Ennek velejárója az is, hogy a "szarrágó" egy igen erősen negatív kifejezésünk arra az emberre IS, aki csupán magán spórol, azaz élére állítja a fornitot.
Eleve a spórolás valami olyan bizsergést kelt sokunkban, ami nem a jól eső pezsgőfürdőt juttattja eszünkbe, hanem mintha vörös hangyák mászkálnának a hátunkon, vagy üveggyapotot tettek volna az alsógatyánkba...
Etimológiailag: A sparen (‘őriz, kímél, takarékoskodik’) bajor-osztrák és hazai német sporen alakjának származéka. Ezzel nem lenne baj, ugye? Megőrizni, megkímélni valamit, az nagylelkű cselekedet, szerintem.
A sparen úgy hangzik, mint az angol spare, ami szintén leginkább azt jelenti: megkímél.
A gyerekek utálják persze, amikor felszabadultan játszanak, és nagyfater előadást tart arról, hogy így le fog szakadni rólad a szandál, míg ő már 15 éve hordja ami a lábán van. Na igen, gyereknek lenni egy dolog, és addig jó, amíg erre emlékezni fogunk nagyfater korunkban is, és nem osztjuk az észt a kicsiknek, mert nem az a dolguk abban az életkorban, hogy felelősen gondolkodjanak, hanem az, hogy élvezzék a világot, és felfedezzék, és megtapasztalják.
DE felnőtt a felnőttnek már szerintem utalhat arra, hogy "amit ma megkímélsz, megmarad holnapra"...
(Azt hittem a reggeli kávém mellett be is fogom felezni a posztot, de pl. az időmet sosem tudom beosztani, és a betűkkel sosem spórolok eléggé. Ezen még dolgozni kell!)
Szóval németül sparen, angolul viszont inkább SAVE, mint spare.
Azaz nem csupán megkímélni, hanem megmenteni valamit!
És a véleményem, világlátásom szerint bármikor kapcsolatba kerülünk a "takarékoskodás" témájával, és kényszeresen viszketni kezdünk, próbáljunk már meg átállni a nemesebb cél koncepciójára, azaz pl. bármi amit ma nem használunk fel, nem használunk ki, az megment egy darabkát a saját jövőnkből, ugye? Pl. a gyerekeink számára, akiket tényleg nem kell leugatni, akkor sem, ha nem fejezik be ami a tányéron van, és akkor sem, ha elszakad a cipő. Nekik az a dolguk, hogy játszanak, nekünk meg az, hogy értelmesen gondolkodjunk! Mert ők még nem tudják, nekünk meg az a dolgunk, hogy tudjuk! Főleg, hogy rengeteg információ eljuthat már hozzánk, ha kinyitjuk a szemünket és fülünket.
Na, a hosszú felkonf után egy gyakorlati praktika, amit lehet húsvétra kellett volna időzíteni, de amúgy örökzöld a téma:
FŐTT TOJÁS
A főtt tojás elkészítése, ahogy én is gyakran csináltam, amíg nem olvastam valahol, hogy lehet másként is: forrásban tartod a vizet kb. 6-8 percig, de mivel hajlamos vagy közben kimenni a konyhából, és "ártani úgysem árt" ez lehet 12-15 perc is, mire visszanézel, és megkönnyebbülsz, hogy elég sok vizet tettél fel, nem párolgott el még teljesen. Mivel azonnal meg akarod enni, ezért leöntöd a forrót, és feltöltöd hideggel, hogy minél hamarabb meg tudd pucolni. Itt én - víztakarékosság miatt - mindig tudtam várni 2 percet, de vannak, akik gátlástalanul addig folyatják rá a csapból, amíg jól esik, szóval pár liter simán rámegy...
Ehhez képest, egy "kímélő" opció:
Amikor a víz forrni kezd, elzárhatjuk a gázt, vagy az elekromos lapot, és onnantól kezdve mondjuk 9-10 perc múlva, mikor még simán meleg a víz, de már nem "lobog", teljesen keményre főtt. Mivel az összes esetleges baci megdöglik 68 fokon, így azt már letudtuk becsülettel, amíg a vizünk a forráspontját elérte, és ezen kívül a 100 fokról visszahűlés is jó pár percig eltart, szóval ez nem szempont. Viszont nem ment feleslegesen a gáz vagy az az áram percekig. Másik bónusz, hogy ha vagyok olyan okos, hogy nem akkor kezdem el főzni, amikor a gyomrom már visít a reggeliért, akkor talán képes leszek kivárni, míg visszahűl annyira, hogy további hideg víz hozzáadás nélkül kézbe vehetem, és megpucolhatom. Praktikus főtt tojást a nem teljesn frissből készíteni (pl. a hűtőben a FIFO módszerrel tudhatod, melyik lesz jobb tükörtojásnak, vagy rántottának, és melyik keményre főzve), mivel a tojáshéjhoz jobban tapad a friss tojás, így idegesítő folyamat lesz a megpucolása + nyilván kárba megy egy része...
És még érdemesnek tartom a "tervezésbe" bekalkulálni, hogy lehet épp csak 2 tojást kívántam meg, de ettől függetlenül megfőzhetek 6-8-at is, mivel aztán saját héjában minimum egy hétig eltartható a hűtőben. Szóval máris megspóroltam ezzel nem csak pár liter vizet, hanem azt az energiát, ami ennek a víznek a felforralására megy rá. Logikus, ugye?
Tudom, ELVILEG, ezt sokan tudják, mégis kevesen alkalmaznak hasonló praktikákat.
Épp arról jutott eszembe, hogy az egyik lakótársam tegnap 1 (!) darab tojást főzött reggelire, és ott hagyta kb. 15 percig a forrásban lévő vízben. És nem szóltam egy szót sem, mert ilyenkor én vagyok az okoska, vagy a nagyfater, és hagyjuk már! Nem merek szólni akkor sem, amikor a munkahelyi öltözőben vastag sugárban folyatják a csapot fogmosás vagy borotválkozás közben, mert nem tudok erre egy jó viccet, és ha komolyan veszem, akkor az az érzésem, pont a visszájára fordul a jó szándék, és mivel nem leszek szimpatikus, csakazértis tovább fogják csinálni, mert mi a fasz közöm van hozzá, meg amúgy sem fizetünk érte!
Mert pl. sem a munkahelyen, sem itt az albérletben nem fizetek a vízért, vagy az áramért, és még gyerekem sincs, szóval ha nagyon leszarnám, azt is mondhatnám, hogy kb. 25 év múlva nekem már teljesen mindegy lesz, addig meg csak élvezem az életet, és nem kell gondolkodni kényelmetlen témákon, mert attól nem lesz semmi sem megoldva...
De én olyan vagyok, mint a kolibri, aki megpróbálja eloltani az erdőtüzet, még akkor is, amikor az elefánt csak nézi. Ha a teljes dokumentumfilm nem is érdekel, ez a pár perces afrikai tanmese talán jól hangzik, 46:30-tól kezdődik, és csak két perc >>> klikk ide!
Nyilván, ha milliárdos lennék, akkor többet tehetnék, de nem kellene ettől azt hinni, hogy az én személyes felelősségem a környezet állapotának megőrésében, az kb. zéró!
Szóval lehet spórolni, pusztán azzal, hogy átgondoljuk, mit hogyan csinálunk, és mire van szükségünk, és mi a logikus, mivel "menthetünk" egy kis darabot a környezetből, a magunk, vagy a jövő nemzedékek számára.
Ebben a témában van egy nálamnál sokkal profibb és szélesebb olvasótáborral rendelkező kanadai szakértő, aki harmincas éveire a (felső) középosztálybeli kerestéből annyit félretett, hogy nyugdíjba vonult Coloradóban, azaz csak akkor dolgozik már, amikor unatkozik. Mindezt csak azzal, hogy képes volt felmérni a valódi igényeit, és racionalizálni a kiadásait, és ezt játékos feladatnak vette, nem irritáló filléreskedésnek...
Itt az ő blogja: Mr. Money Mustache
És bocs, ha nem vagyok olyan vicces, mint Lee Camp, Russell Brand, vagy George Carlin, rájuk sokkal többen figyelnek is, de ettől még nem fogom feladni, és ha csak egyvalaki fogja a főttojást másként készíteni, már az is eredmény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése