De akkor még kicsi voltam, és bár szívesen leálltam vitatkozni mindenről a felnőttekkel, azért nyilván nem láttam túl az orrom hegyén.
A szomorú az, hogy a felnőttek nagy része sem lát tovább, és mindig fáj a szívem, amikor itt Dublinban pl. az utcánkban elmegyek az egyik lakatlan ház előtt, aminek az előkertje egy időben tiszta dzsumbi volt, pitypanggal, lósóskával, csalánnal, ami kell, és persze egy darabig a hatóságok megelégedtek azzal, hogy fenyegető "site notice"-t biggyesztettek a kerítésre, de aztán egyszer csak láttam, hogy az egészet kiirtották, és a növények állapotűból arra tippelek, hogy jól le is vegyszerezték. Nehogy már a szomszéd makulátlan gyepére átsodródjon a pitypangesernyő, ugye?!
Sokat látom azt is, ahogy a kőkerítés alját, vagy a garázsbehajtót fújják a lelkes tulajdonosok, mert a civilizáció érdemrendje az, hogy a bitumen, beton és kavics réseiben nem maradhat életben semmi!
Anélkül, hogy túl elnyújtanám a felkonfot:
Magam módján igyekszem én nem csak prédikálni, de pl. a normális kert híján (a miénk is tiszta kavics, és néha kijönnek a tulajék, és még abból is kihúznak minden szál zöldet) a magam kis cserepeiben néha komposztálok is, mert még attól is vérzik a szívem, ha a sok répa és zellerhéjat a kukába kell dobni. Poénból néha elültettem a kicsírázott krumli héját, és lett is rendes, és nagyon finom miniatűr burgonyám, a legnagyobb szem majdnem 3 centis volt! :)
De Dublin egy iszonyat nagy kertváros, ahol a beton és aszfalt mellett maximum gyep van, az meg ugye nem a biodiverzitás kvintesszenciája...
A másik, amit a magam kis eszköztárával megtehetek, hogy "osztom az észt". Posztolok a facebookon, hogy hátha odafigyel rá valaki. De pl. sok értékes anyag angolul van, és még az én korosztályomnak is necces néha, ha meg is értik az egyszerű részeket, azért nem biztos, hogy komolyabb dokumentumfilmet is megnéznének. De, hogy visszakanyarodjak akkor: ott van Anyám, aki végre nyugdíjas lett, és hálistennek nem a tévé előtt ül, hanem ő maga is kertészkedik, de pl. télen biztos megnézne egy-egy jó filmet, és arra gondoltam, a kedvenceimet szépen, lassan elkezdem lefordítani.
Technikailag persze azt hittem, ez egy bonyolult dolog, ezért az első munkához egy informatikus cimborám segítségét kértem, mondván én lefordítok mindent, csak intézze el a többit. Ilyen koprodukcióban készült el az első választásom, a Dirt - The Movie.
Bevallom - mivel a munka során többször is megnéztem - néhol picit hatásvadász (pl. a dirt szó erőltetése az earth helyett, ami nem mindenhol igazolható), és a sok szereplő sok velős mondandója picit szét van darabolva, aztán pár laza vezérfonal mentén felfűzve, de talán épp ettől (meg az itt-ott betoldott animációtól) lesz fogyaszthatóbb a nagy többség számára is.
Tényleg igyekeztem profi munkát végezni, egy dologgal kapcsolatban még egy környezetvédelmi mérnök ismerősöm véleményét is kikértem, de egyébként az egyszerű embernek szól a film üzenete, szóval túl sok bonyolult dolog nincs is benne, nem kell megijedni.
Valamiért a blogspot keresője nem találja, hogy rendesen bevágjam ide, de akkor beszúrom a linket:
ITT VAN E!
Ez a másik meg még közben készült, immár úgy, hogy letöltögettem magamnak a szükséges szoftvereket. Annyiban kapcsolható az előzőhöz, hogy a hagyományos kultúrát és a mértékletes gazdálkodást helyezi szembe a piaci versenyre és nagyüzemre alapuló termeléssel, ami valljuk be, nem más, mint a GDP mítoszának erőszakos életben tartása, akár a pusztulásunk árán is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése