Mi van?

Rájöttem valamire, amikor benéztem a munkaruházatiba szakácskötényért:
A marketing jobban megy, mint a stratégiai tervezés...
Szóba elegyedtünk, mire is kell majd a cucc, és a végére már tisztára ráizgult a nő, hogy lesz valami új hely, amit ki lehet próbálni. (Amúgy épp ebédszünetről jött vissza, megfigyeltem, hogy Vácon elég sokan kiveszik ezt a kis órát, hogy jobban teljen a nap:) Jó hír!

Aztán ugyanezt megismételtem a Dunakanyar Áruház műszaki osztályán, ahol kisebb műszaki cikkekkel tömtem meg a túrahátizsákot. Ott persze kellett a feloldódáshoz az, hogy egyrészt tudtam mi kell, másrészt vásároltam rendesen, az eladó csávó csak-csak elkezdett érdeklődni.

Miközben még mindig nem tudom, például mennyi idő alatt tudok felszeletelni fél kiló sonkát anélkül, hogy az ujjbegyem is belekerüljön, vagy pl. hogy hány műanyagdoboz kell még, hogy az állategészségügyis princess megnyugodjon, az elég jól megy, hogy elcsevegjek emberekkel arról, milyen fasza szendvicseket fognak nálam kapni.

Tanulság:
Következő életemben úgy fogok büfét nyitni, hogy adok százezret egy veterán gasztro-arcnak, hogy szerezzen be mindent olcsón és jó állapotban, vigye be a boltba, rendezze be, én meg közben járom a környéket és csacsogok, mint egy női fodrász.
(Vagy megtanulok hajat vágni, és női fodrász leszek ;)

Amúgy ha már itt tartunk: a nőkkel jobban elboldogulok, ilyen téren (is). A szendvicsbüfé elvileg ugyan aszexuális téma, mert enni mindenki szeret, de mégis!
A nőkre lehet mosolyogni, például, ami pasiknál csak akkor megengedett, ha strici, autókereskedő, vagy kiégett, virsliujjú, privát urológus vagy. (Utóbbi legalább őszinte: nem csak belőled él, de még fájdalmat is okozhat, ki ne mosolyogna ilyen pozícióban?!)

A pasik nagy része eleve nem is érdeklődik semmi iránt, amit egy másik faszi talált ki.
Vagy ha érdekli is őket, nem mutatják ki, hacsak nem azért, mert épp befér egy ilyen mondat:
- Hallod haver, én két éve vittem egy csehót, három csicskám volt, de bazmeg beleuntam.
(Ja, ezért vagy most inkább parkolóőr, haha!)

Pedig nem lenne szabad soha macsózni, mert ha nem is vagyunk mind nyálas kis buzik, azért egy kicsit mind gyerekek vagyunk, és akár nőkről, akár számítógépről, akár speckó barkácskészletről, vagy autókról van szó: csak játszani szeretnénk voltaképpen, nem igaz?

Kivétel a szendvics, mert az étellel nem játszunk!