Covid kapcsán

   2020. március 30-án mentettem el egy német cikk fordítását, ami a covid utáni világ négy lehetséges szcenáriójáról szól. Nem emlékszem amúgy ki forította, de az eredeti link megvan: Die Welt nach Corona 

   Regnózist alkalmaz, az elképzelt jövőből tekint vissza a jelenbe. Majdnem 2 éve egy olyan jövőt festett le, ami lassan 1,5 éve már elmúlt. Mit látok? Azt, hogy pl. E. F. Schumacher, bár egyes dolgokban ő is elszámította magát, 40-50 évre pontosabb előrejelzést volt képes adni, mint Matthias Horx fél évre? Ez már önmagában elgondolkodtató lenne. Egy közgazdász jobban "érzi" a lényeget, mint egy hivatásos jövőkutató? Na jó, valószínű nem ez van, hanem a több felskiccelt szcenárió közül - vajon miért? - csak a legoptimistábbat közölték le. 

   "Csodálkozunk, hogy még a nyáron ellenszereket találtak, amivel a túlélési rátát megemelhették. A corona-vírussal is el tudtunk bánni, mint az influenzával és más betegségekkel. Az orvostudomány segített, de azt megtapasztaltuk, hogy nem a technika, hanem a szociális magatartás változtatásai voltak a döntők. Hogy az emberek a drasztikus korlátozások ellenére is szolidárisak és konstruktívak tudtak maradni, azt mutatja, hogy erősödött a humán szociális kompetencia. "

   Ebben az a cikibb, hogy amúgy még közel sem kerültek az ellenszerhez, vagy az, hogy az emberek, bár első ijedelmükben valóban képesek voltak jobb arcukat mutatni (olasz operaénekes, aki az erkélyről ad koncertet kijárási tilalom idején, vagy az ír utcabál, ahol távolságot tartva, mindenki a saját előkertjében bulizik, stb.), azóta még mélyebbre süllyedtek, mint előtte? A nagypolitika (sejthetően lobbisták által irányítva) és a masszmédia is besegített, hogy oltásimádókat és oltáselleneseket csináljon belőlünk, és meg merem kockáztatni, hogy lassan a vegán-"húsevő" ellentéteknél is nagyobb megosztottságot sikerült behúznunk. Ez szerintem szomorú.

   "A technológiához és a kultúrához való viszonyunk eltolódott. A válság előtt a technológia csodaszernek tűnt, minden utópia megtestesítőjének. Ma már senki - vagy csak a csökönyösek - hisznek a digitális megváltásban. A nagy technika-hype a múlté. Ismét többet figyelünk a humán kérdésekre: Mi az ember? Mit jelentünk egymásnak? Visszatekintve csak ámulunk, mennyi humor és emberség született a vírus napjaiban. És csodálkozunk, mennyire tudott zsugorodni a gazdaság - minden "összeomlás" nélkül - amit korábban minden kis adóemelésnél vagy állami beavatkozásnál a falra festettek."

   Mekkora kapufa! Miután a teljesen hagyományos módszerekhez az individualista nyugatiaknak nem füllött a foga, és vágták a centit, mikor lehet végre a "normális kerékvágásba" visszatérni, a technológia kapta megint a vezető szerepet: mobil app, ami jelzi, vannak-e regisztrált fertőzöttek melletted, no meg persze a vakcinázás, ami... (de ezt egyelőre hagyom). A gazdaságot így egy kisebb döccenő után lehetett élénkíteni: gondolom az oltásokért és segédeszközökért egyes gyártók mesés összegeket zsebeltek be, aztán meg a légiközlekedés és a turizmus is újra indult, kicsit csikorogva, de már olajozzák a gépet. Az adóemelésekről (itt kifjezetten a gazdasági elitet érintő különadókra gondolok) nem nagyon hallottam, a pandémia kitörése óta a vagyoni olló tovább nyílt.

   "A globális just-in-time produkció, ágas-bogas értékteremtő láncaival, amelyeknél alkatrészek millióit hurcolták körbe a bolygón, túlélte a krízist - de épp most bontják le és építik újjá. Mindenütt a termelésben és a szolgáltatásban szaporodnak a közbenső tárolók, raktárak, tartalékhalmazok. Helyi termelések virágoznak, hálózatokat lokalizálnak, a kézművesség reneszánszát éli."

   Milyen szép is lenne! Még az is lehet, ha jó lenne ennek a folyamatnak a marketingje, talán esélyt adnának neki az emberek. Szinte napra pontosan egy évvel a cikk után kb. egy hétre teljesen összezavarodott a globális ellátási lánc egyetlen konténerhajó miatt. Ezzel együtt, még most sem látom, hogy sok szó esne a "glokalizációról", pláne nem a kézművesség reneszánszáról. Inkább várunk kicsit többet a sok felesleges szarra, amit a hajók hoznak-visznek, de azért "kell"! Maradjon a globalizáció, mert ahhoz vagyunk szokva! 

   "Az ellenőrzés teljes elvesztéséből hirtelen csupa pozitív mámorba kerülünk. A megdöbbenés és a félelem után, belső erő tölt el. A világnak "vége", de tapasztaljuk, hogy mi még itt vagyunk, ezáltal belül születik egy új-lét."

   "De ez nem apokalipszis, hanem újrakezdés. A fordulat új igényeket kelt bennünk, másként érzékeljük a világot és másként kötődünk hozzá."

   "A fake news viszont gyorsan veszített piaci értékéből. Az összeesküvés-elméletek is vesztettek népszerűségükből, habár eddig sokan éltek velük."

   Szerintem nem is kell ehhez kommentár, ugye?

   "A CO2-kibocsájtás 2020-ban fog először az emberiség történetében csökkenni. Ez a tény fog velünk valamit tenni. Ha egy vírus ilyesmit tud, mért ne tudnánk mi is? Ez a vírus talán a jövő egyik küldönce volt. Szigorú üzenete: Az emberi civilizáció túl sűrű, túl gyors, túl forró lett. Egy olyan irányba rohan, ahol nincs jövő. Ám képes egy új jövőt föltalálni."

  Nos, az embereket (talán ügyes manipuláció hatására, talán csak maguktól) nagyon rövid ideig érdekelte az a pozitív hozadék, hogy pl. kicsit jobb a levegő, aztán hamar elkezdtek siránkozni azon, vajon mikor mehetnek újra stadionba szurkolni, vagy olcsó repjegyekkel sablonos üdülőparadicsomokba menni, vagy bármi, ami mára "emberi jognak" minősül. Érdekes mondjuk eleve Harari megközelítése, mi szerint az alapvető emberi jogok épp olyan mítoszok, fantáziák, mint a kommunizmus, vagy bármilyen vallási dogma. Egyszerűen azt hisszük, hogy létezik, ezzel önmagát igazolja. Az emberi civilizáció viszont mintha kötött pályán haladna, és épp ugyanúgy lesz vége, mint a korábbi emberi civilizációknak: felfalja önmagát. Csak mert így szoktuk meg: sűrűn, forrón és gyorsan. Aki a lassúság híve, az megkapja, hogy vissza akar bújni a barlangokba. Szomorú, de úgy tűnik, ez a helyzet.

   Ennyit a cikkről, és most pár további gondolat, ami mostanában főleg az oltások, korlátozások kapcsán még eszembe jutott.

   1: Nyelvtorzítás 

   A média oltáselleneseknek hív mindenkit, aki valamilyen oknál fogva (ami sokféle lehet) nem szeretné felvenni az oltást. Ezt még az oltás pártján állók is sokszor túlzásnak gondolják, de mivel a média sikeresen összekapcsolja az "oltáselleneseket" totál bugyuta konteóhívőkkel (mint pl. a laposföldhívők), és/vagy radikális szélsőjobbosokkal, egy idő után elkezdenek a tényleg túlzókra gondolni. Ha jól tudom, a Facebook, meg gondolom egyéb véleménynyilvánításra alkalmas platformok elvileg tiltják a "dezinformációt", "félelemkeltést" (amit szintén önkényesen határoznak meg), tűpontosan annyit mégis beengednek az algoritmusukkal, ami kibassza a biztosítékot az amúgy szolidaritásra hajlamos átlagpolgárnál is. Ha ehhez még szóban hall 1-2 erős véleményt az "oltásellenes" ismerőseitől, az erre ráerősít, és máris kész a fogalomzavar, csökken az együttérzés. Oszd meg és uralkodj, haladó szint. 

   Szerintem sem a legtökéletesebb a párhuzam a Holokauszttal, mivel, ahogy egy ismerősöm rámutatott: "óriási egyéniségnek és kurva menőnek tűnik zöld zsidócsillagba írt "oltatlan" szöveggel áldozatként pozőrködni és tovább gerjeszteni a szart..."

   Annyiban mégis hasonlít szerintem, hogy a kezdeti fázisban csak jól megdolgozták a közvéleményt, dehumanizálták a célcsoportot, hogy amikorra a konkrét akciókat (pl. a letartóztatás, deportálás, kivégzés) beütemezik, a lakosság nagy része már vagy fásultan legyintsen, vagy ha érez is némi szimpátiát, már ne merjen szólni, hiszen annyit hallotta, hogy ő ezzel a rossz oldalra állna. Mindenkiben van egy potenciális hős, de egy megalkuvó is (Pl. Az ötödik pecsét c. filmben: csak üsd meg az amúgy is halálra ítélt ellenállót, és szabadon távozhatsz, bebizonyítottad, hogy rendszerkompatibilis vagy!)
   Szóval nem attól valid a párhuzam, hogy a zsidók nem maguknak kérték a sárga csillagot, az ultra oltásellenesek viszont valami hasonló szimbólummal direktbe provokálnak, hanem attól, hogy a "jó polgárok" hogy viselkedtek akkor, és hogy viselkednek most? 

   És az orwelli "újbeszél" egy nagyon alattomos eszköz, és egyben árulkodó jel is kellene legyen! Hiszen az oltást nem kérők NEM ellenzik magát az oltást, legalábbis a nagy részük nem! Nem semmisítenék meg a vakcinakészleteket és nem tiltanák be senki számára azt, hogy akár kéthavonta megkaphassa az emlékeztetőt! Ezt nem ártana korrigálni, legalábbis fejben, de aki igazán hisz a demokráciában és a szólásszabadságban, és tudja a megfelelő csatornákat, eljárásokat, akár fel is szólalhatna, hogy ne használjanak hatásvadász és egyben gyűlöletkeltésre alkalmas definíciókat!

   2: Erkölcs és felelősség újracsomagolva

   Ha mondjuk a sima nyelvtorzítás az alulműveltebb rétegeket hivatott befolyásolni (ahogy pl. az, hogy a fű drog, a Frontin, vagy az alkolhol viszont nem az, vagy a migránsozás, stb.), a műveltebbeknek is megvan a kiszolgáló bázisa. Filozófusok, újságírók, egyéb tudorok. Mindenki, akinek hinni lehet, ha nagyon hinni akarsz, és a politikusokban sajnos már nem tudsz.

   A legdurvább az, hogy elvégzik ingyen a munkát, mert hisznek benne. Gondolom (bocs, hogy ennyire nem nézek azért utána, csak tippelgetek) elég sok értelmiségi támogatta az akkoriban tudományosnak elfogadott nézetet, hogy az árják felsőbbrendűek mindenkinél, de leginkább a zsidóknál és a színeseknél. Utóbbit mellesleg az árja fennsőbbrendűséget "tudományos" alapokra helyező németek ellen sikeresen harcoló nemzetek polgárai is még 1-2-3 évtizedig (valamilyen szinten néhol napjainkig) alkalmazták.

   Erkölcsileg nem elfogadott, ha a közérdekkel szembehelyezkedve megtagadod az oltást! Ki is fejtik az okosok, ezért ha valaki kicsit bizonytalankodik, de előpuhították az újbeszél eszközeivel, és már "gyanítani" kezdi, hogy az oltást ellenezni egyenlő a Föld gravitációs mezejének tagadásával, hát tessék: ez nem csak tudományos, hanem erkölcsös, azaz AZ EGYETLEN helyes döntés!!!

   Egy hasonlat, ami egy újságírótól jött szembe: a nyári gumival télen is közlekedők. Gondolom több súlyos baleset is szokott ebből lenni, nem csak az időnkénti halálos (azt a média mindig szereti), ami meg is jelenik a hírekben. De persze ezzel is vitáznak egyesek: ha nyári gumid van, ilyenkor el sem tudsz indulni, stb. Szóval elvileg el lehet vezetgetni vele télen is, ha az egyén nagyon felelősségteljes, és képes megítélni, milyenek az útviszonyok, és ha nem stimmel valami, el sem indul! 

   Az egyéni döntéseket amúgy nagyon imádó liberális újságírók hirtelen ultrakonzervatív komcsik lesznek, ha a vakcináról van szó?! Konzervatív abban, hogy a szabályozás a legfaszább dolog, és kommunista abban, hogy ami esetleg 1-2 ember számára hátrány, de az egész társadalom számára jó eséllyel hasznos, az legyen a szabályozás alapja! Ugyanez az ember nem képes felfogni, hogy újságíróként pl. lehet keres annyit, hogy simán üdüljön évente legalább kétszer 3-4-5000 kilométerre Budapesttől, mert ez neki, mint egyénnek jó, de a Föld lakosságának és ökoszisztémájának már... fasztérdekel-kategória!!!  (Nyilván alig várja, hogy újra repkedhessen akár maszk nélkül is, hiszen ha mindenki 3-4-5-ször lesz oltva, akkor már maszkot is minek hordani, stb.)

   Felőlem legyen hatóságilag kötelező a kétféle gumiabroncs, ha ezen valóban ennyi múlik, ennek van értelme! Ahogy a sebességkorlátozásoknak is, és nagyon durván megbüntetném, aki nagyon durván átlépi a határokat! De nyilván nem lenne értelme annak, hogy mivel néha még harminccal is el lehet úgy ütni valakit, hogy belehaljon, legyen 15 km/h a sebességhatár lakott területen belül! Szóval álljunk már meg egy szóra a coviddal és főleg a vakcinákkal kapcsolatban! A vakcina védi (elvileg) az oltott személyt, az oltatlant pedig akkor nyilván nem fogja. A téli gumi ezzel szemben mindkét felet védi, mivel lehet a balesetben épp az hal meg, akinek volt, csak mert neki kis autója van, a nyári gumis meg belerongyol egy sokkal nagyobbal. A sebességkorlátozás túltolása senkit nem védene, mert pl. sokkal több üzemanyag megy el, ha kettesben mész tizenöttel, és ... (remélem érthető, miért lenne ez rossz.) A korlátozás, karantén, stb. szintén mindenkit védene, eltekintve attól, hogy senki sem szereti, és nem csak a turizmusra gondolok, hanem, hogy van-e suli, vagy mehetek-e moziba, étterembe. A korlátozásokat pl. szerintem lehetne kategóriákba sorolni, és akkor már kb. egységesen, mint ahogy kb. a KRESZ is nemzetközi, kis különbségek lehetnek csak. 

   Ha a korlátozásokat elvetjük, mert annyira "szabadon" szeretnénk élni, mint rég, akkor tényleg marad az oltás. De - a demokráciára és a testünkkel való szabad rendelkezés jogára gondolva -  ez az egyik legdiktatórikusabb dolog, amit el tudok képzelni, hogy kötelező legyen! Hogy súlyosan korlátozzanak bárkit is, aki kb. csak a saját bőrét viszi a vásárra (ezt is csak akkor, ha 100% tudományosnak veszem az oltás mellett felsorakoztatott érveket), ez önkényuralom. Nem ugyanolyan eséllyel kap munkát, vagy mehet be bárhová? Még esetleg pénzbüntetést is kaphat? Ami aztán már tényleg egy hangyafasznyira van a letöltendő börtönbüntetésről, mert akik nem képesek fizetni, könnyen oda jutnak előbb-utóbb. Ami viszont már az előszobája az amerikai típusú "demokráciának", ami valójában szerintem simán lehet annyira illiberális, mint OV király legvadabb elképzelései. 

   Aki erkölcsi kötelességről, és/vagy KRESZ-hez kapcsolható logikáról beszél, annak egyetlen egy logikus érvét tudom elfogadni: az egészségügy tehermentesítésére utalót. 

   3: Egészségügyet nem lehetne máshogy?

   Szóval igaz lehet, hogy ha mindenki be lenne oltva, akkor kevesebb embert verne úgy le a lábáról a vírus. Abba bele sem megyek, hogy ez igaz lehet, de az is, estleg 3-4-10 év múlva derül ki, hogy az oltások mellékhatásai is leterhelik a rendszert ha nem is épp most, de csak várjuk ki a végét... Fogadjuk most el, hogy ez nem tényező, hogy jól átgondolták, tesztelgették is kicsit, amennyire az idő engedte, és a termék maga jó, nem szorul reklámra! Rendben! Innen indulok. Azért egy vicc erejéig mégis, ha más nem ez olyan jópofa:

   - Te be vagy oltva Covid ellen? - kérdezi egyik patkány a másikat.
   - Dehogy! Hiszen azt még csak most tesztelik az embereken!

   A társadalombiztosítás elvileg azt kéne jelentse, képviselje, hogy nem hagynak az út szélén. Ami még lehet igaz is, pl. ha balesetet szenved valaki, az nagy botrány lenne, ha ott vérezne el, vagy ilyesmi. Az már más kérdés, hogy ha pl. egy kisebb beavatkozással és/vagy rendszeres kontrollokkal, tanácsadással, kezelésekkel megelőzhető baj, arra van-e elég pénz, emberi erőforrás, infrastruktúra, és ha van is, kinek teszik ezt elérhetővé? Saját példa: privát úton tudtam csak intézni egy kisebb korrekciós műtétet a bokámon. Vagy pl. ha valaki jó fogsort szeretne, szerintem egyre inkább magánrendelőkbe jár, nem hagyatkozik a társadalombiztosításra. Lehet vannak hiper-szuper egészségügyi intézmények a legjobb személyzettel és felszereléssel, és akiknek van rá pénze, ilyenekben simán elintéznek minden olyan kisebb műtétet, kezelést, amit a pórnép most nem vehet igénybe, mert a tébé most csak a coviddal képes megbirkózni. Ezzel az asszimetriával vajon mit kezdenek azok, akik az erkölcsről prédikálnak?

   Nem lehetne mondjuk, hogy eleve többet költenek az államkasszából az egészségügyre? Mondjuk miből? Hát azoknak a pénzéből (adójából), akik most is folyamatosan gazdagodnak, mert egy ügyes opportunista a pandémia alatt is képes piaci réseket találni. Nem lehetne speciális személyzetet kiképezni a rendkívüli járványhelyzetekre? Ha nagy a baj, akár "sorozásos" alapon is, mint régen (egyes országokban mai napig) a katonai szolgálatot. Pl. megtanulni csak az alapokat, aminek segítségével legalább a szakápolók és orvosok keze alá tudna dolgozni több ezer tartalékos. A kötelezőt senki nem szereti, hát legyen akkor erre is pénz! Pénz mindenre van, amire akarjuk, ez ellen ne is érveljen senki, szerintem! Arra is van, hogy a hadiipar növekedjen, arra is, hogy újabb plázák és stadionok épüljenek, meg arra is, hogy pár istenkomplexusos szociopata milliárdokat füstölhessen el ambíciózus űrgyarmatosító programokra, csak arra nincs, hogy egy igazságosabb társadalmi rendszer felé haladjunk?

4: Felnőtté válás

   Ha minden puskaport ellőttek, az oltás feltétlen hívei a halálozási számokkal, vagy inkább személyes példákkal érvelnek, amikben valaki "élhetett volna még, ha", vagy "makk egészséges, energikus volt, addig amíg...". Igen, ez gondolom mindig is egy szubjektív vélemény volt, nem a modern korral kaptuk ajándékba. Olvastam olyat, hogy ez a magyarázata a vallások kialakulásának, illetve annak, hogy bár a tudományok fejlődésével a vallásnak elvileg rég ki kellett volna kopnia, nem történt meg. Sok amerikai ma is tagadja az evolúciót, még az értelmiség körében is. De vegyük alapul, hogy az manapság  kevésbé számít érvnek, hogy aki meghal, lehet neki "így lett megrendelve", "eljött az ideje", sőt, lehet még sokkal jobb is neki, hiszen a földi élet a rosszabb, itt csak egy letöltendőt kaptunk, a túlvilág sokkal vonzóbb! 

   Nézzük majdnem totál ateista szemszögből, "tudományosan"!

   Mi számít korai halálnak? Svájcban pl. 83 év a születéskor várható élettartam. Ha valaki 75 évesen hal meg, akkor az korai? Szomáliában lehet alig lehet találni ilyen idős embert (55 év a várható, és a lakosságnak alig több, mint 2%-a 65 feletti, míg Svájcban több, mint 18%, Japánban pedig 29% ez az arány.) Ha a vallást kiiktatjuk, mennyire etikus csak úgy azt mondani, hogy "ez van, ez az élet rendje"? Ilyen logikával pápák és császárok hatalmának legitimizációja szokott történni, nem igaz? Biológiailag nem tudom mi számít normálisnak, mikortól lehetne azt mondani, hogy már örülhetünk, ha élünk egyáltalán? Ja, persze, civilizált társadalomban élünk, nem egy farkasfalkában, még csak nem is Spártában! Igyekszünk mindenkit megmenteni. Mindenkit? A fenti számok ezt mutatják? Újrafogalmazom: igyekszünk mindenkit megmenteni, akit csak tudunk? Ez sem stimmel, szerintem.      Újrafogalmazom megint: igyekszünk mindenkit megmenteni a haláltól, amikor csak módunk van rá. Még a szomáliaiakat is, mert néha fegyveres erőket küldünk oda, ne öldökölhessék egymást kedvük szerint, máskor kaját, vagy épp gyógyszreket, vakcinákat. Hogy tisztább lehessen a lelkiismeretünk.

   Amikor csak lehet, a halált el akarjuk kerülni, és az életet választjuk. De mi az élet? Számomra már az emberi lét bizonyos formái, stádiumai sem ütik meg a mércét, és nem véletlen, hogy az eutanázia is létezik. Tényleg sajnálatos olyan példákat hallani, hogy valaki bár idős (nem csak szomáliai mércével), látszólag olyan, mint az öszvér, mindenki azt mondja, majd talán úgy kell agyoncsapni 90 évesen, és kertészkedik, gyalogol, agyilag friss, és hát azt hitte majd az immunrendszere legyőz mindent egy kis fokhagymával, mézzel és pálinkával... Aztán elvitte a mentő, aztán gépre rakták, és most halott. Bezzeg ha beoltatta volna magát! És akkor hányan veszik észre az ellenpéldát? Mondok egyet: szembe szomszéd olyan alkesz, azt se tudom hány éves lehet, teljesen püffedt az arca, miközben a teste csontváz. Reggel legurul bringával a kocsmába, megissza a kis borát, amitől dél körül már csak tolja fel a bringát, alszik kicsit, és utána van egy délután-esti köre. És számtalanszor esett olyat, hogy elvitte a mentő, már a járvány alatt is, és még eközben se kapott el semmit, meg lehet sosem fog. Hogy oltást kapott-e nem tudom, de nem ez a lényeg: élet az, amit él? Szerintem nem. Mégis él, az átlagos emberek befizetett tébéjének egy része arra megy, hogy őt is ellássák, miközben ki tudja egyáltalán "veszi-e az adást", mi megy a világban körülötte...
   Vagy itt van szegény élsportoló, aki fiatal is, és hát ha valakitől elvárnánk, hogy egészséges legyen, ő az. Aztán meghal. És mondjuk néha meghal a focipályán, vagy edzés közben valaki, aki még fiatalabb volt. És néha pontosan azt sem tudják miért. Az eszébe jut valakinek, hogy élet-e az, amikor - főleg ha nem saját motivációból, hanem szülői nyomásra - valaki kb. tipegős kora óta arra készül, hogy bajnok legyen?! És a lelki károsodások mellett esetleg fizikai túlterhelés áldozata is lesz, és pont nem annak a legegészségesebb, legerősebb a szervezete, aki mondjuk időről-időre képes kiemelkedő teljesítményt nyújtani, közben meg lehet két világverseny között szívizomgyulladása van. Ez az életforma nem csak hogy jogilag lehetséges, hanem a sztárkultusz, az individualista szemlélet miatt még vonzónak is tűnik. Ahogy az is csábító lehet, ha valaki a zene világában akar "nagyot", és erre a lapra mindent feltesz. Aztán estleg korán belehal, mert nem mindenki egy Keith Richards. Az is jogilag okés, rombolhatod a tested, akár akkor is ha sztár se vagy, csak álmodozol róla. 

(Tipikus, "ártatlan", "pozitív" kép arról, mit várjunk az "öregségtől". Szerintem viccnek jó, ahogy az is, ha egy pasi nem tud beverni egy szöget, egy nő nem tud felvarrni egy gombot, egy gyerek nem tud eljátszani egy kerek órát sem netkapcsolat nélkül a kertben... vicces lehet, de követendő példa ne legyen már, mert az már szánalmas!)

  Szóval van a "normális" ember, akitől azt várjuk, hogy minden erejével küzdjön a halál ellen, és vannak bizonyos sztárok, akiktől meg azt várjuk el, hogy minden józan paraszti logikát nélkülözve gyötörjék magukat szarrá a mi szórakoztatásunk kedvéért. Esetleg annál nagyobb lesz az "értékük" is, ha ebbe tényleg belehalnak. Egy cinikus ismerősöm már 1994-ben azt mondta, hogy Cobain jól tette, hogy fejbelőtte magát, mert nevetséges lett volna mondjuk 40-50 évesen, akár csak ugyanezt tolja, akár ha váltani képes. Valahol igaz: Axl Rose kicsit nevetséges most, Anthony Kiedis meg szerintem elkurvult. De nem azt mondom, jobb lenne ha halottak lennének, csak jobb (értem ez alatt: természetesebb, logikusabb, normálisabb) lenne, ha mondjuk már az én korosztályom is alig emlékezne a nevükre, mert mondjuk rég valami csendes hobbinak hódolnának, mint pl. a kertészkedés, vagy horgászat, stb. Kettős mérce mindenhol, ez az amit utálok.

   Mi lenne, ha megbarátkoznánk azzal, hogy meg fogunk halni? Sőt, ami még nehezebb: azok lehet még előttünk meg fognak halni, akiket szeretünk. Még akkor is, ha nem logikus a sorrend, mert vannak különös betegségek, meg persze a balesetek. Miért nem megy?

   És eddig még érzelmi síkon voltam, de legyen egy kis rigeg, hideg matek!

   Mind az alkesz szomszéd, mind az extra fitt Marika néni, mind Keith Richards vagy Erzsébet királynő pusztán számok, ha nem kizárólag az emberi életről beszélünk, hanem AZ ÉLETRŐL, nem spirituális, vallási alapon, hanem tudományosan: az egysejtűektől kezdve a növényeken és a szúnyogokon át a bálnákig, csimpánzokig, az emberig. Ha az egyikből túl sok van, általában a többi alkalmazkodik. Ha kiirtunk egyet, szintén átalakulhat majdnem az egész rendszer körülötte. Akkor is, ha nem lenne nyilvánvaló a kapcsolat. Pl. miért hal ki pár kicsi énekes madár, ha egy szigeten kihalnak a nagymacskák? (Nézz utána, túl sokat írtam már.) Utálom a szúnyogokat, és kullancsokat, néha a legyeket is, de tuti nagyon elbasznám a világot, ha egy aranyhaltól a három közül az lenne az egyik kívánságom, hogy az összes szúnyog tűnjön el a Föld színéről!

   Nem mindig gondolkodtam ezeken, de felnőttem.

   A naiv pozitivizmus, ami úgy összességében a civilizációnkat jellemzi, engem nagyon felbosszant. Pedig tényleg nem egy spártai katonaállamot szeretnék helyette, csak hogy kicsit vegyünk már vissza! A napunk 24 órából áll, teljes mellszélességgel támogatom, ha ebből 1-2 órát "gyerekes" elfoglaltságokkal töltünk el! De ne 24/7-ben éljünk gyermekként! 

   A Föld népessége majdnem megduplázódott azóta, amióta megszülettem. Ezzel önmagában nem is lenne akkora baj, ha mondjuk az egy főre jutó átlag energiafogyasztásunk még mindig ugyanakkora lenne. Az igazat megvallva, szerintem akkor is lenne baj, de nem megyek bele. Annak nem nézek most utána, vajon mennyi volt '76-ban a várható élettartam Svájcban, Szomáliában, vagy Magyarországon. Inkább azt kérdezem: ez valóban fejlődés, ha azóta növekedett? Szeretjük ezt a sok embert magunk körül? (Megjegyzem, mi ezt nem is érezzük Magyarországon, mivel nálunk kb. ugyanannyi az ember, de Nigériában kb. megháromszorozódott azóta! Én utálnám, ha Zalaegerszegen most 160.000 lakos lenne, vagy még szemléletesebben; Zalalövő nem egy 3000 körüli nagy falu, hanem egy kisváros lenne most! Egyszerűen utálnám, és meg merem kockáztani, hogy amúgy biológiailag, minden természetfeletti és spirituális tényezőt kizárva, ez már nem egészséges. Túl kevés a privát tér, miközben az individualista kultúránk azt sugallja, hogy jogunk van a privát térhez... Két egymásnak ellentmondó program fut az agyunkban.

   "Valamicskét" (nem nézek utána, bocs, de a túllövés napját ha valaki nem érti, keressen rá! Kösz.) az egyéni átlagfogyasztásunk is folyamatosan növekedik, nem csak a népességünk. Azaz ha mindkettőt pusztán megduplázom 50 év alatt, az energiafelhasználásban négyszeres lesz. És minden hiedelemmel ellentétben az energiafelhasználást nem lehet végtelenségig nyújtani a Földön. Más fajok rovására sikerült eddig eljutni, és akkor most utalok vissza oda, hogy mi is az élet?! Az emberi élet, az is épp csak az "itt és most"-ban? Ha most már csak úgy lehet, hogy az élő talajt, vizeket, levegőt tönkrebasszuk, emiatt fajok tömegei halnak ki teljesen, mikor jön el a pont, ahonnan nincs visszaút? Élünk ugyan, de magunk alatt vágjuk a fát. Ennek lehet csak apró komponense az, hogy az átlagember is vágyik az életidejének 1-1 évvel való meghosszabbítására, a nem-átlag pedig (ahogy pl. Harari utalgat rá a Homo Deus-ban) egyenesen kb. a halhatatlanságra pályázik. De ez a komponens létezik! Létezik, mert hiszünk benne. (Ki-be-baszottul vallásosan, szóval aki ateista, de szeretne transzhumánként "halhatlan" lenni, az ne is nevezze magát ateistának, mert van vallása, ha tetszik neki, ha nem.) 

   1-1 évet "nyerünk" tehát időben, és elvesztünk közben mindent, ami fontos lenne.

Azt is, hogy egyáltalán valami beleszólásunk van a dolgokba. Hogy nevükön nevezhetjük azokat, nem a szánkba adják a szót. Azt is, hogy jogunk van kételkedni, más utakon járni (amik nyilván nem veszélyesek másokra, nem kell minket követni!). Elfogadjuk, hogy egy kis csoport basáskodjon felettünk, akik a legnehezebb időkben is duplázzák, triplázzák a vagyonukat, hatalmukat, miközben mi apróságokon esünk egymás torkának. És - bár nem tudatosan - elfogadjuk, hogy a Homo Sapiens jelenleg az egyetlen faj, ami igazán számít, és a MI életünk, a MI jólétünk a legfontosabb, még akkor is, ha néha úgy teszünk, mintha a pandák, vagy a ledarált kiscsibék sorsa annyira érdekelne, az élethez való beteges ragaszkodásunkkal simán eláruljuk saját magunkat. És ha mindez megy a Homo Sapiensnek, akkor tényleg a saját sírját ássa. Harari lehet úgy gondolja, hogy ez nem is akkora baj, hiszen pl. a Neanderthalist kiradírozta a Sapinens, most jön a Homo Deus kora. Szerintem viszont erre nincs meg a "rés", az "ablak". Én inkább a klasszikus összeomlást látom benne. 

   1-1 kibaszott évért, amivel esetleg javulhat a statisztika, megérem vajon 2049-et (estemben ez lenne a képlet szerinti norma), vagy lehet, hogy 2051-et is talán, mindent képesek vagyunk feláldozni, mert annyira félünk??? Akkor nem simán (racionálisan, jogosan, természetesen) félünk, hanem rettegünk, megadjunk magunkat a félelemnek, gyávák vagyunk!

Na, keziccsókolom, és köszönöm a türelmet!

.......................................................................

   Utószó (az "előszó a magyar kiadáshoz" részből, Jared Diamond: Zűrzavar c. könyvéhez, ami 2019-es, a magyar kiadás pedig 2020-as):

Visszafordíthatatlan

 

   Durva kifejezés, és biztos hatásvadász, de ez jut mostanában eszembe az általam szelektíven csemegézett hírmorzsák olvasása közben. Főleg, ha ezt összevetem eddigi kedvenc non-fiction olvasmányaimmal, vagy amit most épp olvasok, a Homo Deus-szal. Ezen kívül persze összevetem a kertünkben megtapasztalható jelenségekkel, aktuálisan a két nagyon hideg tavaszi hónapra átmenet nélkül érkező két nagyon meleg nyári hónappal, ami kb. semminek nem kedvezett, amire amúgy dzsolidzsóker növényekre gondoltunk, mint pl. a tökök és a bab. Aztán meg összevetem persze még az ilyen-olyan ismerőseim által akár élőszóban elhangzó véleményekkel, vagy a Facebook kommentekkel, kinek mi a legfontosabb, ki hogy látja a jövőt, és akkor aztán végképp arra a következtetésre jutok, hogy:
   "El fogunk menni a falig"
   (Köves Alexandra, vagy lehet ő is mást idézett, nem tudom...)

   Mindenki (aki kicsit is tájékozódik) tisztában lehet már azzal, hogy a felmelegedés leginkább a sarkköröket érinti, valamint a permafroszt kiolvadásával rengeteg metán szabadul fel, ami tovább gyorsítja a folyamatokat.

   Ezzel együtt még mindig akadnak olyanok, akik szerint az emberiség tevékenységétől ez totál független, de most ezt hagyom inkább. Ehelyett ahhoz a vesszőparipámhoz térek vissza újra, hogy milyen fantasztikus megoldások juthatnak eszébe az átlagosan tájékozott, átlagosan jómódú, átlagos lelki beállítottságú (se nem totál depressziós világvégeváró, se nem hurráoptimista világmegváltó) embertársainknak. És, hogy ehhez képest mi az, amit én magam belelátok a hírekbe, és milyen - szintén fantasztikus - lépéseket látnék csak hatékonynak. Azaz ez egy totál szubjektív írás, ha úgy tetszik, egy véleménycikk. 

   Kezdjük akkor az elmúlt kb. egy hónap főbb "klímahíreivel":

   - Kanadában majdnem 50 fok, aztán le is ég a település, ahol mérték.

   - Oroszország északi részein ismétlődő hőhullámok. (Évről évre ismétlődik, be sem linkelek friss infót.)

   - Nyugat-Európa (főleg a Rajna vidéke) annyi esőt kap, hogy utcák szakadnak be, vagy több tonnás járműveket sodor le rajtuk az áradás, épületek omlanak össze, stb. A víz nem válogat, összemossa a szemetet.

   - Ezzel párhuzamosan (vagy időben kis csúszással, 1-2 hétre rá) Szardínián, Szicíliában, Görögországban és Törökországban masszív erdő- és bozóttüzek, turistákat mentenek a lángok által körbezárt hotelekből, stb.

   Főleg az utolsó kettőre fókuszálnék most, mivel Kanada és Oroszország még mindig "elég nagy", vagyis a népsűrűség még alacsony, ott 1-2 terület élhetlen, van országon belül hová menni (lehet tévedek, persze, nem bánom, ha valaki kiigazít ilyenkor!), a Földközi tenger viszont meglehetősen "belakott", illetve szezonban a turisták duplázzák, triplázzák az épp ott tartózkodó emberek számát. 

   És mi történik alapvetően 1-1 ilyen természeti csapás előtt, közben és után?

   Az emberi életek mentése, aztán pedig az emberek által pénzben kifejezhető értékek mentése. Relatíve kevesen halnak meg, nem igaz? Merész leszek, és spekulálok: még a családtagnak számító kutyák, macskák és hörcsögök nagy része is megmenekül, ha pl. a csapás előre látható, és sikeres az evakuálás. Ha nem sikerül előre figyelmeztetni, akkor az is elképzelhető, hogy az a pár tucat, maximum pár száz halálos áldozat esetleg azt tartotta fontosabbnak adott szituban, hogy a félig elárasztott alagsorból kimentse kis családi trezort a nagymama ékszereivel, Németországban, vagy visszarohanjon a kiscicáért a lángokban álló házban, valahol Kanadában. 

   A halálos áldozatok számához képest nagyságrendekkel több a maradandó egészségkárosodást szenvedők száma. Pl. valakit nekicsapott az árhullám egy betonoszlopnak, eltört a sípcsontja, eddig 12 órás műszakban szakács volt, most meg örül, ha 2 éven belül egyvégtében 2-3 órát lábon tud maradni, stb. Rokonok, akik "megúszták", de szeretnének segíteni, ilyen esetekben át kell szervezzék az életüket. Nem világháborúról világháborúra élünk, mint száz éve, és ez persze jónak tűnik, de puhánnyá is tesz: az is tragédia lehet egyesek számára, ha egy sérülés miatt nem teniszezhetnek többé, vagy megfulladt a kiskutya, vagy papa és mama most a két elúszott SUV helyett épp egy közös VW Golfot vezet, mert várnak arra, hogy egyáltalán mit mond a biztosító, lesz-e pénz megint két autóra, vagy legalább egy nagyobbra.

   Nagyon ajánlom a "Valahol Európában" című filmet ahhoz, hogy mindezt perspektívába tudjuk helyezni.

   Harari szerint letudtuk az éhezés, járványok, és háborúk korszakát. 

   Szerintem meg vásári trükkökkel elkerültünk egy globális összeomlást az elmúlt cirka 70 évben, ami viszont csak annak köszönhető, hogy mindenki beszart az atombombától, és mindenki elfogadta tényként, hogy egy globalizált piacon meggazdagodni területvédő/területfoglaló konkrét háborúk nélkül sokkal könnyebb, mint azt még 1939 előtt gondolták, és a hadviselés egészen új típusai nyertek a szőnyegbombázások és partraszállások helyett. 

   A gyökérproblémát eközben vagy szándékosan, vagy csak puszta ostobaságból szőnyeg alá seperték, és most (értsd: a "most" az mindig egy kb. 20-25 éves időkeret, kicsit nagyobb súllyal a múlt, mint a sejthető jövő, ennek "közepén", mondjuk. pl. "most"= 2008-2028, vagy 2005-2030, ahogy tetszik.) már annyira kilátszik a kosz, hogy több nem fér bele. Ideje lerántani a szőnyeget, és vissza se tenni a helyére semmit, amíg ki nem takarítunk.

   Sokan mondják, hogy a legfőbb probléma az, hogy túl sokan vagyunk. Egyetértek, de nem látok erre megoldást, mármint épkézláb, humánus, és emellett rövid távon is hatékony megoldást. Márpedig ha nincs, akkor időpazarlásnak tűnik, hogy erre rágörcsöljön bárki is. Szintúgy az sem megoldás, amit mások hangoztatnak: ne legyen semmi állati eredetű az étrendünkben, azonnal képesek lennénk növényekkel ellátni több embert is. Ez egy szektás vélemény, nem is érdemel szót, szerintem. Aztán jön a technológiába és az emberi kreativitásba vetett vakhit, a futurisztikus disztópiák, amik kvázi látványtervek amúgy. Emlékszem magamra 12 évesen, amikor Schwarzeneggert bálványoztuk, és mindenki elkezdett totál egyszerű gömbsúlyzókkal gyúrni otthon, és a trafikban Arnold, Stallone, meg sima bodybuilderes posztereket vettünk, amit a tükör mellé tettünk, és lehet egy pillanatig mindenki elhitte, hogy tuti olyan lesz pár éven belül, csak sokat kell dolgozni és enni, ennyike! Ilyennek látom én a "zöld megapoliszok" látképét, vagy a híres (?) Venus Projektet, és társaikat. Lehet sikerülhetne is, de csak nagyon keveseknek, és ahogy a testépítéshez sem elég rajzfilmbe illő göbsúlyzó és reggelire 3 extra parizeres zsemle, a Venus Projekthez is kicsit több energia és több finomhangolás kéne, mint ami a jelenlegi Földön rendelkezésünkre áll.

   Marad akkor az összeomlás, és nyugodjunk már bele? Pár év, és káosz lesz, csak a prepperek fognak egymással marakodni? Bocs, ha így jön le, de nem ezt mondom, csak sosem sikerült volna megfogalmazni Harari nélkül. Hararit nem tartom szimpatikusnak, csak simán okosnak, és ennyi épp elég. És amellett, hogy okos, talán még fontosabb, hogy tömören, világosan képes kifejteni bonyulult gondolatokat. Szóval, a lényeg, hogy ami a jövőt illeti, sosem lehet semmit biztosra venni, még akkor sem, ha a múltat nagyon alaposan ismerjük, és nem akarunk abba a hibába esni, amihez hasonló elkövettek mondjuk akár a rómaiak, maják, akár Hitler, Sztálin, vagy XVI. Benedek, amikor Twitter fiókot nyitott, tök mindegy! A történelem nem ismétli ömnagát, csak rímel. Azt is néha elég szabadon értve. Ha valaki a cár atyuskának azt mondja 1916-ban, hogy "ha így folytatod, előbb-utóbb forradalom lesz", és ezt ő komolyan is veszi, akkor lehet nem lett volna forradalom, mert vagy gecire bekeményített volna, és felkutatnak, kivégeznek mindenkit, akinek ilyesmi járhat a fejében, vagy nagy pálfordulással a köznép nagy barátjává válik, dolgozik az imidzsén, és mindenki megenyhül, hogy hát mégiscsak ő az atyuska, egy maroknyi butus marxista-okoska mondhat amit akar, mi vele vagyunk!

   De nem vette komolyan az előrejelzéseket, vagy nem is voltak előrejelzések.

   Most viszont vannak, bőven, nekünk meg minden infó (meg persze annak cáfolata is) kéznél van, a kütyüinken, már könyvtárba se kell járni...

   Ki tudja, egyszer csak lehet mégis tömegek veszik majd komolyan, hogy van baj. És lehet tömegek fognak még pár ilyen villámárvíz, tornádó, pandémia, jégverés és tűzvész után ráébredni, hogy nem elég nem kérni szívószálat, és nem elég a benzines autókat elekromosra cserélni! Tulajdonképp semmi nem elég, amit eddig hallottunk, mert le kell menni az alapokig, ott kell újra gondolni mindent. 

   Tudom, ez egy "terhes" gondolat, ráadásul tapad: ha egyszer elkezded, egyre többször ezen fogsz agyalni. Akár pszichiátriára is kerülhetsz vele. Veszélyes. Néha konkrétan az, főleg ha tétje van: Berta Cáceres pl. belehalt, és még nagyon sokan mások. De enélkül meg maradunk azon a sínen, amiről látszik már, hogy nem fut a végtelenbe, a szerelvényen meg van ugyan fék, de egyre gyorsabb, egyre hosszabb lesz a féktáv is, és akkor lehet tippelgetni...

   Hogy mire lenne szükség, abba már nem megyek bele, csak a fent említett katasztrófahírek nyomán két bekezdés erejéig:

   1 - Ha most a németországi átlagpolgár odáig jut csak, hogy az árral elúszott SUV helyett vesz egy kis e-autót, és elkezd tüntetni pl. a fosszilisek ellen, megfogadja, hogy havi egyszer eszik csak húst, meg a szokásos szarságokat, de közben azért kb. ugyanúgy visszamegy a mókuskerékbe, hajtja a gazdaságot (esetleg mégjobban, hiszen a gazdasági növekedés termeli majd ki, csurran-cseppen alapon, hogy 10 év múlva a kínaiak is leálljanak a szénnel, az afrikaiak meg bele se kezdjenek, stb.), akkor nagy a baj! Nem tudom feltűnik-e bárkinek is, hogy míg arra van azonnal ember és gép, hogy emberek azonnal ne haljanak meg, addig arra eddig nem nagyon van sajtóreakció, vajon az a sok szar (az életünk darabkái, fiókban őrzött régi telefonoktól kezdve fagyasztóládákon és légkondin kersztül egész épületekig, telítve vegyi anyagokkal, egy-két döglött állattal és a szennyvízzel fűszerezve) hogy a faszomba kerül ártalmatlanításra, és mikor? Mert pl. ahogy láttam, az eső nem hagyta őket sokáig egyedül azóta sem, és ez már felvetheti azt a kérdést, vajon mi lehet a Golf áramlattal, és ezen egy "nem kérek zacsit!" jellegű döntés segíthet-e, vagy sem? És az, ha teszem azt épp ott kezdenek majd lítiumot bányászni, csak mert Németország meg akarja mutatni, hogy élharcosai az elektromos autózásnak, az vajon segít-e majd az ökoszisztémának, ami most kapott egy óriási szennyezést? Szerintem nem.

   2 - Ha valaki turistaként élte át a Földközi tenger térségében mostanában gyakori erdő-, vagy bozóttüzeket, vajon megfogadja-e magának, hogy nem megy ilyen helyekre többet? Kicsit továbbgondolva: nem "turistáskodik" annyit? Csak mert pl. gecire kínos, hogy egy egész helikopter ment érte a hotel tetején felvenni, míg pl. az a helikopter konkrétan olthatta volna a tüzet az erdőben is, ahol emiatt mondjuk 1000 mókus pusztult el. De a turista amúgy nem eszik húst, mert az életellenes... És mondjuk eleve miatta (és társai miatt) építettek rengeteg betonból hoteleket és kikötőket, meg minden egyéb infrastruktúrát, rengeteg primer nyersanyagot használva, ami miatt pl. a környékbeli erdők rezilienciája valószínűsíthetően csökkent, és már csak egy eldobott csikk kell, kész a pokol. 

  Mi lenne a fair play? 

  Ha a tisztes "nyugati" (Magyarország beleértve, hiszen a gazdaságunk stabilan teljesít, az infrastruktúránk lakosságarányosan kiváló, stb.) polgár olcsó napelemet akar, meg szélturbinákat, menjen a török turistaparadicsom helyett 2-3 hét önkéntes munkára egy afrikai bányába, vagy egy kínai gyárba! Ha meg mégsem, és elmegy üdülni, és véletlen beüt a krach, és ki kell menteni onnan, azt írják az ő számlájára!  Mentés: 25.000 Euro. Nem tudsz fizetni most? Nem baj! Törlessz 10 évig! Közben gondolkozz!

   Az ilyesmivel kezdődne szerintem az a radikális paradigmaváltás, amivel megúszhatnánk, de legalábbis egy szebb világot kezdhetnénk építeni a romokon 10-20 év múlva.

   Köszönöm a türelmet.

Fordítva: "Kedves Sir David Attenborough, nagyon szép a netflixes dokumentumfilm, de az ön „megoldásai” még jobban pusztítják a természetet"

Thomas Oudman eredeti cikke >>> ITT olvasható
Magyar fordítás: Kabdebó Noémi

Kedves Sir David Attenborough, nagyon szép a netflixes dokumentumfilm, de az ön „megoldásai” még jobban pusztítják a természetet

 

 

Kedves Sir David Attenborough!

 

Nemrég láttam Egy élet a bolygónkon című új filmjét: gyönyörű, szívszaggató dokumentumfilm természetes ökoszisztémáink hanyatlásáról világszerte. A keserű pirulához édes desszert is járt: egy lehetséges kiúttal ebből a helyzetből. De ez a desszert a torkomon akadt, amikor ön a világ többi része által követendő példaként említette Hollandiát.

Nekem mint hollandnak ez megtisztelő lenne, ha nem volna súlyos tévedés.

Ön így érvel: egyre több földet vonunk be a mezőgazdasági termelésbe, hogy ellássuk növekvő népességünket, ezzel természetes ökoszisztémákat pusztítunk el. Ennek legfontosabb példája, ahogy Borneón pálmaolaj-ültetvények látszólag végtelen sorát telepítik a Föld leggazdagabb ökoszisztémájának helyére, melynek lombkoronaszintjén testvéreink, az orángutánok élnek.

Ezért ön szerint minden erőnket arra kell fordítanunk, hogy kisebb földterületen termeljünk több élelmet. – A hollandok szakértői lettek annak, hogy minden egyes hektárból a legtöbbet hozzák ki – mondja a jól ismert, meggyőző tónussal. – Mérete ellenére Hollandia jelenleg a világ második legnagyobb élelmiszerexportőre.

Ön azt állítja, Hollandia megtízszerezte a termelését alacsonyabb növényvédőszer- és műtrágya-használat, illetve CO₂-kibocsátás mellett. Futurisztikus üvegházakban érő paradicsomot látunk, sőt vertikális növénytermesztést: 10 emeletnyi magasságig egymás fölött növő salátafejeket, lila LED-világítással.

De nem azért vagyunk az export bajnokai, mert egymásra halmozzuk a salátafejeket vagy sci-fi paradicsomot nevelünk. Az „élelmiszer”, amelynek előkelő helyezésünket köszönhetjük, nem túl jóízű: a virág az. Valójában minden energiánkat arra fordítjuk, hogy ellássuk a világ növekvő népességét virággal!

Ez pedig rengeteg műtrágyahasználattal, és CO₂-kibocsátással jár. A kertészeti exportnak köszönhetően mi használjuk hektáronként a legtöbb növényvédőszert egész Európában.

Ha a virágoktól eltekintünk, nem Hollandia a második legnagyobb élelmiszerexportőr, hanem Németország. Ön valószínűleg azért számítja bele az exportba a virágokat is, mert egy gyakran idézett National Geographic cikkből vette az adatot, amely ugyanezt a hibát követte el.

De még így is elég sok élelmiszert exportálunk, nem ez a legfontosabb hiba az érvelésben. A lényeg az, hogy Hollandia csal. Két trükk teszi lehetővé, hogy ilyen sok élelmiszert exportáljunk ilyen kis földhasználat mellett; és holland ökológusként sajnálattal kell mondanom, hogy ezeknek nem sok közük van a biodiverzitás megőrzéséhez.

 

1. trükk: import

Az első trükk: exportunk 30%-a valójában nem Hollandiában terem, hanem importáljuk. A módszer újraexportálás néven ismert. És bár Hollandia valóban termékeny, a maradék 70% alapagainak egy része is külföldről származik.

Hollandia csak saját fogyasztásához a területe két és félszeresének megfelelő termőföldet használ. Nem azért, mert egymás tetejére tornyozzuk az ültetvényeket: ezek a földek más országokban találhatók.

Hová megy a rengeteg pálmaolaj Borneóról? Hollandiába. 2019-ben Hollandia volt a világ harmadik legnagyobb pálmaolaj-importőre, India és Kína után. Ebből a pálmaolajból a világ egyik legnagyobb élelmiszer-multija, az Unilever holland gyárakban készít termékeket egész Európa szupermarketjei számára. Gyakorlatilag mindenbe olajat tesznek a kenyértől a mogyoróvajon át a samponig és a sminkekig, a pálmaolaj pedig a legolcsóbb olaj a világpiacon. Még a bébitápszerekben is pálmaolaj helyettesíti a tejzsírt.

Ez a sok feldolgozott termék Hollandia exportjának negyedik legnagyobb tétele. Az Unilever idén is hozzájárult az indonéz erdőirtásokhoz.

 

2. trükk: fosszilis tüzelőanyagok

A második trükk: a fosszilis tüzelőanyagok. Bár a mezőgazdasági területek egy négyzetméterre eső hozama nagyobb, mint 50 éve, a termelési folyamat hatékonysága meredeken zuhant. 1950-ben minden 100 J fosszilis üzemanyag, amelyet holland farmerek felhasználtak, 107 J tápértéket produkált az ökológiai folyamatoknak köszönhetően. Ez az arány ma minden 100 J fosszilis üzemanyagra 6 J tápérték. Az energiával műtrágyát gyártunk, raktárakat építünk, traktorokat hajtunk és szállítjuk az élelmiszert, amelynek nagyobb részét nem is mi esszük meg, hanem haszonállatainkat takarmányozzuk vele.

Mezőgazdasági területeink kétharmadán füvet termesztünk a teheneinknek, akik további 10-20% kiegészítő takarmányt kapnak fehérjekoncentrátum formájában, amely főleg Európán kívülről érkező szója és pálmamaghéj.

Ezzel elérkeztünk a virág utáni második és harmadik legnagyobb exportcikkünkhöz: a Németország és az EU számára előállított olcsó húshoz és tejtermékekhez.

Nem kell részleteznem a bioipar katasztrofális hatását a klímára és a biodiverzitásra: ön is beszél erről dokumentumfilmjében. A sajtoknak és rántott szeleteknek köszönhetően Hollandia a biodiverzitás-csökkenésben is dobogós helyen áll.

Ökológusként fájdalommal látom, hogy a természet folyamatosan hanyatlik körülöttem. A múlt században a holland nemzeti büszkeség jelentős forrásai voltak a láprétek, amelyek rengeteg növénynek és rovarnak adtak otthont, és ahol gázlómadarak bámulatos populációi költöttek.

A mezőgazdasági nitrogénszennyezés és a monokultúrák következtében eredeti biodiverzitásunknak már csak a 15%-ával rendelkezünk. Ha így folytatjuk, az ikonikus mezei madarunk, a nagy goda végét jelenti. A közönséges szalonka, a sárszalonka és a pajzsos cankó már alig költ Hollandiában. Ha rajtunk múlna, ezek a madarak kihalnának.

A növekvő élelmiszertermelés önmagában nem csökkenti az alultáplált emberek számát, csak több lesz az olcsó, rossz minőségű termék, és több luxusterméket fogyasztanak azok az emberek, akiknek eddig is több mint elég ennivaló jutott. A holland export nagy része más európai országokba megy, ahol most is több húst és tejterméket fogyasztanak, mint ami egészséges lenne.

 

Az üvegházi kertészet problémája

Végül elérkeztünk a paradicsom-üvegházakhoz. Ötödik legnagyobb mezőgazdasági exporttételünk a virágok, a hús, a tejtermékek és a feldolgozott termékek után a zöldségek. Az exportált gyümölcsök és zöldségek értékének nagyjából fele érkezik üvegházi kertészetekből, és ez a teljes mezőgazdasági exportnak csak a 4%-a. Ennek is más európai országokba megy a nagy része.

Ön helyesen mutat rá, hogy az üvegházi kertészet a növényvédőszerek, víz és műtrágyák használatát tekintve egyre fenntarthatóbb. Ez biztató, de az üvegházak építése nagyon drága, üzemeltetésük pedig messze a legenergiaintenzívebb szektor Hollandiában, megelőzve az acélipart is. Az üvegházi kertészet felelős Hollandia földgázfogyasztásának 10%-áért – ez a teljes holland háztartási fogyasztás fele. [A holland háztartások gyakorlatilag mind földgázzal fűtenek.]  A mezőgazdaság teljes energiafogyasztásának pedig 80%-át adják az üvegházak. Gazdaságilag ez csak azért lehetséges, mert alacsonyabb adók terhelik őket.

Miért alacsonyabb az üvegházak adója? Mert különben óriási összegeket fizetnének az energiáért.

A vertikális növénytermesztésről nincs is értelme beszélni, mert az még több energiát igényel, és még csak le sem lehet kapcsolni. A LED-világítás viszonylag gazdaságos (bár nem az a naphoz képest, ami ingyen van), de ez csak reklámszöveg. Az előnyei eltörpülnek amellett, hogy milyen nagyszámú lámpát, milyen óriási párátlanítókat és légkondicionálókat igényelnek ezek az építmények.

 

Egy szélturbinákkal teli világ – miért ne?

Ha a világ népességét üvegházi paradicsommal és vertikálisan termesztett salátával akarjuk etetni fosszilis tüzelőanyagok nélkül, akkor a világot tele kell rakni szélturbinákkal. Ezt ön valószínűleg már tudta, mert a jövőről alkotott víziójában pontosan ezt látjuk: napelemekkel teli Szaharát, és végtelen füves síkságokat, ahol a suhogó szélturbinák alatt vadállatok csordái poroszkálnak. A 21. századi Oroszlánkirály.

Ön a növekvő élelmiszerfogyasztás fő okaként a népességnövekedést nevezi meg, amely főleg Afrikában történik. De mi van velünk: a nyugati országok lakóinak óriási és folyamatosan növekvő fejenkénti fogyasztásával? Az európaiak átlagosan hétszer annyi energiát és hatszor annyi húst fogyasztanak, mint az afrikaiak, és mindkét mennyiség csak nő.

Az energiafogyasztás Afrikában is nő (a húsfogyasztás alig, sőt, néhány országban csökken), de reméltem, hogy túl vagyunk már azon a korszakon, amikor Európa Afrikára hárította át a problémáit. Ha Afrika népessége és fejenkénti fogyasztása is megduplázódna, a mi fogyasztásunk szintjét akkor sem érné el. Miért rájuk mutogatunk magunk helyett?

És miért helyeznénk az energia-parkokat épp a világ legnagyobb, nagyrészt érintetlen ökoszisztémáiba? Ön azt mondja, ezek segítenének a természeten, de nem látom, Szimba hogyan profitálna a szélturbinákból.

 

Természetbarát mezőgazdaságra lenne szükség!

Kedves Sir David Attenborough, kevesek hangja hallatszik olyan messzire, mint az öné. Amikor a holland exportot dicséri, csak az élelmiszeripar marketingszövegeit ismétli. Kérem, ne tegye! Javasoljon kemény intézkedéseket a saját fogyasztásunk visszafogására! Vonja felelősségre az Unileverhez hasonló élelmiszeróriásokat! Ítélje el a biodiverzitás kárára működő mezőgazdaságot! Nemcsak Borneón, de Hollandiában és hazájában, a Brit-szigeteken is.

Ha az európai szabályozás arra törekedne, hogy megfelezzük a hús- és tejfogyasztásunkat a szezonális zöldségek javára, nem lenne szükségünk élelmiszerbehozatalra, miközben egészségesebb életet élnénk és a mezőgazdaságunk környezetbarátabb lenne. És az Európai Uniónak ez hatalmában áll, hiszen évtizedek óta befolyásolja a gazdák választásait a támogatásokkal, amelyek az EU költségvetésének csaknem 40%-át teszik ki. Dönthetünk máshogy.

A holland import és export nélkül az Európán kívüli világnak nem kevesebb, hanem több ennivalója lenne, és nem kevesebb, hanem több ökoszisztéma maradna érintetlen.

És mivel a mezőink vadvirággal és madarakkal lennének tele, nem lenne szükségünk vágott virágokra ahhoz, hogy természetre emlékeztessenek minket. Ez nem egy utópisztikus látomás: vannak még gazdák Hollandiában, akik megmutatják, hogy lehetséges.

Ön most 94 éves. Remélem, hosszú életet fog élni; de nekünk sietnünk kell, hogy a túlélésünket újabb David Attenborough-filmek nélkül is biztosítsuk.

Facebook csoportok értelme (?)

    A Facebook csoportokból gondolom elég sokféle létezik, én most csak egy fajtáról szeretnék írni, amit kb. így tudnék jellemezni:
   Alapítói, létrehozói valamely nemes cél megvalósításához kívánnak egyfajta tudásbázist és/vagy eszmecserére alkalmas teret létrehozni. A később becsatlakozott tagok is megmaradnak az alap célnál, akár mert eleve sajátjuknak érzik, akár mert elfogadják a tényt, hogy adminok/moderátorok "beleszólhatnak" abba, mi jelenhet meg, és mi nem. Tehát egyfajta "minőségbiztosítás" létezik. 

  Hogy kinek mit jelent a "nemes cél", az külön fejezet lehetne, és a kvázi tudományostól a totál vallásosig, ezoterikusig, vagy banálisig (megnevettetni minél több embert, stb.) terjedhet. Maradnék most azoknál, amiknek alapja nem hitvilág, hanem igyekszik az általánosan elfogadott realitás talaján operálni, és nem szórakoztató jellegű.
   Az, hogy mi az általános elfogadott, nyilván próbálják ezek a csoportok "kibillenteni", de józan, paraszti ésszel ha úgy akarnánk szüretelni a kajszit, hogy rázzuk a fát, abból max pálinka lesz, és lehet pár darabot szeretnénk frissen fogyasztani...
   Van, aki meg úgy szüretelne, hogy kivágná a gecibe a fákat, ÉS utána szedegetne párat, a többi meg cefre! Na, ha ilyen tagok felbukkannak egy csoportban, azt hiszem a legrövidebb úton meg kell őket állítani!

   Mi a legrövidebb út?
   Első lépés: csoport létrehívói észreveszik, hogy kb. csak a felét nézik át annak, ami megjelent? A kommentekről nem is szólva... Hát akkor, talán a másik felében, ami sosem került a fókuszukba, tulajdonképpen bárki, bármit mond, sőt! Hirdet! Térít! Ennek véget kell vetni valahogy, azaz: ha az alapítók atyák/anyák nem érnek rá, hát uccu neki, keressenek embert, akiben meg is bíznak! (Tudom, egyik para, hogy adminként társadmint ki lehet tiltani, blokkolni, stb., de nyilván létezik még bizalom...) Van becsületes, értelmes tag, aki épp rá is ér? Hát nevezzük ki adminnak! Csak nekem tűnik ez olyan egyszerűnek? Egy lassan (szándékosan lassan!) bővülő kis csoport létrehozójaként, ami sosem akart ész nélkül növekedni. Már majdnem 3,5  év, és még mindig csak 1100 tag! És egy admin/moderátorra még most is kevesebb, mint 200 tag jut. Nem véletlen, talán.
   Második lépés: radikális döntések! Ha egy-egy tag épp a határon egyensúlyoz, hogy pl. nem szegi meg a konkrét szabályzatot, csak kóstolgatja... Vagy túl aktív lesz, kb. mintha az utasszállítón valaki kopogni akarna a pilótafülke ajtaján, hogy: "Hú, tök jó minden, de az lenne a legfaszább, ha kipróbálhatnám! Csak 5 percre, becsszó!" Ez általában nem működik, eddigi tapasztalataim szerint legalábbis.
   Röviden: első lépésben előre lehet készülni, és időben felismerni a bajt, második lépésben pedig megoldani a problémát! De határozottan akkor!

   Mi van, ha a csoport létrehozói nem akarnak határozottan fellépni?
   Mondjuk a demokrácia jegyében... (Vicces, ezt az előtt írtam, mielőtt - végre - kijött az egyik admin válasza Nemnövekedés csoportban, és PONT ERRE hivatkozott. A demokrácia persze nem terjedhet addig, hogy a "nagyon" helyett azt írjam, hogy "kibaszottul", de amúgy meg lehet báááármit posztolni, báááármiről vitázni... A fenrencpápás-migránsos poszt alatti kvázi rasszista kommentek beleférnek, HA nincs bennük "csúnya szó", hmmm......)
   De ez van, oké. Minek hozták létre a csoportot?! Egy valódi demokráciában sem szavazhat mindenki, ugye? Hová vezet ez? Brainstormingolni akarunk agyatlanokkal és/vagy olyanokkal, akik nagyon okosok, csak épp az ellenkező oldalon állnak? 
   Érdemes lenne a demokrácia jegyében bent hagyni mondjuk a "Háztartásom hulladék nélkül" csoportban egy tagot, aki arról posztolgat, hogy eldobhatós kanállal eszi a műanyagdoboz jégkrémet, DE mondjuk emellett vegán, ÉS emiatt ő kiszámolta, hogy a húsevők, ha fakanállal is esznek fatányérból, akkor sem lesznek sosem olyan "jók", mint ő?!
   Érdemes lenne a demokrácia jegyében egy "Talajépítés" csoportban engedni, hogy valaki vég nélkül kardoskodjon a mélyszántásért, és/vagy az egyéb igazán súlyosnak számító mezőgazdasági gépek létjogosultságáért?
   Érdemes lenne egy "Mindenem a ciácám!" csoportban büntetlenül bent hagyni egy kommentet, ami macskaprémet reklámoz?! 
   Szerintem nem. Az egész így teljesen a tagoktól függ, és visszakanyarodok akkor odáig, hogy 1-1 tag mindig önjelölt vezérként kezeli az ilyen csoportokat, és csak 1-2 szellemi társ kell még, máris vakvágányon halad a kezdeti nemes cél :(

   És amúgy nem is érdekel ám ANNYIRA, csak az a része, amitől fáj a szívem.
   Kevesebb "jól csengő" csoportnevet lehetne kitalálni, mint a "Nemnövekedés"! Hát akkor miért nem szól kizárólag a nemnövekedésről?!
   És a másik, hogy miért is bassza a csőröm ez annyira: a legkártékonyabbanak nem azt tartom, aki tudtán kívül árt. Azt tartom a legnagyobb ráksejtnek, aki azt hiszi magáról, hogy ő a non-plussz-ultra "zöld megoldóember", és telekürtöli a nagyvilágot az ötleteivel, közben meg kb. 3-4 értelmes könyvet olvasott életében, és a definíciók is bajosan  mennek, mert amit olvasott, abban is elég szabdon kezelték már, ő meg rátett egy lapáttal! Még azt is el tudom képzelni, hogy néha nem is olvastak konkrétan semmit, csak egy velős kocsmai beszélgetésben volt egy nagyon intenzív emberke, aki azt állította magáról, hogy olvasott pár könyvet, ennek alapján "tálalt" egy világszemléletet, és ennek alapján az őt hallgató ökobarbi/ökoken lazán továbboszt mindent...
   Viszhangszoba.
   Voltam ilyen megtéveszthető! 44 éves vagyok. Azt hiszem, sokan megjártuk a hadak útját... Ezzel meg amúgy nem akarom azt mondani - még mielőtt belémkötnek -, hogy "csak akik a nyolcvanas évek előtt születtek!"... Tudjátok, mire gondolok, nem igaz? Nem kérkedni akarok a korommal, és visszás is lenne, mert pl. a "bölcs öreg" Attenborrough számomra egyre inkább vállalhatatlan, míg a kis fruska, a Thunberg, ő szimpatikusabb.
    De mindegy is, HA van egy csoportod, akkor lesz ott sok korosztály, meg honpolgár és határon túli, stb. 
   Lényeg lenne az, hogy legyen egy nyomvonal!

   Tisztában vagyok azzal is, hogy sokan ezt az írást a saját csoportom marketing anyagának fogják tartani! Estleg megosztják, azzal a szándékkal, hogy ízekre szedjék. De valószínűbb, hogy nem ilyen fontos, és hát amíg nem jönnek el megverni, mint mondjuk ha az állatvédőket azzal kóstolgatnám, hogy levideózom a kutyát méteres pórázon, 2 méterre a kajától és vízztől, hát valszeg jönnének... Szóval felőlem megoszthatják... De nem is fogják, mert én NEM VAGYOK FONTOS!!! 
   És ez jól van így!
   Nem akarok feltétlen több ezres csoportot! Pláne nem szeretném, ha valaki a személyem "követné", mint pl. Zaka Dominikát, vagy Szombathelyi Tibit (nem bírtam, de nyugodjék békében!)
   Azt szeretném látni, hogy ha tagja vagyok egy csoportnak, az az ami! 

   És a "Nemnövekedés - Degrowth" mostanában óriási csalódássá vált, merthogy nem az, ami, hanem becsúszik olyan poszt (meg rá a kommentek), ami konkrétan ellentmond a csoport nevének is! Pedig nekem még forrás volt a csoport korábban, ahogy pl. a Happen Films, a Local Futures, az Új Egyenlőség, vagy - csak ötletek szintjén, nem fanatikus követőként - a Permakultúra. Vagy a Japanese Woodworking... Ami azt illeti, azt sem csinálom, csak szeretném! De óóóóriási visszalépés lenne a Japanese Woodworking posztjai közt egy IKEA polc összeszerelését látni. 

  Nem tudom jogilag mi hová tartozik. 
  Satírozzam ki a neveket, de közben legyen ott a screenshot alsó sarkában, mikor készült?
  Mert később persze bárki szerkeszti a kommentjeit, törli a posztjait... Ó, hát ENNYIRE persze nem vagyok pedáns! El van mentve, ha valaki "visszakérdezne", de nem fogom teletűzdelni a posztom Paintben szerkesztett screenshotokkal. Mindenki higgye azt, amit akar!

   Akik továbbra is maradtak, és be akarják fejezni a posztot, nekik két "érdekességet" hozok, mit nem engednék be egy "nemes célt" zászlajára kitűző csoportba:

   Egyik tag azt nyomja, hogy a Venus Project a megoldás.
   Ráadásul min-den-re!!!
   Antikapitalistanént, egyes kommentekben anarchistaként jellemzi saját magát. Büszke rá, hogy ismeri Gyulai Iván nevét, két éve mulcsozik!!! Szelektívezik is, ha jól emlékszem, very nice, fair play! ( :D ) Kommunizmust hirdet, mármint az eredetit ám! A Marx-félét! Okés, ember, akkor hogy jön ide a Venus Project videója?!
   Amikor kb. végére értünk minden értelmesen kiaknázható erőforrásunknak, akkor uccu-neki, a kommunizmus és a NEMNÖVEKEDÉS (????) jegyében építsünk fémmel, betonnal, üveggel, és kimondhatatlan nevű ásványokkal teli szupervárosokat a meglévő SZÁNTÓK (!!!) helyére, csak mert a szántók úgyis halott talaj (ebben persze benne van a féligazság, de csak a fele!), szóval azoknak úgyis mindegy! És a rengeteg acél, alumínium, üveg, meg a "megújulókhoz" szükséges ritkaföldfémek, azok része lehetnének egy - kapaszkodjatok meg!!! - lokális gazdaságra alapozott, echte kommunista gazdaságmodellnek, ami ráadásul totál demokratikus, nem ám a sztálini, meg a mostani koreai modellt követi, hanem ez azért van, mert mindenki ezt akarja!!!
   Ha ezt kétségbe vonom, kapitalista vagyok!
   Ha csak azt a részét kérdezem meg, miért nem lehetne hiperszuper látványtervek helyett a józan léptékű fogyasztáshoz visszakanyarodni, akkor ősember vagyok, aki a barlangjába vágyik, a kőkorszakba! Minden techno-optimista ezzel nyitja a vitát, ahogy a vérvegánok azzal kezdenék, hogy a kezedbe adnának egy életlen kést, és egy tyúkot, ha mondjuk épp csirkecombot eszel, hogy "teszteljenek", mennyire vagy "húsevő" valójában?! 
   Eleve mea-culpázni kell, mivel nem füstjeekkel küldöm a blogposztom! 
   És persze nem hatja meg, ha azt állítom, lemondanék a laptopomról és a modememről is, ha úgy hozná a sors... Szerinte nem kell, nem szükséges mindezekről lemondani, sőt! Azt, hogy mennyire ártunk a környezetnek, azt CSAKIS a technológia segítségével mérhetjük, szóval talán arra gondol, hogy kamerázzuk be "okosan" a legutolsó kamcsatkai görénylyukat is, meg hasonlók, és majd AKKOR tudunk csak megfelelően dönteni ökológiai kérdésekben... 

   Ja, mondd ezt a történelemben korábban előforduló népeknek, akik nem valami nagyobbat és "jobbat" akartak, hanem csak együtt élni a többi lénnyel!!! Nem feltétlen az "indiánok" a legjobb példa, lásd az Anaszázikat, Majákat! Nem akarok úgy tenni, mintha mi (fehér bőrű, zsidó-keresztény alapkultúrán felcseperedő, majd a reformáció után "megizmosodó" fajta) lennénk a felelősek mindezért a szarért! Mi csak jó helyen voltunk jó időben, vagy épp fordítva, nézőpont kérdése. Jók voltak a lapjaink, nem kellett sokat blöffölni.
  Továbbviszi ezt a logikát minden techno-optimista, és hát nem tudom máshogy értelmezni a Venus Projectet, mint egy vágyálmot, aminek kb. annyi esélye van, mint annak, hogy csillámfaszlámákon lovagoljunk be a melóba! (És persze a csillámfaszlámák kommunális hulladékot esznek, és komposztot szarnak!!!)

  Azt kérdeztem, ki állt amúgy már a VP mögé? Fizikusok, biológusok, társadalomkutatók, pszichológusok, közgazdászok, sorolhatom... Senkit nem találok, de ha épp azt írom a Google keresőbe, hogy ki az, aki talán-talán mond valami objektívet, nem része így vagy-úgy a projectkek, akkor elég nagy a homály... Ja, de ez mindkét kommenthuszár szerint annak tudható be, hogy az oktatás semmire nem jó, és aki a jelen rendszerben tanul, az hülye is marad. Ez amúgy nem gátolja meg az egyiket abban, hogy "Attenborrough-bácsira" (ő használta így), hivatkozzon, aki - szerintem (is) - eléggé avítt már valódi környezettudatos berkekben... 

   Szóval a sci-fi utópia az mehet, ahogy a csövön kifér?!

   Az  nem ér meg egy admini intést, hogy valaki a nemnövekés jegyében irdatlan mennyiségű nyersanyagot "legózna össze" egy korábban máshobgy használt (pl. szántóföld) területre, csak hogy "bebizonyítsa", hogy így egy "önellátó" városkát tudna kreálni???
   Aham, hány ezer főre?!
   Monduk 8000.... Mi a faszom?! 
   Megengedem neki a 80.000-es létszámot, az is 100.000 darab vadiúj várost jelentene, ha a csávó hű szeretne maradni a kommunista beállítottsághoz, azaz ami pl. jár a svájci bankárnak, jár a kongói bányásznak is! 
   100 EZER város!!!
   Nemnövekedés!!!
   Rings a bell????!!! 
   Vagy ez is csak az a csoport, amit semmi értelme követni, mert kb. annyi esély van a teljes félrevezetésnek, mint az építő, gondolatébresztő információknak?

   Másik "kiemelkedő" tag, aki szemet szúrt épp ebben a kb. egy hetes intervallumban, nem feltétlen a VP támogatójaként szólt bele, de azért egy ponton talán az ellenem irányuló gyűlölet egyesítette őket, és elkezdett szintén 100% nettó hülyeségeket tolni. 
   Ja, Attenborrough-t is ő hozta fel példának, már akkor úgy voltam vele, hogy az öreggel szembeni kritikákat be se linkelem, mert tiszta lett, hogy egy Öko Ken Baba a csávó, aki folyamatosan önellátó városokat emleget, hiperszuper tömegközlekedéssel, és mágnesvonatokkal, hogy ne kelljen kocsival ingázni! Az ingázás a vesszőparipája, rögtön azt is levonta következtetésnek, ha én egy példát hozok, miért ilyen fasza az útburkolat pl. a 86-os elkerülőn, akkor én biztos bejárok Körmendre ingázni... Esetleg sofőr vagyok... Csak mert meg mertem kérdezni, amúgy a városokban MINDEN szállítást meg lehetne oldani autók nélkül?
    Jól gondoljátok, erre a kérdésre egyszer sem válaszolt, csak egyre sértőbben fejtegette, milyen sötét vagyok, és biztos az olaj-, szén- és atomenergia lobbistája vagyok, csak mert nem hiszem, hogy van alternatíva. Illetve egy van, ezt azonnal mondtam is: a fogyasztás csökkentése! De itt jön a kőkorszakizás, persze...
   Szóval a mágnesvonatot hamar elkezdte elsunnyogni, mert neki azért talán kicsit jobban ment a matek, mint a másiknak, és belátta, hogy nem véletlen talán, hogy 1-2 gazdag országban létezik, máshol meg nem! Mert jelentős tőke kéne hozzá, és - valószínűleg - rengeteg idő is! De akkor ezt behelyettesítette HÉV-re, villamosra, még akár trolira is (aminek már a vonatokhoz sincs sok köze...). Kérdezem: akkor ezekkel is mindent el lehet szállítani? Akkor jött a MÁV Cargo!!! Jézus ereje!!! 

   Kívánom ennek az észkombájnnak, hogy amikor legközelebb vesz egy mosógépet, hűtőszekrényt, vagy akár csak egy nagyobb hangfalat rendel a cég, ahol dolgozik (mert valami ilyesmi a munkája, ezt büszkén kijelentetette, gondolom azért, mert bemenni a stúdióba lehet rollerrel is, nem kell neki autó, mint pl. nekünk ahhoz, hogy gazdálkodjunk egy külterületen), akkor vigye el hazáig, vagy a stúdióba gyalog, villamoson, vagy trolin!!!
   
    Na ennyi, nem trollkodom szét a Degrowth csopit kiscicás gifekkel, mert még mindig szurkolok annak, hogy észbe kapjanak egyszer, hogy érdemes lenne kissé kevésbé demokratikusnak lenni ;)
   Köves Alexandrát, az Új Egyenlőséget, a Zöld Csillagot, vagy az XR Hungary-t úgyis megtaláljuk enélkül a csopi nélkül, és ezek még csak a magyar források...
   Plussz! Kiemelném a Deep Adaptation Hungary-t, ami azért egy kicsit más, de minden elismerésem Balázsá és Krisztié, mert ugyan ők is csak ketten vannak kb. 1600 tagra, de lelkiismeretesen rászánják az idejüket, és nem nagyon látok ott olyasmit, ami ne férne bele a mélyadaptáció kérdéskörébe!
   Aki meg eddig eljutott, és tagja a (M)értéknek, ne értsen félre! Nem versenyeztetni akarom a két csoportot, és felőlem maradjatok ott is aktívak! Viszont, ha valaki a Venus Project és hasonló parasztvakítós techno-hülyeségek nagy rajongója, az tutira nincs nálunk jó helyen!
   
   Hogy legyen valami képanyag is, hát íme, ez aztán a nemnövekedés, és az antikapitalizmus prospektusa, ezt fald fel a szemeddel! :D :D 

Vízszint

Viszonylagosság, ez jutott eszembe. Az ácsolgatós munkáim fontos része (kellene legyen) a vízszint. De mi is az?
Ami itt vízszintben van, egy meghosszabbított vonal mentén pl. Dublinban tutira lejtene.

A folyamatos viszonyítás világa a Föld, az életünk ebben a porhüvelyben, ami határokat szab és szabályokat "kényszerít" ránk.

Ez így kerek egész.

Viszonylagosan szép/csúnya,  gazdag/szegény, okos/oktondi,  boldog/boldogtalan. Ez nem is dualitás, inkább lágy tónusok léteznek.

A kapcsolatok (bármiféle, családi, baráti, párkapcsolat) is általában akkor működnek, ha nincs bennük merev szög, időről-időre viszonyulnak. Esetleg kis fáziskéséssel is, de rendszeresen, követhetően.

A hajlékonyság a lényeg, nem a "törekvés".

Simulni nem kell mindig tökéltesen, mint a deszkának a rögzítéskor (akkor tart), de jó érzés összetalálkozni néha-néha egy ilyen pontban, vagy síkban, akárhogy nevezzük. 

Aztán a Természet úgyis elhajlítja, és vagy hozzáhajlunk, vagy megfeszülünk.

Fontos az a bizonyos vízszint mégis, mert mi kicsik vagyunk és a Föld nagy, a világ "kitágult" (globalizáció, információáradat, stb.), és a korlátok nem feltétlen gátolnak, hanem kapaszkodót nyújtanak, megvédenek.
A kicsi szép, ugye? (Hú, de rég hanyagolom már a csoportomban a #NapiSchumachert... )

De valamiért a 21. században egyre inkább a túlzások világában élünk, ahelyett, hogy óvatosan idomulnák adott naphoz, adott emberhez, adott helyhez, valamihez ami (látszólag) biztos, és valamihez ami (látszólag) bizonytalan. A világ megtapasztalása gyakran olyan pillanatnyi ingerekből áll, amiről a Fight Club mozisnittes jelenete ugrik be, a cigicsikk-jel a pörgő filmszalagban, amikor Tyler bevágja a merev faszt a Bambi közepére, 24-25 képkocka közé csak egyet, de épp elég a hatáshoz.

A szemlélődés hiányzik, ahol egy "jelenetet" nem 25, hanem 250 képkockán keresztül fogadunk be másodpercenként, mert egész lényünkkel figyelünk, nem robotként...
De ez csak úgy eszembe jutott most.
Talán arról, hogy egy kedves barátom azt hitte, ezt most a hozzátámasztott deszkák tartják, míg a Tibi szomszéd meg a házhoz nézte be a tetőt, és a ház fala maga csal, mert már "megindult" lassan a lejtőn. És én meg mit látok bele? Hol ezt, hol azt...