönbüntetésről, mert akik nem képesek fizetni, könnyen oda jutnak előbb-utóbb. Ami viszont már az előszobája az amerikai típusú "demokráciának", ami valójában szerintem simán lehet annyira illiberális, mint OV király legvadabb elképzelései. 

   Aki erkölcsi kötelességről, és/vagy KRESZ-hez kapcsolható logikáról beszél, annak egyetlen egy logikus érvét tudom elfogadni: az egészségügy tehermentesítésére utalót. 

   3: Egészségügyet nem lehetne máshogy?

   Szóval igaz lehet, hogy ha mindenki be lenne oltva, akkor kevesebb embert verne úgy le a lábáról a vírus. Abba bele sem megyek, hogy ez igaz lehet, de az is, estleg 3-4-10 év múlva derül ki, hogy az oltások mellékhatásai is leterhelik a rendszert ha nem is épp most, de csak várjuk ki a végét... Fogadjuk most el, hogy ez nem tényező, hogy jól átgondolták, tesztelgették is kicsit, amennyire az idő engedte, és a termék maga jó, nem szorul reklámra! Rendben! Innen indulok. Azért egy vicc erejéig mégis, ha más nem ez olyan jópofa:

   - Te be vagy oltva Covid ellen? - kérdezi egyik patkány a másikat.
   - Dehogy! Hiszen azt még csak most tesztelik az embereken!

   A társadalombiztosítás elvileg azt kéne jelentse, képviselje, hogy nem hagynak az út szélén. Ami még lehet igaz is, pl. ha balesetet szenved valaki, az nagy botrány lenne, ha ott vérezne el, vagy ilyesmi. Az már más kérdés, hogy ha pl. egy kisebb beavatkozással és/vagy rendszeres kontrollokkal, tanácsadással, kezelésekkel megelőzhető baj, arra van-e elég pénz, emberi erőforrás, infrastruktúra, és ha van is, kinek teszik ezt elérhetővé? Saját példa: privát úton tudtam csak intézni egy kisebb korrekciós műtétet a bokámon. Vagy pl. ha valaki jó fogsort szeretne, szerintem egyre inkább magánrendelőkbe jár, nem hagyatkozik a társadalombiztosításra. Lehet vannak hiper-szuper egészségügyi intézmények a legjobb személyzettel és felszereléssel, és akiknek van rá pénze, ilyenekben simán elintéznek minden olyan kisebb műtétet, kezelést, amit a pórnép most nem vehet igénybe, mert a tébé most csak a coviddal képes megbirkózni. Ezzel az asszimetriával vajon mit kezdenek azok, akik az erkölcsről prédikálnak?

   Nem lehetne mondjuk, hogy eleve többet költenek az államkasszából az egészségügyre? Mondjuk miből? Hát azoknak a pénzéből (adójából), akik most is folyamatosan gazdagodnak, mert egy ügyes opportunista a pandémia alatt is képes piaci réseket találni. Nem lehetne speciális személyzetet kiképezni a rendkívüli járványhelyzetekre? Ha nagy a baj, akár "sorozásos" alapon is, mint régen (egyes országokban mai napig) a katonai szolgálatot. Pl. megtanulni csak az alapokat, aminek segítségével legalább a szakápolók és orvosok keze alá tudna dolgozni több ezer tartalékos. A kötelezőt senki nem szereti, hát legyen akkor erre is pénz! Pénz mindenre van, amire akarjuk, ez ellen ne is érveljen senki, szerintem! Arra is van, hogy a hadiipar növekedjen, arra is, hogy újabb plázák és stadionok épüljenek, meg arra is, hogy pár istenkomplexusos szociopata milliárdokat füstölhessen el ambíciózus űrgyarmatosító programokra, csak arra nincs, hogy egy igazságosabb társadalmi rendszer felé haladjunk?

4: Felnőtté válás

   Ha minden puskaport ellőttek, az oltás feltétlen hívei a halálozási számokkal, vagy inkább személyes példákkal érvelnek, amikben valaki "élhetett volna még, ha", vagy "makk egészséges, energikus volt, addig amíg...". Igen, ez gondolom mindig is egy szubjektív vélemény volt, nem a modern korral kaptuk ajándékba. Olvastam olyat, hogy ez a magyarázata a vallások kialakulásának, illetve annak, hogy bár a tudományok fejlődésével a vallásnak elvileg rég ki kellett volna kopnia, nem történt meg. Sok amerikai ma is tagadja az evolúciót, még az értelmiség körében is. De vegyük alapul, hogy az manapság  kevésbé számít érvnek, hogy aki meghal, lehet neki "így lett megrendelve", "eljött az ideje", sőt, lehet még sokkal jobb is neki, hiszen a földi élet a rosszabb, itt csak egy letöltendőt kaptunk, a túlvilág sokkal vonzóbb! 

   Nézzük majdnem totál ateista szemszögből, "tudományosan"!

   Mi számít korai halálnak? Svájcban pl. 83 év a születéskor várható élettartam. Ha valaki 75 évesen hal meg, akkor az korai? Szomáliában lehet alig lehet találni ilyen idős embert (55 év a várható, és a lakosságnak alig több, mint 2%-a 65 feletti, míg Svájcban több, mint 18%, Japánban pedig 29% ez az arány.) Ha a vallást kiiktatjuk, mennyire etikus csak úgy azt mondani, hogy "ez van, ez az élet rendje"? Ilyen logikával pápák és császárok hatalmának legitimizációja szokott történni, nem igaz? Biológiailag nem tudom mi számít normálisnak, mikortól lehetne azt mondani, hogy már örülhetünk, ha élünk egyáltalán? Ja, persze, civilizált társadalomban élünk, nem egy farkasfalkában, még csak nem is Spártában! Igyekszünk mindenkit megmenteni. Mindenkit? A fenti számok ezt mutatják? Újrafogalmazom: igyekszünk mindenkit megmenteni, akit csak tudunk? Ez sem stimmel, szerintem.      Újrafogalmazom megint: igyekszünk mindenkit megmenteni a haláltól, amikor csak módunk van rá. Még a szomáliaiakat is, mert néha fegyveres erőket küldünk oda, ne öldökölhessék egymást kedvük szerint, máskor kaját, vagy épp gyógyszreket, vakcinákat. Hogy tisztább lehessen a lelkiismeretünk.

   Amikor csak lehet, a halált el akarjuk kerülni, és az életet választjuk. De mi az élet? Számomra már az emberi lét bizonyos formái, stádiumai sem ütik meg a mércét, és nem véletlen, hogy az eutanázia is létezik. Tényleg sajnálatos olyan példákat hallani, hogy valaki bár idős (nem csak szomáliai mércével), látszólag olyan, mint az öszvér, mindenki azt mondja, majd talán úgy kell agyoncsapni 90 évesen, és kertészkedik, gyalogol, agyilag friss, és hát azt hitte majd az immunrendszere legyőz mindent egy kis fokhagymával, mézzel és pálinkával... Aztán elvitte a mentő, aztán gépre rakták, és most halott. Bezzeg ha beoltatta volna magát! És akkor hányan veszik észre az ellenpéldát? Mondok egyet: szembe szomszéd olyan alkesz, azt se tudom hány éves lehet, teljesen püffedt az arca, miközben a teste csontváz. Reggel legurul bringával a kocsmába, megissza a kis borát, amitől dél körül már csak tolja fel a bringát, alszik kicsit, és utána van egy délután-esti köre. És számtalanszor esett olyat, hogy elvitte a mentő, már a járvány alatt is, és még eközben se kapott el semmit, meg lehet sosem fog. Hogy oltást kapott-e nem tudom, de nem ez a lényeg: élet az, amit él? Szerintem nem. Mégis él, az átlagos emberek befizetett tébéjének egy része arra megy, hogy őt is ellássák, miközben ki tudja egyáltalán "veszi-e az adást", mi megy a világban körülötte...
   Vagy itt van szegény élsportoló, aki fiatal is, és hát ha valakitől elvárnánk, hogy egészséges legyen, ő az. Aztán meghal. És mondjuk néha meghal a focipályán, vagy edzés közben valaki, aki még fiatalabb volt. És néha pontosan azt sem tudják miért. Az eszébe jut valakinek, hogy élet-e az, amikor - főleg ha nem saját motivációból, hanem szülői nyomásra - valaki kb. tipegős kora óta arra készül, hogy bajnok legyen?! És a lelki károsodások mellett esetleg fizikai túlterhelés áldozata is lesz, és pont nem annak a legegészségesebb, legerősebb a szervezete, aki mondjuk időről-időre képes kiemelkedő teljesítményt nyújtani, közben meg lehet két világverseny között szívizomgyulladása van. Ez az életforma nem csak hogy jogilag lehetséges, hanem a sztárkultusz, az individualista szemlélet miatt még vonzónak is tűnik. Ahogy az is csábító lehet, ha valaki a zene világában akar "nagyot", és erre a lapra mindent feltesz. Aztán estleg korán belehal, mert nem mindenki egy Keith Richards. Az is jogilag okés, rombolhatod a tested, akár akkor is ha sztár se vagy, csak álmodozol róla. 

(Tipikus, "ártatlan", "pozitív" kép arról, mit várjunk az "öregségtől". Szerintem viccnek jó, ahogy az is, ha egy pasi nem tud beverni egy szöget, egy nő nem tud felvarrni egy gombot, egy gyerek nem tud eljátszani egy kerek órát sem netkapcsolat nélkül a kertben... vicces lehet, de követendő példa ne legyen már, mert az már szánalmas!)

  Szóval van a "normális" ember, akitől azt várjuk, hogy minden erejével küzdjön a halál ellen, és vannak bizonyos sztárok, akiktől meg azt várjuk el, hogy minden józan paraszti logikát nélkülözve gyötörjék magukat szarrá a mi szórakoztatásunk kedvéért. Esetleg annál nagyobb lesz az "értékük" is, ha ebbe tényleg belehalnak. Egy cinikus ismerősöm már 1994-ben azt mondta, hogy Cobain jól tette, hogy fejbelőtte magát, mert nevetséges lett volna mondjuk 40-50 évesen, akár csak ugyanezt tolja, akár ha váltani képes. Valahol igaz: Axl Rose kicsit nevetséges most, Anthony Kiedis meg szerintem elkurvult. De nem azt mondom, jobb lenne ha halottak lennének, csak jobb (értem ez alatt: természetesebb, logikusabb, normálisabb) lenne, ha mondjuk már az én korosztályom is alig emlékezne a nevükre, mert mondjuk rég valami csendes hobbinak hódolnának, mint pl. a kertészkedés, vagy horgászat, stb. Kettős mérce mindenhol, ez az amit utálok.

   Mi lenne, ha megbarátkoznánk azzal, hogy meg fogunk halni? Sőt, ami még nehezebb: azok lehet még előttünk meg fognak halni, akiket szeretünk. Még akkor is, ha nem logikus a sorrend, mert vannak különös betegségek, meg persze a balesetek. Miért nem megy?

   És eddig még érzelmi síkon voltam, de legyen egy kis rigeg, hideg matek!

   Mind az alkesz szomszéd, mind az extra fitt Marika néni, mind Keith Richards vagy Erzsébet királynő pusztán számok, ha nem kizárólag az emberi életről beszélünk, hanem AZ ÉLETRŐL, nem spirituális, vallási alapon, hanem tudományosan: az egysejtűektől kezdve a növényeken és a szúnyogokon át a bálnákig, csimpánzokig, az emberig. Ha az egyikből túl sok van, általában a többi alkalmazkodik. Ha kiirtunk egyet, szintén átalakulhat majdnem az egész rendszer körülötte. Akkor is, ha nem lenne nyilvánvaló a kapcsolat. Pl. miért hal ki pár kicsi énekes madár, ha egy szigeten kihalnak a nagymacskák? (Nézz utána, túl sokat írtam már.) Utálom a szúnyogokat, és kullancsokat, néha a legyeket is, de tuti nagyon elbasznám a világot, ha egy aranyhaltól a három közül az lenne az egyik kívánságom, hogy az összes szúnyog tűnjön el a Föld színéről!

   Nem mindig gondolkodtam ezeken, de felnőttem.

   A naiv pozitivizmus, ami úgy összességében a civilizációnkat jellemzi, engem nagyon felbosszant. Pedig tényleg nem egy spártai katonaállamot szeretnék helyette, csak hogy kicsit vegyünk már vissza! A napunk 24 órából áll, teljes mellszélességgel támogatom, ha ebből 1-2 órát "gyerekes" elfoglaltságokkal töltünk el! De ne 24/7-ben éljünk gyermekként! 

   A Föld népessége majdnem megduplázódott azóta, amióta megszülettem. Ezzel önmagában nem is lenne akkora baj, ha mondjuk az egy főre jutó átlag energiafogyasztásunk még mindig ugyanakkora lenne. Az igazat megvallva, szerintem akkor is lenne baj, de nem megyek bele. Annak nem nézek most utána, vajon mennyi volt '76-ban a várható élettartam Svájcban, Szomáliában, vagy Magyarországon. Inkább azt kérdezem: ez valóban fejlődés, ha azóta növekedett? Szeretjük ezt a sok embert magunk körül? (Megjegyzem, mi ezt nem is érezzük Magyarországon, mivel nálunk kb. ugyanannyi az ember, de Nigériában kb. megháromszorozódott azóta! Én utálnám, ha Zalaegerszegen most 160.000 lakos lenne, vagy még szemléletesebben; Zalalövő nem egy 3000 körüli nagy falu, hanem egy kisváros lenne most! Egyszerűen utálnám, és meg merem kockáztani, hogy amúgy biológiailag, minden természetfeletti és spirituális tényezőt kizárva, ez már nem egészséges. Túl kevés a privát tér, miközben az individualista kultúránk azt sugallja, hogy jogunk van a privát térhez... Két egymásnak ellentmondó program fut az agyunkban.

   "Valamicskét" (nem nézek utána, bocs, de a túllövés napját ha valaki nem érti, keressen rá! Kösz.) az egyéni átlagfogyasztásunk is folyamatosan növekedik, nem csak a népességünk. Azaz ha mindkettőt pusztán megduplázom 50 év alatt, az energiafelhasználásban négyszeres lesz. És minden hiedelemmel ellentétben az energiafelhasználást nem lehet végtelenségig nyújtani a Földön. Más fajok rovására sikerült eddig eljutni, és akkor most utalok vissza oda, hogy mi is az élet?! Az emberi élet, az is épp csak az "itt és most"-ban? Ha most már csak úgy lehet, hogy az élő talajt, vizeket, levegőt tönkrebasszuk, emiatt fajok tömegei halnak ki teljesen, mikor jön el a pont, ahonnan nincs visszaút? Élünk ugyan, de magunk alatt vágjuk a fát. Ennek lehet csak apró komponense az, hogy az átlagember is vágyik az életidejének 1-1 évvel való meghosszabbítására, a nem-átlag pedig (ahogy pl. Harari utalgat rá a Homo Deus-ban) egyenesen kb. a halhatatlanságra pályázik. De ez a komponens létezik! Létezik, mert hiszünk benne. (Ki-be-baszottul vallásosan, szóval aki ateista, de szeretne transzhumánként "halhatlan" lenni, az ne is nevezze magát ateistának, mert van vallása, ha tetszik neki, ha nem.) 

   1-1 évet "nyerünk" tehát időben, és elvesztünk közben mindent, ami fontos lenne.

Azt is, hogy egyáltalán valami beleszólásunk van a dolgokba. Hogy nevükön nevezhetjük azokat, nem a szánkba adják a szót. Azt is, hogy jogunk van kételkedni, más utakon járni (amik nyilván nem veszélyesek másokra, nem kell minket követni!). Elfogadjuk, hogy egy kis csoport basáskodjon felettünk, akik a legnehezebb időkben is duplázzák, triplázzák a vagyonukat, hatalmukat, miközben mi apróságokon esünk egymás torkának. És - bár nem tudatosan - elfogadjuk, hogy a Homo Sapiens jelenleg az egyetlen faj, ami igazán számít, és a MI életünk, a MI jólétünk a legfontosabb, még akkor is, ha néha úgy teszünk, mintha a pandák, vagy a ledarált kiscsibék sorsa annyira érdekelne, az élethez való beteges ragaszkodásunkkal simán eláruljuk saját magunkat. És ha mindez megy a Homo Sapiensnek, akkor tényleg a saját sírját ássa. Harari lehet úgy gondolja, hogy ez nem is akkora baj, hiszen pl. a Neanderthalist kiradírozta a Sapinens, most jön a Homo Deus kora. Szerintem viszont erre nincs meg a "rés", az "ablak". Én inkább a klasszikus összeomlást látom benne. 

   1-1 kibaszott évért, amivel esetleg javulhat a statisztika, megérem vajon 2049-et (estemben ez lenne a képlet szerinti norma), vagy lehet, hogy 2051-et is talán, mindent képesek vagyunk feláldozni, mert annyira félünk??? Akkor nem simán (racionálisan, jogosan, természetesen) félünk, hanem rettegünk, megadjunk magunkat a félelemnek, gyávák vagyunk!

Na, keziccsókolom, és köszönöm a türelmet!

.......................................................................

   Utószó (az "előszó a magyar kiadáshoz" részből, Jared Diamond: Zűrzavar c. könyvéhez, ami 2019-es, a magyar kiadás pedig 2020-as):