A zöld hollywoodi árnyalata

   Itt van ez a kötelező darab kezdő környezettudatosoknak: Az özönvíz előtt, Leo DiCaprio "dokumentumfilmje". Ajánlották, megnéztem, nagyot csalódtam.
   Mivel még az amerikai elnökválasztás előtt kezdtem írni, és nem is gondoltam volna, hogy Trump nyerni fog, így előre kis magyarázkodás: semmi szimpátiát nem érzek sem Trump, sem úgy általában a republikánus politikusok iránt! Azért írok sokat a republikánus-demokrata tengely mentén a filmről, mert maga a film is inkább erről szól, mint a klímaváltozásról.

   Szóval mi is lenne ez az alkotás?
   A  zöld hollywoodi árnyalata?
   Ijesztgetés a tagadás helyett, majd a riadt csorda megfelelő karámba terelése?
   Cukros légycsapda azoknak a demokratáknak, akik még nem utálják eléggé Trumpot meg úgy alapvetően a republikánusokat?
   Vagy csak Leo jó szándékkal kapura küldött lövése, amit viszont kb. 30 méterről bombázott rá, és a kifli csúnyán kifelé csavarodik, 10 méterrel eltévesztve a felső ficakot. Ha bemegy, persze ő az isten a saját drukkerek szemében, de így csak az ellentábor gúnyos füttyszava hallható. Sajnos. 
   Ettől rosszabb már csak egy öngól lenne, persze, azért annyira nem nagy a tragédia... Talán az egyszeri embert így kell elkezdeni becserkészni: először cserélj villanykörtét (konkrétan elhangzik a filmben), és kezdj el gondolkodni a szél- és napenergián, meg a marhahús fogyasztásán, aztán majd szép lassan jobbá tesszük a világot? Lehet, de ez ledegradálja egyből a közönséget.
   Ha valóban komolyan vennénk a klímaváltozás témáját, sem a villanykörte, sem a szélturbinák, napelemek, sem a vegán életmódra váltás nem fog semmit se számítani. EZ a kellemetlen igazság. (Al Gore 2006-os filmje óta sem történt semmi nagy horderejű pozitív erőfeszítés, pedig Obama nem republikánus volt, ugye-ugye?)
    Miért fontos ez a demokrata/republikánus megközelítés egy klímakérdésben? Csak mert az USA-ban hagyományosan az utóbbiak egyenesen tagadják, hogy az ember képes lenne megváltoztatni az egész klímát, és a legnagyobb kibocsájtó cégek, valamint a republikánus politikusi garnitúra hagyományos szövetségesek. Ezért persze semmi más választása nincs a rivális demokratáknak, mint kijátszani ezt a kártyát, és - látszólag (!) - felkarolni a gazdaság "zöldítését", és folyamatosan etetni az őket támogató szavazóréteget, hogy ők bezzeg!...
   Majdhogynem egy ilyen demokrata kampányfilmet láthatunk, és lehet Leo - mint egyszeri, őszinte ember - csak picit tud rajta segíteni, hogy mégse az legyen teljesen.

   A hosszú felvezetés után egyből a legnagyobb klisére mennek rá: Északi Sark, a jég olvadása, de eddig már megemlítették Al Gore-t, megszólalt Bill Clinton és ott figyel Oprah Winfrey is (a már említett "bűnös" villanykörtével a kezében). Csak hogy tudjuk, mire vagyunk felhangolva, mindez már az első negyedórán túl, és még semmilyen konkrétum nem hangzott el pl. a klímaváltozás mibenlétéről, max. annyi, hogy egykor globális felmelegedésként emlegették, de mára ugye tudjuk, hogy talán nem csak ennyiről van szó.
   Az olvadó jégről egyből Miamiba megyünk, mert ugye bármilyen szarok is az amerikaiak földrajzból, azt talán tudják, hogy az egy meglehetősen lapos kis földnyelv. Ha még nem tudnák, Miami Beach polgármestere elmondja, hogy már most elönti néha a dagály a partmenti utcákat, és (400 millió dolláros projekt keretében!!!) az utcaszinteket növelik éppen, és szivattyúzzák a vizet. Leo becsületére, amikor megkérdi a polgármestert, hogy ez vajon megoldás-e, és a polgármester azt mondja, hogy persze, ez legalább 40-50 évre "időt nyerünk", akkor elég őszinte megrökönyödéssel kérdez vissza: "50 év?! Ennyi?!" Atán persze gyorsan megint meg kell említeni, hogy a floridai kormányzó, Rick Scott, és a szenátor Marco Rubio egyike sem hisz a klímaváltozásban! Merthogy mindkettő republikánus, persze, míg a jófejként bemutatott polgármester persze demokrata!
   Az a baj, hogy felesleges percek mennek el a 1,5 órás filmben arra, hogy "mutassunk egy demokratát, aki legalább gondolkodik az ügy súlyosságán, és egyből mutassunk 1-2 republikánust is, akik komplett faszkalapok", hogy így még az itt-ott nyomokban előforduló tudományos megközelítés is teljesen felhígul, kontextuson kívülivé válik. 

   Mintha arról szólna a film, hogy jó választás nincs, nem is lesz soha, ezért próbáljunk legalább a kisebbik rossz felé tendálni!
   A republikánusok mellett a leggyakrabban a "fosszilis energiahordozók" kerülnek említésre, mint az über-mumusok. Rendszerint ilyenkor bevágnak egy autókkal teli 8 sávos sztrádát, vagy füstölgő gyárkéményeket, esetleg egy külszíni szénbánya felett repül el a stáb helikoptere.
   Bánya, igen, merthogy az olajról (amiről már mindenki unásig tudja, milyen rossz) áttesszük a figyelmet a szénre, ami az elekromos energiát adja. Lehet a biodízelről hamar kiderült, hogy helyettesítőként többet árt, mint használ, de a szolárpanelekről és szélturbinákról még nem? 
   Floridából Pekingbe és környékére megyünk Leóval, ahol elhangzik, hogy ennek a területnek nagyobb a szénfogyasztása, mint az egész USA-nak! Kémények, szmog, maszkban sétáló kínaiak. Persze arra nincs idő, hogy legalább 4-5 mondatban elhangozzék, hogy a neoliberális gazdasági iskolának köszönhető, hogy a gyártósorok Kínában landoltak, és minden ennek a következménye tulajdonképpen. Clintonék (mind Bill, mind Hillary) vastagon benne voltak és vannak ebben a játszmában. Ehelyett azt állítják, hogy Kína (mind az emberek, mind a hatalom) tulajdonképpen nagyon is bízik a "megújulókban", azaz már mutatják is, hogy gyártják a napelemeket, és a szélpropellereket... Aham: és a gyártás során felhasznált energiát miből állítják elő, és ki merné megkérdezni, hogy pl. milyen veszélyes hulladékok keletkeznek egy kiszolgált napelemből, vagy milyen veszélyes üzem azoknak a ritkaföldfémeknek a finomítása, amik a szélturbinák mágnesihez kellenek? Senki nem firtat ilyen kérdéseket, mert lehet az egyszeri Barbinak (Kassai Lajostól vettem át ezt a kifejezést a lelkendező pozitivistára, aki elhisz egyből mindent) magas lenne a tudományos része, és lehet még a lelkesedéséről is kiderülne, hogy annyira komolyan nem is érdekli semmi, csak szereti azt ismételgetni, amit pl. Leo meg a hasonlók mondanak a világról...
   Én itt megállnék egyből, hogy megkérdezzem: mi a baj a fosszilisekkel és milyen jogon nevezik állandóan a napelemeket és szélturbinákat megújulónak?
   Az elsőre én azt mondanám: az olcsó kitermelés kora lejárt, ez a legnagyobb baj! Ha józan paraszti ésszel gondolkodom, akkor erre azt a piaci reakciót kellene látni, hogy az energiaárak nőnek, emiatt pedig minden fogyasztási cikk ára nő, hiszen minden gyártás, csomagolás, szállítás energiaigényes. Ha minden relatíve drága, akkor az egyszeri embernek nagyon meg kell gondolnia, mit vesz meg, és ez egyben a gyártókat is arra kényszerítené, hogy energiatakarékosan gyártsanak olyan terméket, amikre valóban szükség van, mert azt valóban el lehet majd adni egy kis nyereséggel! Ez lenne az a bizonyos "láthatatlan kéz", ugye? A klasszikus kapitalizmus egyik alappillére. Nem lenne egy ilyen világban pl. sok igény a kidobásra termelt gagyira, mert nem érné meg belefeccölni az energiát. (Most sem éri meg, csak a nagy piaci szereplők csalnak, így a valós profit csak azért lehetséges, mert a közemberek adóiból kompenzálják a kiadásaikat. De ez egy hosszú történet, ez tényleg nem férne bele egy ilyen leós fimecskébe...) A kapitalizmus klasszikus korszakában ugye készültek olyan árucikkek, amik kiszolgáltak akár egy életet, nem igaz? Ez addig ment, amíg a neoliberális iskola ki nem találta, hogy az állam menjen a faszba, és csak a piac szereplői diktáljanak, mi lesz nekünk a jó! A globalizációval pedig nem csak új lelőhelyek, hanem új piacok is nyíltak, ahol persze el kell adni mindig valamit, mert az adok-veszek-ből lesz a profit. A piacok pedig leginkább a tömegtermékekről szólnak, ugye? Na, majd erre visszatérek, ez nem a film része, pedig az kellene, hogy legyen.

   Kiállás: Közben mondtak híreket a Kossuthon, ahol pl. klímakonferencia kapcsán kiemelték, hogy Magyarország jó példa, mert pl. a GDP úgy növekszik, hogy közben a kibocsájtás csökken. Hú, de zöldek vagyunk, baszki, nem is tudtam! Az, hogy a GDP egy kalap szart nem ér, mint általános jóléti mutató, lassan már fel kellene fogni, de arra is kíváncsi lennék: pontosan hogy számítják ezt a kibocsájtást? 

   Vissza a filmre: DiCaprio Kínából Indiába kalauzolja a nézőt. Egyből elhangzik, hogy India prioritása, hogy "kiemelje az embereket a nyomorból". Namost ezt persze csak nyugati módra lehet elképzelni, ugye? Nem ám egy olyan civilizációról beszélünk, amelyik már akkor virult, amikor még Romulus és Remus csak egy beteg nőstényfarkas lázálmában jelentek meg! A mostani recept Indiában: a mezőgazdaságot "modernizálják", azaz a kis családi gazdaságok helyett agro-óriások veszik át az uralmat a földeken, ezért a kis farmerek versenyképtelenség miatt eladják a lányaikat koldulni, vagy kurválkodni a városokba, majd öngyilkosok lesznek, ha ez sem elég... Eközben a talajt - amire a kis farmer saját érdekből vigyázott, a tehene trágyázta, és nem sok fosszilis kibocsájtás történt, mivel az ekét is kézzel tolta a földbe, nem traktort vezetett - elmossa az eső, elviszi a szél, mert az agro-óriások leszarják, ők bármikor továbbálnak. A kisemmizett paraszt meg városba tántorog, ahol ugye még nincs mindenhol szennyvízelvezetés, vagy akár ivóvíz se, de mindenképp el van maradva pl. Miami Beach-hez képest, ami kurva nagy igazságtalanság, ergo: fejleszteni kell a körülményeket!!! Ugyanúgy elküldjük a faszba a tehene mellől, de legalább legyen egy konnektor, ahol feltöltheti az okostelóját, amin láthatja az ábrándképet, nekünk milyen jó nyugaton, és ide akar majd akkor jönni inkább, nem vissza a tanyára :(
   Ebből a filmünkben ennyi csapódik le: Sunita Narain arról beszél, hogy az indiaiaknak az energiahiány éppoly fontos probléma, mint a klímaváltozás. Az az érzésem, hogy csináltak pár órányi anyagot, amiből kivágták azt a pár mondatot, amit bele akartak vegyíteni a film üzenetébe. Pl. lesajnálóan mutatják be, ahogy a tradicionális faluban tehénlepénnyel fűtenek be a főzőlap alá, majd rögtön meg is említik, hogy kb. az indiai háztartások 30%-a még nem kapcsolódik az elektromos hálózatra! Jaj, szegény barbárok! Eközben persze a nyugati világban az a legmenőbb környezettudatossági aktus, hogy vályogházat építünk rakétakályhával, DE kb. 300.000 millió indiait előbb végig kell vezetni a hibás ösvényen, amit mi már bejártunk! 300.000 millió, szép piac már önmagában is, ugye? Ezért említettem feljebb, hogy lehessen látni, mi a mozgatórugó. Mert ugye, ha elektromosság lenne, valljuk be, nem csak a tradicionális uple-tűzhelyt fogják lecserélni, meg 1-2 villanykörtét becsavarni, de majd "kell" vasaló, porszívó, hajszárító, ventillátor, botmixer, hogy csak azokat soroljam fel, amitől majd megint szegénynek érzi magát az indiai, ha nem tudja megvenni. Majd ezért dolgozik a textilfestő üzemben, vagy ezért szereli szét a nyugatról odaszállított veszélyes hulladékot éhbérért, hogy neki is legyen mikró a konyhájában!!!
   Itt már egyenesen sajnáltam Leót, hogy majd ha egyszer észbe kap, hogy fog égni a pofájáról a bőr, hogy ehhez adta a nevét, és itt még hátravan majdnem egy óra az egész fimből...

   Persze van jószándék, mert itt is megmondják, az egyszeri amerikai annyi áramot használ, mint 34 indiai, vagy 61 nigériai. De könyörgöm, erre akkor nem az lenne a megoldás, hogy neveljük le a mi kis nyugati csemetéinket, és akár már a felnőtt generációt is a túlfogyasztásról?! Nem-nem, ez lehetetlen, a szegény országok meg úgyis "irigykedni" fognak, szóval ha jófej demokraták vagyunk, adjunk az embereknek megújulókat, hogy mindenki tobzódhasson a fogyasztásban! (A republikánus nem jófej, mert ő kösszépen elvan a saját fogyasztásával, legyen az bárhonnan, a világ többi része meg dögöljön meg!)
   Szóval a demokrata propaganda mellé bejön a napelemek és szélturbinák marketingje. Merthogy: P-I-A-C ! ! ! Leo maga mondja a savanyú képű Sunita Narain-nak:
   - Egyetértek, de nem valószínű, hogy az amerikaiak elkezdenek kevesebbet fogyasztani, ezért egyre többet kellene fektetni a megújuló forrásokba, amik így egyre olcsóbbak és olcsóbbak lesznek, és a végén ezzel megoldjuk a problémát.

   És aztán ez megy tovább, nem megyek át az egész filmen helyszínről helyszínre, hogy hányszor sugalmazzák még; a napelemekkel és a szélturbinákkal mindent a visszájára fordíthatnánk!
   Van persze 1-2 hasznos infó, már azoknak, akik eddig cseppet sem foglalkoztak a klímaváltozás komponenseivel, és Leo DiCaprio miatt ez a film veszi el a szüzességüket. Pl. Indonézia pálmaültetvényeit említve egy röpke pár másodpercben említik, hogy a pálmaolaj a kozmetikai cikkekben, vagy a szószokban a legolcsóbb opció, ezért felvillantanak pár logót, melyik óriáscégek vannak a biznisz mögött, de ha ekkor épp pislogsz egy nagyobbat, vagy ásítasz, ezen át lehet siklani... Mert ugye a demokraták sem ellenzik nagyon a kereskedelmi egyezményeket és a globalizációt, ugye-ugye? Nem arról lettek híresek az elmúlt évtizedekben, hogy a megacégek bajszát húzogatták.

   Tehenek témájában pl. egyértelműen azt rágja a néző szájába: legyél vega, de ha ez nem is megy egyből, egyél csirkét! Okés, valahol el kell kezdeni, de pl. láttam én már olyan filmet - ami azért pöttyet tudományosabb volt ennél -, ahol arról van szó, hogy majdnem elsivatagosodott földeket lehet pusztán a legeltetéssel újrazöldíteni, mivel a csordák hatékonyan törik fel és trágyázzák meg egyszerre a talajt. Ha csak 5 perccel kevesebb a szolár-reklám és a demokrata propaganda a filmben, akár bele is férhetett volna, ahogy a hús és tejtermék fogyasztással kapcsolatban is meg lehetne jegyezni, hogy a kisebb családi farmok, ahol az állat része egy mini ökoszisztémának, az egy követhető modell, és a valódi ellenség a profitra éhes nagyüzemi állattartás. (Meg a pazarlás, ugye? Mert megint érdemes megjegyezni: attól még, hogy sokan minőségileg éheznek, azért a tápunk nagy hányadát dobják ki a betakarítás, feldolgozás, értékesítés során is, és akkor már csak egy utolsó rúgás a fekvő emberbe, hogy mi magunk is kidobjuk sokszor a "véletlenül" megromlott kaját otthon.)
   Ja, és miért a húst hozzák fel a szarvasmarhatenyésztés kapcsán, és nem mondjuk a tejet? Vajon hány köbméter tejet ad le egy tehén, mire kidöglik és végre hamburger lesz belőle? Meg sem iszunk ennyit, de ugye ott van a rengeteg jégkrém és fagyi, nem is értem egy ilyen arcátlan csúsztatás hogy fér bele egy ilyen komoly filmbe, mint amit az alábbi kép illusztrál:

   Hogy egy burger elfogyasztása akkora ökológiai lábnyom lenne, mint egy Prius vezetése 42 mérföldön?! Megint: republikánus redneck pickup-ot vezet benzinnel és zabálja a marhahúst, a jó demokrata pedig vezetheti a hibrid autóját, és máris ő a törtőnet hőse! Nincs így kimondva, de ezek a címkék és klisék eléggé ismertek odaát, hogy azonnali legyen a kapcsolás, a tudatalattit már meg is dolgozták, kösszépen!
   Propaganda!
   
   N. Gregory Mankiv beszél picit a szénadóról, és legalább ebben felmerül, amit már fentebb én hozzáfűztem: a vásárló befolyásolásával (káros termékek árának emelése) terelni lehet a jobb választás felé. Ez jó is lenne, de pl. mi biztosítja, hogy az befolyt adó valóban helyes felhasználásra kerül? Főleg a jelenlegi, korrupt rendszerben, ahol a politikai szereplőket gazdasági szereplők segítik hatalomra, majd viszonzásképpen a döntéshozók az ő érdekeiknek megfelelően alkotnak jogszabályokat, vagy kötnek beruházási szerződéseket? 
   Szerintem pl. az igazi zöld jövő felé a kisléptékűség, és lehető legegyszerűbb (akár kétkezi) termelési, elosztási sémák jutalmazása lenne egy járható út. Legegyszerűbb a mezőgazdaság és lakóház építés példája: családi gazdaságok, termelőszövetkezetek, kalákában (és lehetőleg helyi, természetes anyaggal épített házak), helyi piacok, és ha még lehet: takarékszövetkezet, akár helyi pénz is a bankok által kínált finanszírozási rendszerek helyett. A folyamat számos pontján "visszafogható" egy adag kibocsájtás, ráadásul a munka visszanyeri a méltóságot, emberi léptéket.     
  
   Ehelyett ez a film, és a hasonló (mint a beszúrt rádióhír) médiaanyagok azt tekintik a zöld útnak, ha nagyberuházásokat finanszírozunk, aminek keretében pl. elektromos kamionok szállítják a napelemekkel üzemeltetett aquapóniás salátákat a városi piacokra, és az autópályán végig kínai szélturbinák sorakoznak. Arról nem is beszélve, hogy az a tőkés réteg fog ezen is keresni, aki képes nagyban befektetni, és dörzsölheti a tenyerét, hogy a karbon tax az ő megrendeléseire megy, még vállon is veregetheti magát, hogy milyen haladó szellemiség, és környezetvédő. Szerintem zsákutca. Parasztvakítás.
   A neoliberális rendszer megdöntése nélkül mindig ugyanoda folyik a pénz, a szegénység felszámolása nélkül pedig az egyszerű prolik sosem fognak igazán törődni a környezetvédelemmel, mert van sokkal nagyobb bajuk is.
   
   Johann Rockström egyből alá is húzza vastag filccel, hogy nem a "kicsi szép" gondolatának mentén képzeli a jövőt. Mutatják jó példának a német napelem-mezőket, vagy a dán tengerpartot a sok szélturbinával, és már mondja is a leckét a tudós barátunk: képzeljük el, ha teljesen átállnánk erre, korlátlan, ingyen energiánk lenne!
   Ismétlem a két hazugságot: korlátlan! ingyen!
   Egyrészt akkor megmondanám (nem mert megmondóember vagyok, csak mert így matekoltam ki) mi az igazi megújuló energia:
   Kiteregetem a ruhákat (kétkezi munka), amiket a nap és a szél együttes energiája megszárít. A szél fúj, a nap süt, a ruha megszáradt, és nem kellett bedugni semmit a konnektorba, nem kellett akksit tölteni, nem kellett ezt az akksit szállítani, polcokon tárolni raktárházakban, legyártani Kínában. Nem kellett a sós tengervízben gyorsan korrodálódó fémalkatrészeket karbantartani olaj alapú festékekkel, vagy a kiszolgált napelemeket veszélyes hulladékként Indiába szállítani, hogy kb. 25 centes órabérért földönfutóvá vált parasztgyerekek szereljék szét. Nem tudom, így érthető-e, mit is nevezhetnénk igazán megújulónak?
   Érdemes a Deep Green Resistance oldalát követni, ők elég alaposan kifejtik mi a baj ezen kívül pl. a vegán étrenddel, mint "megváltás", vagy még sok mindenről írnak, és több értelme van, mint egy ilyen kampányfilmnek.

   Obama is ugyanezt tolja, miután Leót csak így lazán üdvözli, hogy "Hey Man, good to see ya!" A párizsi csúcs környékén találkoztak, és Leo aggodalmát fejezte ki, hogy jó lenne, ezúttal nem csak az - eleve óvatos - vállalásokról lenne szó, hanem olyan rendszer kidolgozásáról is, ami be is tartatja ezeket. Merthogy aztán pl. megválasztanak egy másik elnököt, aki szarik majd rá, vagy akár ugyanaz is maradhat, és ő is szarhat rá, senki nem kényszerítheti őket semmire... És ha Obama akkora nagy jellem, hát baszomalássan, még ő a góré, és a Dakota Access Pipeline ellen sámándobokkal és tolldísszel, esetleg 1-2 csontos lóval "felfegyverzett" tüntetőket az ő rohamrendőrei fújják le, verik meg, és uszítanak rájuk kutyákat! Csak ő a "Cool Daddy", így futott le a tervezőasztalról ;)

   És akkor nem csoda, hogy az egyszeri amerikai nem hisz már a demokraták üres szócséplésében, és nem hisz a hibrid autóból a vörös szőnyegre lépő csillagokban, és mire sikerült ennek a kis írásnak a végére jutni, Naomi Klein már meg is írta Trump győzelmére reflektálva: nem a fasizmus nyert! A neoliberalizmus vesztett!
   És majd azt a cikket lefordítom, de addig is, ha megy az angol >>> ITT
   És az ál-demokraták miatt, vagy Európában ál-baloldaliak (pl. Franciaország) miatt húz az elkeseredett tömeg a szélsőjobb felé, amiben - számomra - nem az a legnagyobb tragédia, mi lesz így a melegekkel, vagy a migránsokkal, hanem ez: a szélsőjobb eddig kb. annyira tartja fontosnak a klímakérdést, hogy ha majd az abszolút elcseszett régiókból megindul a tömeges népvándorlás, addigra lőtornyokkal megerősített falak vegyenek körül, és a probléma ezzel meg is van oldva...
   De persze nincs.