Nem Aleppóról, csak a médiáról, propagandáról és a demokráciáról

   

  "Did you interview any of the dead Syrian babies and children killed by Russian or Syrian bombs?!" - rikácsol Vanessa Beeley-t félbeszakítva Budowsky egy eléggé kaotikus vitában, amit az RT News (tudom: Putyin propagandacsatornája.) hozott tető alá.
    Anélkül, hogy bármelyik oldalnak igazat adnék: ez egy komoly újságírói kérdés lenne? Ez az első reakciója a demagóg vén fasznak arra, hogy Vannessa Beeley szerint az talán még nagyobb bűn, hogy éveken át hallgatólagosan támogattuk az Aleppóban civileket túszul tartó "mérsékelt lázadókat", és a nyugati média agyonhallgatta az általuk elkövetett szörnyűségeket, mint az, hogy most akkor uccu neki, bombázzuk ki a geciket végre!
   Senki ne értsen félre, az oroszokat nem tartom sokkal jobbnak, mint a NATO-t és az RT News a maga módján éppoly elfogult, mint a BBC vagy a CNN, de épp az a lényeg, hogy azok, akik CSAK akkor osztanak meg felháborodottan mészárlásokról szóló híreket, amikor ezeket a mészárlásokat az általuk főmumusként számon tartott fél követi el, az nekem nagyon vaskos! Nem akarok most senkit megsérteni komolyabb jelzővel, de alig bírom visszafogni magam...
   A legenyhébb talán az, hogy Barbie (Kassai Lajos nyomán): ezek az emberek ezek szerint már mindent beszopnak, ami a nyugati tömegmédia által terjed?! Ja, meg persze az "értelmiség" visszhang-szobáiban, mert ha összejönnek és ezért, vagy azért utálják az oroszokat (homofób, vaskalapos, illiberális banda, vagy egyéb okokból), akkor elég csak a hangadónak elkezdeni, hogy már megint ők bombáznak gyerekeket, és akkor mindenki továbbadja, megosztja, és aki épp csak megkérdőjelezné, hogy a dolgok nem ilyen fekete-fehérek, arra ráfogják, hogy "bedőlt az orosz propagandának", szégyellje magát! Az Indexen véletlenül bele is futottam egyből a cikkbe, ami nem is leplezi azok leszólását, akik nem a CNN-t és társait tartják az igazság fáklyavivőjének: "Így néz ki az orosz propaganda, ami a te Facebookodon is terjed"

   Amikor Izrael Gázában civileket bombázott, mert állítólag ott voltak köztük a "terroristák" is, akkor nem emlékszem, hogy ugyanezektől az ismerőseimtől felháborodott posztokat láttam volna! Hasonló valahol a szitu: akkor biztos elhitték, hogy a palesztinok a gyerekeiket magukra kötik élő pajzsnak, hogy szimpátiát keltsenek. Most bezzeg, hogy Aleppóban szintén lehetnek évek óta sakkban tartott civilek, mint "biztosíték", hogy akkor nincs az a hadsereg, amelyik merne ránk lőni, az eszükbe sem jut? A palesztinokat kóser volt lőni gyerekek ide, vagy oda, a "mérsékelt lázadókat" azonban nem lenne szabad! Hagy maradjanak, és terrorizálják továbbra is a lakosságnak azon részét, akik mondjuk mindent latba véve mégis inkább Asszadot akarnák!


   Ahogy Budowsky folytatja, engem itt arról győzött csak meg, hogy megint a nyugati mainstream média próbál hülyére venni minket! Akinek maradék józan esze van, azonnal észreveszi, hogy az öreg egy épkézláb választ nem ad, hanem papagáj módjára mantrázza a feladott leckét: halott bébik, emberiség ellen elkövetett bűnök, és persze: az egész világ figyel!!! Ez utóbbi olyan szállóigeként köszön vissza most, mint a Bush-féle "Axis of Evil". Nyilván nagy brainstorming volt a kreatív osztályon, mivel fogják meg a normálisan külpolitikára nem reagáló közönséget: azt mondjuk, hogy mindenki figyel, és erre majd figyelnek, mert nem akar senki kimaradni! Persze csak arra fognak figyelni, amit mi tálalunk, azaz mindig 2 mondatos rádiuszban kell lenni a meggyilkolt gyerekektől!

   Amikor Beeley felhozza azt, hogy most töltött épp 3 napot Aleppóban, és meg meri kérdezni, Budowsky vajon járt-e egyáltalán Szíriában, erre a vén majom elkezdi a tipikus kötekedő tróger mantrát, azaz belé akarja folytani a szót azzal, hogy fennhangon ismételgeti "nem válaszolt a kérdésemre!" Mármint, hogy készített-e interjút az orosz bombák által megölt gyerekekkel is?
   Később bevágnak egy ünneplő emberekről készített videórészletet, és mellette egy mondatot az amerikai szóvivőtől, Kirby tábornoktól: "Nem láttam ünneplő tömegeket." Megkérdezik Budowskyt, vajon mit szól ahhoz, hogy állítólag Kirby egyenesen a CNN-től kapja a helyszíni információkat? Erre - megint csak a választ kikerülve - jön a szlogen meg a mellébeszélés:
   - Azt hiszem az egész világ figyel. Kirby tábornok... jól ismerem, egy jó ember (hogy a faszba jön ide egy ilyen magánvélemény?!) ... a lényeg az, hogy ott vannak a halott csecsemők! Nézhetik bárhol: a BBC-n, a CNN-en, bármilyen más csatornán... (Most adja el a propagandát, persze).
   És még a nyomaték kedvéért keretbe foglalja a "válaszát" (amivel abszolút figyelmen kívül hagyta a kérdést), és mégegyszer megismétli a "dead babies, and the whole world is watching" sorokat!!!
   Egy percre rá, miután leszögezték, hogy a mainstream média forrásai nem nagyon vannak jelen, és amúgy is necces a bombázott városban pl. Skype-on bejelentkezni, hogy állítólagos hiteles forrásokra hivatkozzanak, megkérdezik Budowskyt, nem fektet-e esetleg túl nagy bizalmat a tömegmédia híreibe?
   - Ahogy Jézus mondta (!!!), szemeim vannak hogy lássák, és füleim, hogy hallják az igazságot. És ezt látjuk az egész világon, minden órában! Állítsuk meg az ártatlan civilek bombázását!
   Hát mi a faszom ez, ha nem abszolút, birkáknak szánt propaganda?! A harmadik vendég, Daniel McAdams már csak rezignáltan jegyzi meg: Nem válaszol a kérdésre.
   Igen, és ez így megy tovább. Hadakozó, közbevágós agresszor kérdések és a neki szánt kérdések teljes ignorálása, meg az említett pár frázis vég nélküli ismételgetése, mert ugye még én is a kibaszott Rhianna slágert (amit utálok) dúdoltam a zuhany alatt egy nap után, amikor a munkahelyen a rádióban óránként lejátszották!!! 
   A halott bébiket gátlástalanul kijátszák az ilyenek a saját céljaikra, ami nem más, mint egyoldalú képet sugározni Asszadról, mert ugye nekik már jó régen érdekükben áll, hogy tönkretegyék, ahogy megtették ezt Gaddafival és Szaddammal. És most nem az a kérdés, ezek az emberek vajon patyolattiszták voltak-e vagy sem, hanem az, hogy milyen jogon avatkozott bele az USA és társai ezeknek az országoknak a belügyeibe, és milyen nyomot hagytak maguk után? Miért nem lehet elhinni, hogy a szírek egy része (lehet a nagyobbik része) inkább Asszadot választaná?

   Olvastam egy jó regényt pár éve. Khaled Hosseini: A Thosand Splendid Suns. Afganisztánban pl. nyilván az oroszok is megszállók voltak, és nem feltétlen jött be mindenkinek az ateista, internacionalista világkép egy hagyományos társadalomban, ezért nyilván voltak ártatlan áldozatai is az elnyomók és az ellenállók közti harcoknak. De pl. a lányok járhattak iskolába... Aztán az amcsik beindították a finanszírozást, és a törzsi társadalmi alapokban hívő hadurak végre kihajtották a ruszkikat! Hurrá, ugye? Hát, annyit elmondok: nem sok hepiend lett belőle...
   Charlie Wilson háborúja, Tom Hanks legjobb filmje szintén idevág. Milliókat adtak RPG-kre, hogy a lázadók le tudják szedni az orosz helikoptereket, aztán semmit nem adtak pl. iskolák újáépítésére, vagy ami azt illeti, semmi egyébre ezek után, csak elégedetten nyugtázták, hogy geopolitikailag most jobban jártak a totális káosszal, minthogy az oroszok lennének ott a helytartók. 

   Ez megy most is, és emiatt a képmutatás netovábbja civil áldozatokról beszélni! Egyik ismerősöm a finomított verziót osztotta meg, ahol már kihagyták az Asszad-párti erők teljes okolását, pusztán a rémtettekre próbálták meg felhívni a figyelmet. De két dolog mégis azt sejteti velem, hogy ez csak a "homeopátiás verziója" a Budowsky által képviselt full dózisú elmedrognak. 
   1) A forrás: The Israel Project 2) A fentebb említett 3 vezérszlogen itt is végigfut. Szóval miután már eleget hallotta valaki a szörnyűségek, halott gyerekek és orosz bombák témáját, ki lehet venni teljesen az oroszokat, mégis arra fog kapcsolni az agya ;) Ha csak simán a világ szörnyűségeiről lenne szó, az év felében le kellene kapcsolni az Eiffel torony világítását, és nekem egy Israel Project nevű oldal ne is merjen megosztani semmit ebben a témában!

   Vissza picit a visszhang-szobára, és arra a Földes András cikkre. Anélkül, hogy tudnám a tényeket, megkockáztatom, azok sem tudják jobban, akik készpénznek vesznek egy ilyen írást, és egyből persze tovább is küldik: ne legyél az orosz propaganda áldozata, igenis hidd el, hogy a "mi médiánk" közvetíti a színtiszta igazságot Aleppóból!
   Nekem elég megint a cikk írójának személye, hogy elve megkérdőjelezzem a valóságtartalmat, és inkább feltételezzem róla, hogy tálalható módon összeollózott olyan - nyugati liberális médiából származó - hírdarabkákat és "tényeket", amit aztán az olvasóközönségének ízlése szerint ki lehet tenni a büféasztalra, és a munka további részét elvégzik ők. Bekajálják, sőt! Etetik egymást is!
   Mint ahogy a Brexit, vagy Trump kapcsán gátlástalanul leparasztoztak kb. mindenkit akinek esetleg más véleménye van, vagy legalábbis kétségek merülnének fel benne, vajon meddig mehetünk tovább a kijelölt ösvényen, amit pl. az EU vagy Clinton képvisel? Amikor esetleg elbizonytalanodna egy "rendes, tisztességes demokrata", akkor jön egy ilyen cikk, ami harsogja a féligazságokat. 
   Egyik kedvencem az a fajta pozitivizmus, ami olyan kétes eredményeket vonultat fel, mint az átlagéletkorunk meghosszabbodása, vagy az IQ szint általános emelkedése, és a mélyszegénységben élők számának csökenése (!!!), és persze mindezeket egyenesen a kapitalista szorgalom és a demokratikus eszmék terjedésének tulajdonítják, azaz voltaképpen egy globalista propaganda. Ezt teszik hát a fenntartandó példává, míg riogatnak a mostanában terjedő populistákkal, hogy azok mindezt tönkre fogják tenni, és nem lészen más, csak sírás és fogaknak csikorgatása! Azt a Földes cikket elég jól kiveséztem akkor (pontosan ezek a vissza-visszatérő liberális propagandafrázisok mentén íródott), ha valakit érdekel >>> A Brexit és a lengyel vízvezetékszerelő mítosza
   Akit annyira mégsem érdekel, csak egy röpke kivonat: 

"Ezerszer leírták: az EU elhagyása visszavetné a brit gazdaságot, csökkentené politikai és katonai erejét, és megtépázná azt az európai közösséget is, amelytől hosszabb távon a sorsa függ."
    Aham, ha ezerszer leírták, biztos igaz! [...]
 Katonai erejét?! Egyemmeg! A NATO-ból is kiléptek, csak nem figyeltem?
 
   Aki ilyen hülyeségeket ír az enyémhez hasonló privát blogon, azt meg lehet mosolyogni. 
   Aki ugyanezt teszi egy tízezrek által olvasott hírportálon (főnökei jóváhagyásával), az már arra késztet, hogy a legközelebbi írását, amikor az utamba kerül, egy csipetnyi fenntartással fogadjam. Egyik "visszhang-szoba-bajnok" ex-ismerősöm (merthogy érzékeny búcsút vett tőlem a fészen, egy hasonló témában folytatott vita során :) persze az említett Brexit-fikázó és a mostani oroszpropagandás Földes cikket is egyből tovább tolta, miközben legutóbbi beszélgesünk egyik sarkalatos pontja az volt, hogy Izrael csak magát védi, és az "ellenmédia", ami esetleg a terrorista palesztinokat pátyongatja, az biztos túloz, vagy egyenesen hazudik. Közben öndeterminált feminista, amiben azt nem értem, hogy a picsába lehet akkor jobb pl. az izraelben kötelező sorkatonai szolgálat a nők számára is, meg a "mérsékelt lázadókat" Asszad ellen támogató NATO hozzáállás, ami nem mellesleg kebelbarát a nem éppen emancipáció párti Szaudiakkal? Meg ugye Asszad alatt - akármilyen diktátor is - nem arról volt híres Szíria, hogy a nőkkel rosszabbul bántak volna, mint a "körzeti átlag"...

   Már bocs, de én feministább vagyok az ilyeneknél!
   Azokra a nőkre (!) szavaznék, mint a világ vezetői, akik képesek a feminin vonásokat bevinni a politikába és a gazdaságba, nem pedig egy "fantom fasszal" születtek, azaz éppolyan arrogánsak, mint a mostani férfi vezetők, csak nekik megvan a kromoszóma-szinten igazolható kibúvójuk. Ja, és egy egy valódi feminin vezető nem várná el, hogy az egyenlőség zászlaja alatt most akkor mi pasik is "lágyuljunk bele" a rendszerbe, szóval nem lenne külön érdemrend annak, aki véletlen az LGBT társaság tagja. Félreértés ne essék, bántani se bántaná senki (ez lenne a női vezetés lényege), de nem is kapna extra ölelgetést, és símogatást, mert... mert milyen jogon?! Mert ez a trend?

   Ja, de észre sem vettem, most én az orosz propaganda agymosásának áldozat vagyok már, hogy ilyeneket merek mondani! :D :D
    Főleg, mert egyik kedvenc könyvem Vladimir Megré Anasztáziája, és nagyobb diktatúrának tartok egy országot, ahol a mangalica disznót kvázi betiltják, mert szőrös (azaz vad) a családi gazdálkodásokban, mint egy olyat, ahol kapsz egy dácsát, ha organikus élelmiszert akarsz előállítani, mert a nemzeti élelmiszerforrás jelentős része inkább jöjjön ilyenekből, nem a Monsanto által favorizált gazdálkodási formákból! Na, lehet vitatkozni, milyen propagandának dőltem be! ;)

   Próbáljuk már definiálni a diktatúrákat és demokráciákat előbb, szerintem! 
   Mert lehet, hogy Gaddafi és Asszad, meg még lehet Putyin is diktátorok, de hogy az USA már rég nem demokrácia, az is kurvaélet! És a mai felfogásban élő demokrácia jó-e vagy sem, az külön húsz oldalt érdemelne, szóval csak gyorsan: amivé mi "fejlődtünk" nyugaton, az a fajta "parazita demokrácia", ami vagy megrázza magát, vagy megérett egy-két diktátori pofonra, hogy egyenesbe álljon.
 
   Ui: parazita demokráciák témája innen jön, nem ma kezdtem figyelni >>> 2009-es cikk

Egy rövid ízelítő : 

A gazdasági sikeresség legfontosabb kritériuma az volt, hogy a vállalatok érdekei egybeestek az állam érdekeivel („ami jó a GM-nek, az jó Amerikának!”). Az állampolgári elégedettség pedig egybeesett a fogyasztói elégedettséggel.

Mára ez a helyzet gyökeresen megváltozott, a demokratikusnak nevezett államforma súlyos válságba került!

A globális verseny miatt a folyamatos költségcsökkentés nem az extraprofit elérésének eszköze, hanem az életbemaradás kritériuma. A nemzetközi termelési szerkezet nem tűr meg semmiféle korlátozást. A világon deregulációs hullám söpört végig, és uralkodó gazdaságszervezési elmélet lett a liberalizmus. Mára a világgazdaság látszólagos sikerei a nemzetállamok intézményrendszerének fenntartási (főleg finanszírozási) problémáival társulnak. Az egyén elégedett az életével mint fogyasztó, de növekvő aggodalommal szemléli a környezetét mint állampolgár.

Sajnos, a józan ész erejében nem nagyon bízhatunk, a társadalmi átrendeződési folyamatok valószínűleg autonóm módon, a maguk belső törvényszerűségei szerint zajlanak majd le. A Homo Sapiens, aki az egyén szintjén rendkívül intelligens, minél nagyobb létszámú csoportokat képez, döntési képességében annál jobban közelít a borélesztő gondolkodási szintjéhez. A borélesztő gomba gondtalanul él a mustban, élvezi a cukorbőséget, gondtalanul szaporodik, és alkoholt ürít. Egészen addig, míg az ürüléke el nem éri a 14% körüli alkoholfokot, akkor elpusztul a saját ürülékében.

A diktatúrák történetét tanulmányozva három életszakaszt különíthetünk el. Az elsőben általában megoldódnak azok a problémák, amelyek a diktatúrát életre hívták. Ebben a fázisban a diktatúrák a társadalmi fejlődés eszközei. A második fázisban felszínre kerülnek a társadalmi mobilitással, az emberi jogokkal kapcsolatos gondok, és növekszik a rendszer ellenzőinek száma. A harmadik fázisban a hatalom kemény védekezésre kényszerül a létét támadókkal szemben, ennek a védekezésnek általában sem erkölcsi, sem jogi korlátai nincsenek. Ez a fázis a történelemben már sokszor vezetett népirtáshoz, ami elhomályosítja a diktatúrák első életszakaszban elért eredményeit.

A puha diktatúrák (pl. Charles de Gaulle, Kádár János stb.) komoly szerepet töltöttek be Európa életében még a közelmúltban is, sőt korunknak is részei (pl. Oroszország).

Véleményem szerint jövőbeni megjelenésüket reális esélyként kell kezelni.

 
       

Fordítva : Naomi Klein: Amerika sorsát a davosi osztály pecsételte meg

   Majd az FBI-t és James Comey-t fogják hibáztatni. Aztán persze a szavazókra gyakorolt nyomást, és a rasszizmust. A "Bernie-t vagy semmit!" felállást és a nőgyűlöletet. A kisebb pártokat, és független jelölteket. A tömegmédiát, hogy egyáltalán megadta neki a szót, a közösségi médiát, hogy megafonként erősítette fel azt, és a WikiLeaks-t, hogy szellőztette a szennyest. 

   De mindez kihagyná a legifajsúlyosabb okot, ami miatt erre a rémálomra ébredtünk: a neoliberalizmust! Ezt a világnézetet, melyet Hillary és gépezete abszolút felkarol, de a trumpista szélsőségekkel szemben hiábavaló is lenne felvonultatni. A döntés, hogy a ring két sarkában ezt a kettőt állítottuk szembe, megpecsételte a sorsunkat. Ha semmi mást nem is tanultunk az egészből, legalább erre emlékkezzünk majd!

   Amit meg kell értenünk: iszonyatosan sok embernek telt be a pohár. A neoliberalista rendszer elemei - vállalatoknak nyújtott maximális szabadság, privatizáció, megszorítások a közszférában, és a szabadkereskedelmi egyezmények - eredményezték a tömegek életszínvonalának gyors hanyatlását. Munkahelyek tömegével szűntek meg. Nyugdíjalapok párologtak el. Mindeközben a szociális háló, amely ezeket kompenzálta volna, szertefoszlott. A tömegek egy annál is rosszabb jövőt látnak a gyermekeik számára, mint a jelen, amit ők most megélnek. 

   Ezzel egyidőben tanúi voltak a davosi osztály felemelkedésének. Ez a kis csoport a pénzügyi elitet, a high-tech milliárdosokat, a befolyásosabb politikai vezetőket foglalja magába, alkalomadtán kiegészülve hollywood megasztárjaival, akik az egész gyülekezetet ragyogó fénnyel világítják meg. A lemaradók tömegeit nem hívták meg a "sikerpárt" taggyűléseire, és zsigerből érzik is; ez a hiperbolikusan növekvő gazdagság és hatalom valahogy összefüggésben van az egyre csak növekvő adósságaikkal, és azzal az érzéssel, hogy semmibe nincs beleszólásuk többé.

   Azok számára, akiknek korábban a biztonság és az előrehaladás születési előjognak számított - nagyrészt fehér férfiakra kell itt gondolni - ez a váltás elviselhetetlennek tűnik. 
   Donald Trump egyenesen erre a sajgó sebre tapintott rá, és a Brexit kampány is ugyanezt tette. És erre alapoznak az Európa-szerte egyre népszerűbb szélsőjobboldali pártok is. Nosztalgikus nemzetieskedéssel és a távoli bürokratikus vízfej iránti harag kifejezésével toboroznak, legyen ez a vízfej Washington, a NAFTA, a WTO vagy Brüsszel. Meg persze erre jön a migránsok és a színesbőrűek kipécézése, a mumusgyártás muszlimokból, és a nők lekicsinylése. A neoliberális elit ezzel szemben semmilyen gyógyírt nem kínál erre a sebre. Hillary és Bill Clinton a davosi osztály szócsövei. Azt is mondhatnánk, a házigazdák a Davos Party-n. 
   
   Trump azt üzente: "Minden pokoli rossz lett." Clinton erre annyit felelt: "Minden rendben van!" De ez nem igaz, távolról sem. Az elhatalmasodó talajvesztettség és a növekvő vagyoni szakadék miatt kicsírázó neo-nácizmust nem lehet így a szőnyeg alá seperni. Amit megtanulhattunk volna a harmincas évek történelméből, hogy a fasizmus ellen egy hatékony, valódi baloldallal lehetne fellépni. Trump táborának elég nagy csoportját le lehetne csatolni, ha lenne egy valódi újrafelosztási séma a kínálatban. Egy olyan terv, amely nem csak üres szónoklatokban támadja a milliárdosokat, hanem követelésekkel áll velük szembe, és az ebből származó pénzt egy új, "Zöld New Deal" finanszírozására fordítja. Egy ilyen terv áraszthatná magából a jól fizetett, szakszervezetekkel támogatott munkahelyeket, a színesbőrű közösségekhez régóta hiányolt forrásokat és lehetőségeket juttatna, és követelhetné, hogy a legnagyobb környezetkárosító cégek finanszírozzák a munkások újraképzését, hogy az átállás után is megtalálják a helyüket. 

   Egy átfogó terv összehangolhatná az intézményesített rasszizmus elleni fellépést a gazdasági egyenlőtlenség elleni küzdelemmel és a klímaváltozás megállításával. Megtámadhatná a kártékony kereskedelmi egyezményeket és a rendőri brutalitást, valamint a bennszülött lakosságot végre úgy ismerhetné el, mint a föld, a víz és a levegő védelmezőit.
   Az emberek jogosan dühösek most, és egy erőteljes, részleteiben kidolgozott baloldali program megfelelő mederbe terelhetné a dühüket, miközben holisztikus megoldásokat keres, amelyek újra egységbe olvasztanák a széttöredezett társadalmat. 

   Egy ilyen összefogás lehetséges lenne. Kanadában elkezdtük már összekovácsolni a Leap Manifesto nevezetű tömegszervezet zászlaja alatt, amelyet 220-nál is több szevezet támogat a Greenpeace Kanadától kezdve a Black Lives Matter Torontó-ig, és a legnagyobb szakszervezeteinkig. Bernie Sanders ragyogó kampánya sokat segített az ehhez hasonló összefogások előmozdításában és megmutatta, hogy igenis van igény a szociáldemokrácia iránt. De sajnos már kezdetektől a kampány hiányossága volt, hogy nem képes megszólítani az idősebb fekete és latin-amerikai szavazókat, hiába ők azok a népcsoport, akiket a jelenlegi gazdasági rendszerünk leginkább kizsigerel. Ez a hiba megakadályozta a kampányt abban, hogy elérje teljes potenciálját. De ki lehet köszörülni a csorbát, és egy merész, rugalmas akciótervvel lehetne folytatni. 
   Ez most a ránk váró feladat. A Demokrata Pártot vagy határozottan le kell szakítani a nagyvállalatokat favorizáló neoliberálisokról, vagy ha ez nem megy, fel kell hagyni a támogatásával! Elizabeth Warrentől Nina Turneren át az Occupy mozgalom vezéralakjaiig több olyan progresszív vezetőt találhatnék most, aki képes lenne egy táborba tömöríteni minket. Többet, mint korábban bármikor. 

   Szóval akkor rázzuk meg magunkat a sokkhatás után, és lássunk hozzá egy olyan radikális mozgalom felépítéséhez, amelynek eredeti válasza van a világ Trump-jai által képviselt félelem- és gyűlöletkeltésre! Tegyünk végre félre mindent, ami megosztana minket, és lássunk végre hozzá!

A zöld hollywoodi árnyalata

   Itt van ez a kötelező darab kezdő környezettudatosoknak: Az özönvíz előtt, Leo DiCaprio "dokumentumfilmje". Ajánlották, megnéztem, nagyot csalódtam.
   Mivel még az amerikai elnökválasztás előtt kezdtem írni, és nem is gondoltam volna, hogy Trump nyerni fog, így előre kis magyarázkodás: semmi szimpátiát nem érzek sem Trump, sem úgy általában a republikánus politikusok iránt! Azért írok sokat a republikánus-demokrata tengely mentén a filmről, mert maga a film is inkább erről szól, mint a klímaváltozásról.

   Szóval mi is lenne ez az alkotás?
   A  zöld hollywoodi árnyalata?
   Ijesztgetés a tagadás helyett, majd a riadt csorda megfelelő karámba terelése?
   Cukros légycsapda azoknak a demokratáknak, akik még nem utálják eléggé Trumpot meg úgy alapvetően a republikánusokat?
   Vagy csak Leo jó szándékkal kapura küldött lövése, amit viszont kb. 30 méterről bombázott rá, és a kifli csúnyán kifelé csavarodik, 10 méterrel eltévesztve a felső ficakot. Ha bemegy, persze ő az isten a saját drukkerek szemében, de így csak az ellentábor gúnyos füttyszava hallható. Sajnos. 
   Ettől rosszabb már csak egy öngól lenne, persze, azért annyira nem nagy a tragédia... Talán az egyszeri embert így kell elkezdeni becserkészni: először cserélj villanykörtét (konkrétan elhangzik a filmben), és kezdj el gondolkodni a szél- és napenergián, meg a marhahús fogyasztásán, aztán majd szép lassan jobbá tesszük a világot? Lehet, de ez ledegradálja egyből a közönséget.
   Ha valóban komolyan vennénk a klímaváltozás témáját, sem a villanykörte, sem a szélturbinák, napelemek, sem a vegán életmódra váltás nem fog semmit se számítani. EZ a kellemetlen igazság. (Al Gore 2006-os filmje óta sem történt semmi nagy horderejű pozitív erőfeszítés, pedig Obama nem republikánus volt, ugye-ugye?)
    Miért fontos ez a demokrata/republikánus megközelítés egy klímakérdésben? Csak mert az USA-ban hagyományosan az utóbbiak egyenesen tagadják, hogy az ember képes lenne megváltoztatni az egész klímát, és a legnagyobb kibocsájtó cégek, valamint a republikánus politikusi garnitúra hagyományos szövetségesek. Ezért persze semmi más választása nincs a rivális demokratáknak, mint kijátszani ezt a kártyát, és - látszólag (!) - felkarolni a gazdaság "zöldítését", és folyamatosan etetni az őket támogató szavazóréteget, hogy ők bezzeg!...
   Majdhogynem egy ilyen demokrata kampányfilmet láthatunk, és lehet Leo - mint egyszeri, őszinte ember - csak picit tud rajta segíteni, hogy mégse az legyen teljesen.

   A hosszú felvezetés után egyből a legnagyobb klisére mennek rá: Északi Sark, a jég olvadása, de eddig már megemlítették Al Gore-t, megszólalt Bill Clinton és ott figyel Oprah Winfrey is (a már említett "bűnös" villanykörtével a kezében). Csak hogy tudjuk, mire vagyunk felhangolva, mindez már az első negyedórán túl, és még semmilyen konkrétum nem hangzott el pl. a klímaváltozás mibenlétéről, max. annyi, hogy egykor globális felmelegedésként emlegették, de mára ugye tudjuk, hogy talán nem csak ennyiről van szó.
   Az olvadó jégről egyből Miamiba megyünk, mert ugye bármilyen szarok is az amerikaiak földrajzból, azt talán tudják, hogy az egy meglehetősen lapos kis földnyelv. Ha még nem tudnák, Miami Beach polgármestere elmondja, hogy már most elönti néha a dagály a partmenti utcákat, és (400 millió dolláros projekt keretében!!!) az utcaszinteket növelik éppen, és szivattyúzzák a vizet. Leo becsületére, amikor megkérdi a polgármestert, hogy ez vajon megoldás-e, és a polgármester azt mondja, hogy persze, ez legalább 40-50 évre "időt nyerünk", akkor elég őszinte megrökönyödéssel kérdez vissza: "50 év?! Ennyi?!" Atán persze gyorsan megint meg kell említeni, hogy a floridai kormányzó, Rick Scott, és a szenátor Marco Rubio egyike sem hisz a klímaváltozásban! Merthogy mindkettő republikánus, persze, míg a jófejként bemutatott polgármester persze demokrata!
   Az a baj, hogy felesleges percek mennek el a 1,5 órás filmben arra, hogy "mutassunk egy demokratát, aki legalább gondolkodik az ügy súlyosságán, és egyből mutassunk 1-2 republikánust is, akik komplett faszkalapok", hogy így még az itt-ott nyomokban előforduló tudományos megközelítés is teljesen felhígul, kontextuson kívülivé válik. 

   Mintha arról szólna a film, hogy jó választás nincs, nem is lesz soha, ezért próbáljunk legalább a kisebbik rossz felé tendálni!
   A republikánusok mellett a leggyakrabban a "fosszilis energiahordozók" kerülnek említésre, mint az über-mumusok. Rendszerint ilyenkor bevágnak egy autókkal teli 8 sávos sztrádát, vagy füstölgő gyárkéményeket, esetleg egy külszíni szénbánya felett repül el a stáb helikoptere.
   Bánya, igen, merthogy az olajról (amiről már mindenki unásig tudja, milyen rossz) áttesszük a figyelmet a szénre, ami az elekromos energiát adja. Lehet a biodízelről hamar kiderült, hogy helyettesítőként többet árt, mint használ, de a szolárpanelekről és szélturbinákról még nem? 
   Floridából Pekingbe és környékére megyünk Leóval, ahol elhangzik, hogy ennek a területnek nagyobb a szénfogyasztása, mint az egész USA-nak! Kémények, szmog, maszkban sétáló kínaiak. Persze arra nincs idő, hogy legalább 4-5 mondatban elhangozzék, hogy a neoliberális gazdasági iskolának köszönhető, hogy a gyártósorok Kínában landoltak, és minden ennek a következménye tulajdonképpen. Clintonék (mind Bill, mind Hillary) vastagon benne voltak és vannak ebben a játszmában. Ehelyett azt állítják, hogy Kína (mind az emberek, mind a hatalom) tulajdonképpen nagyon is bízik a "megújulókban", azaz már mutatják is, hogy gyártják a napelemeket, és a szélpropellereket... Aham: és a gyártás során felhasznált energiát miből állítják elő, és ki merné megkérdezni, hogy pl. milyen veszélyes hulladékok keletkeznek egy kiszolgált napelemből, vagy milyen veszélyes üzem azoknak a ritkaföldfémeknek a finomítása, amik a szélturbinák mágnesihez kellenek? Senki nem firtat ilyen kérdéseket, mert lehet az egyszeri Barbinak (Kassai Lajostól vettem át ezt a kifejezést a lelkendező pozitivistára, aki elhisz egyből mindent) magas lenne a tudományos része, és lehet még a lelkesedéséről is kiderülne, hogy annyira komolyan nem is érdekli semmi, csak szereti azt ismételgetni, amit pl. Leo meg a hasonlók mondanak a világról...
   Én itt megállnék egyből, hogy megkérdezzem: mi a baj a fosszilisekkel és milyen jogon nevezik állandóan a napelemeket és szélturbinákat megújulónak?
   Az elsőre én azt mondanám: az olcsó kitermelés kora lejárt, ez a legnagyobb baj! Ha józan paraszti ésszel gondolkodom, akkor erre azt a piaci reakciót kellene látni, hogy az energiaárak nőnek, emiatt pedig minden fogyasztási cikk ára nő, hiszen minden gyártás, csomagolás, szállítás energiaigényes. Ha minden relatíve drága, akkor az egyszeri embernek nagyon meg kell gondolnia, mit vesz meg, és ez egyben a gyártókat is arra kényszerítené, hogy energiatakarékosan gyártsanak olyan terméket, amikre valóban szükség van, mert azt valóban el lehet majd adni egy kis nyereséggel! Ez lenne az a bizonyos "láthatatlan kéz", ugye? A klasszikus kapitalizmus egyik alappillére. Nem lenne egy ilyen világban pl. sok igény a kidobásra termelt gagyira, mert nem érné meg belefeccölni az energiát. (Most sem éri meg, csak a nagy piaci szereplők csalnak, így a valós profit csak azért lehetséges, mert a közemberek adóiból kompenzálják a kiadásaikat. De ez egy hosszú történet, ez tényleg nem férne bele egy ilyen leós fimecskébe...) A kapitalizmus klasszikus korszakában ugye készültek olyan árucikkek, amik kiszolgáltak akár egy életet, nem igaz? Ez addig ment, amíg a neoliberális iskola ki nem találta, hogy az állam menjen a faszba, és csak a piac szereplői diktáljanak, mi lesz nekünk a jó! A globalizációval pedig nem csak új lelőhelyek, hanem új piacok is nyíltak, ahol persze el kell adni mindig valamit, mert az adok-veszek-ből lesz a profit. A piacok pedig leginkább a tömegtermékekről szólnak, ugye? Na, majd erre visszatérek, ez nem a film része, pedig az kellene, hogy legyen.

   Kiállás: Közben mondtak híreket a Kossuthon, ahol pl. klímakonferencia kapcsán kiemelték, hogy Magyarország jó példa, mert pl. a GDP úgy növekszik, hogy közben a kibocsájtás csökken. Hú, de zöldek vagyunk, baszki, nem is tudtam! Az, hogy a GDP egy kalap szart nem ér, mint általános jóléti mutató, lassan már fel kellene fogni, de arra is kíváncsi lennék: pontosan hogy számítják ezt a kibocsájtást? 

   Vissza a filmre: DiCaprio Kínából Indiába kalauzolja a nézőt. Egyből elhangzik, hogy India prioritása, hogy "kiemelje az embereket a nyomorból". Namost ezt persze csak nyugati módra lehet elképzelni, ugye? Nem ám egy olyan civilizációról beszélünk, amelyik már akkor virult, amikor még Romulus és Remus csak egy beteg nőstényfarkas lázálmában jelentek meg! A mostani recept Indiában: a mezőgazdaságot "modernizálják", azaz a kis családi gazdaságok helyett agro-óriások veszik át az uralmat a földeken, ezért a kis farmerek versenyképtelenség miatt eladják a lányaikat koldulni, vagy kurválkodni a városokba, majd öngyilkosok lesznek, ha ez sem elég... Eközben a talajt - amire a kis farmer saját érdekből vigyázott, a tehene trágyázta, és nem sok fosszilis kibocsájtás történt, mivel az ekét is kézzel tolta a földbe, nem traktort vezetett - elmossa az eső, elviszi a szél, mert az agro-óriások leszarják, ők bármikor továbbálnak. A kisemmizett paraszt meg városba tántorog, ahol ugye még nincs mindenhol szennyvízelvezetés, vagy akár ivóvíz se, de mindenképp el van maradva pl. Miami Beach-hez képest, ami kurva nagy igazságtalanság, ergo: fejleszteni kell a körülményeket!!! Ugyanúgy elküldjük a faszba a tehene mellől, de legalább legyen egy konnektor, ahol feltöltheti az okostelóját, amin láthatja az ábrándképet, nekünk milyen jó nyugaton, és ide akar majd akkor jönni inkább, nem vissza a tanyára :(
   Ebből a filmünkben ennyi csapódik le: Sunita Narain arról beszél, hogy az indiaiaknak az energiahiány éppoly fontos probléma, mint a klímaváltozás. Az az érzésem, hogy csináltak pár órányi anyagot, amiből kivágták azt a pár mondatot, amit bele akartak vegyíteni a film üzenetébe. Pl. lesajnálóan mutatják be, ahogy a tradicionális faluban tehénlepénnyel fűtenek be a főzőlap alá, majd rögtön meg is említik, hogy kb. az indiai háztartások 30%-a még nem kapcsolódik az elektromos hálózatra! Jaj, szegény barbárok! Eközben persze a nyugati világban az a legmenőbb környezettudatossági aktus, hogy vályogházat építünk rakétakályhával, DE kb. 300.000 millió indiait előbb végig kell vezetni a hibás ösvényen, amit mi már bejártunk! 300.000 millió, szép piac már önmagában is, ugye? Ezért említettem feljebb, hogy lehessen látni, mi a mozgatórugó. Mert ugye, ha elektromosság lenne, valljuk be, nem csak a tradicionális uple-tűzhelyt fogják lecserélni, meg 1-2 villanykörtét becsavarni, de majd "kell" vasaló, porszívó, hajszárító, ventillátor, botmixer, hogy csak azokat soroljam fel, amitől majd megint szegénynek érzi magát az indiai, ha nem tudja megvenni. Majd ezért dolgozik a textilfestő üzemben, vagy ezért szereli szét a nyugatról odaszállított veszélyes hulladékot éhbérért, hogy neki is legyen mikró a konyhájában!!!
   Itt már egyenesen sajnáltam Leót, hogy majd ha egyszer észbe kap, hogy fog égni a pofájáról a bőr, hogy ehhez adta a nevét, és itt még hátravan majdnem egy óra az egész fimből...

   Persze van jószándék, mert itt is megmondják, az egyszeri amerikai annyi áramot használ, mint 34 indiai, vagy 61 nigériai. De könyörgöm, erre akkor nem az lenne a megoldás, hogy neveljük le a mi kis nyugati csemetéinket, és akár már a felnőtt generációt is a túlfogyasztásról?! Nem-nem, ez lehetetlen, a szegény országok meg úgyis "irigykedni" fognak, szóval ha jófej demokraták vagyunk, adjunk az embereknek megújulókat, hogy mindenki tobzódhasson a fogyasztásban! (A republikánus nem jófej, mert ő kösszépen elvan a saját fogyasztásával, legyen az bárhonnan, a világ többi része meg dögöljön meg!)
   Szóval a demokrata propaganda mellé bejön a napelemek és szélturbinák marketingje. Merthogy: P-I-A-C ! ! ! Leo maga mondja a savanyú képű Sunita Narain-nak:
   - Egyetértek, de nem valószínű, hogy az amerikaiak elkezdenek kevesebbet fogyasztani, ezért egyre többet kellene fektetni a megújuló forrásokba, amik így egyre olcsóbbak és olcsóbbak lesznek, és a végén ezzel megoldjuk a problémát.

   És aztán ez megy tovább, nem megyek át az egész filmen helyszínről helyszínre, hogy hányszor sugalmazzák még; a napelemekkel és a szélturbinákkal mindent a visszájára fordíthatnánk!
   Van persze 1-2 hasznos infó, már azoknak, akik eddig cseppet sem foglalkoztak a klímaváltozás komponenseivel, és Leo DiCaprio miatt ez a film veszi el a szüzességüket. Pl. Indonézia pálmaültetvényeit említve egy röpke pár másodpercben említik, hogy a pálmaolaj a kozmetikai cikkekben, vagy a szószokban a legolcsóbb opció, ezért felvillantanak pár logót, melyik óriáscégek vannak a biznisz mögött, de ha ekkor épp pislogsz egy nagyobbat, vagy ásítasz, ezen át lehet siklani... Mert ugye a demokraták sem ellenzik nagyon a kereskedelmi egyezményeket és a globalizációt, ugye-ugye? Nem arról lettek híresek az elmúlt évtizedekben, hogy a megacégek bajszát húzogatták.

   Tehenek témájában pl. egyértelműen azt rágja a néző szájába: legyél vega, de ha ez nem is megy egyből, egyél csirkét! Okés, valahol el kell kezdeni, de pl. láttam én már olyan filmet - ami azért pöttyet tudományosabb volt ennél -, ahol arról van szó, hogy majdnem elsivatagosodott földeket lehet pusztán a legeltetéssel újrazöldíteni, mivel a csordák hatékonyan törik fel és trágyázzák meg egyszerre a talajt. Ha csak 5 perccel kevesebb a szolár-reklám és a demokrata propaganda a filmben, akár bele is férhetett volna, ahogy a hús és tejtermék fogyasztással kapcsolatban is meg lehetne jegyezni, hogy a kisebb családi farmok, ahol az állat része egy mini ökoszisztémának, az egy követhető modell, és a valódi ellenség a profitra éhes nagyüzemi állattartás. (Meg a pazarlás, ugye? Mert megint érdemes megjegyezni: attól még, hogy sokan minőségileg éheznek, azért a tápunk nagy hányadát dobják ki a betakarítás, feldolgozás, értékesítés során is, és akkor már csak egy utolsó rúgás a fekvő emberbe, hogy mi magunk is kidobjuk sokszor a "véletlenül" megromlott kaját otthon.)
   Ja, és miért a húst hozzák fel a szarvasmarhatenyésztés kapcsán, és nem mondjuk a tejet? Vajon hány köbméter tejet ad le egy tehén, mire kidöglik és végre hamburger lesz belőle? Meg sem iszunk ennyit, de ugye ott van a rengeteg jégkrém és fagyi, nem is értem egy ilyen arcátlan csúsztatás hogy fér bele egy ilyen komoly filmbe, mint amit az alábbi kép illusztrál:

   Hogy egy burger elfogyasztása akkora ökológiai lábnyom lenne, mint egy Prius vezetése 42 mérföldön?! Megint: republikánus redneck pickup-ot vezet benzinnel és zabálja a marhahúst, a jó demokrata pedig vezetheti a hibrid autóját, és máris ő a törtőnet hőse! Nincs így kimondva, de ezek a címkék és klisék eléggé ismertek odaát, hogy azonnali legyen a kapcsolás, a tudatalattit már meg is dolgozták, kösszépen!
   Propaganda!
   
   N. Gregory Mankiv beszél picit a szénadóról, és legalább ebben felmerül, amit már fentebb én hozzáfűztem: a vásárló befolyásolásával (káros termékek árának emelése) terelni lehet a jobb választás felé. Ez jó is lenne, de pl. mi biztosítja, hogy az befolyt adó valóban helyes felhasználásra kerül? Főleg a jelenlegi, korrupt rendszerben, ahol a politikai szereplőket gazdasági szereplők segítik hatalomra, majd viszonzásképpen a döntéshozók az ő érdekeiknek megfelelően alkotnak jogszabályokat, vagy kötnek beruházási szerződéseket? 
   Szerintem pl. az igazi zöld jövő felé a kisléptékűség, és lehető legegyszerűbb (akár kétkezi) termelési, elosztási sémák jutalmazása lenne egy járható út. Legegyszerűbb a mezőgazdaság és lakóház építés példája: családi gazdaságok, termelőszövetkezetek, kalákában (és lehetőleg helyi, természetes anyaggal épített házak), helyi piacok, és ha még lehet: takarékszövetkezet, akár helyi pénz is a bankok által kínált finanszírozási rendszerek helyett. A folyamat számos pontján "visszafogható" egy adag kibocsájtás, ráadásul a munka visszanyeri a méltóságot, emberi léptéket.     
  
   Ehelyett ez a film, és a hasonló (mint a beszúrt rádióhír) médiaanyagok azt tekintik a zöld útnak, ha nagyberuházásokat finanszírozunk, aminek keretében pl. elektromos kamionok szállítják a napelemekkel üzemeltetett aquapóniás salátákat a városi piacokra, és az autópályán végig kínai szélturbinák sorakoznak. Arról nem is beszélve, hogy az a tőkés réteg fog ezen is keresni, aki képes nagyban befektetni, és dörzsölheti a tenyerét, hogy a karbon tax az ő megrendeléseire megy, még vállon is veregetheti magát, hogy milyen haladó szellemiség, és környezetvédő. Szerintem zsákutca. Parasztvakítás.
   A neoliberális rendszer megdöntése nélkül mindig ugyanoda folyik a pénz, a szegénység felszámolása nélkül pedig az egyszerű prolik sosem fognak igazán törődni a környezetvédelemmel, mert van sokkal nagyobb bajuk is.
   
   Johann Rockström egyből alá is húzza vastag filccel, hogy nem a "kicsi szép" gondolatának mentén képzeli a jövőt. Mutatják jó példának a német napelem-mezőket, vagy a dán tengerpartot a sok szélturbinával, és már mondja is a leckét a tudós barátunk: képzeljük el, ha teljesen átállnánk erre, korlátlan, ingyen energiánk lenne!
   Ismétlem a két hazugságot: korlátlan! ingyen!
   Egyrészt akkor megmondanám (nem mert megmondóember vagyok, csak mert így matekoltam ki) mi az igazi megújuló energia:
   Kiteregetem a ruhákat (kétkezi munka), amiket a nap és a szél együttes energiája megszárít. A szél fúj, a nap süt, a ruha megszáradt, és nem kellett bedugni semmit a konnektorba, nem kellett akksit tölteni, nem kellett ezt az akksit szállítani, polcokon tárolni raktárházakban, legyártani Kínában. Nem kellett a sós tengervízben gyorsan korrodálódó fémalkatrészeket karbantartani olaj alapú festékekkel, vagy a kiszolgált napelemeket veszélyes hulladékként Indiába szállítani, hogy kb. 25 centes órabérért földönfutóvá vált parasztgyerekek szereljék szét. Nem tudom, így érthető-e, mit is nevezhetnénk igazán megújulónak?
   Érdemes a Deep Green Resistance oldalát követni, ők elég alaposan kifejtik mi a baj ezen kívül pl. a vegán étrenddel, mint "megváltás", vagy még sok mindenről írnak, és több értelme van, mint egy ilyen kampányfilmnek.

   Obama is ugyanezt tolja, miután Leót csak így lazán üdvözli, hogy "Hey Man, good to see ya!" A párizsi csúcs környékén találkoztak, és Leo aggodalmát fejezte ki, hogy jó lenne, ezúttal nem csak az - eleve óvatos - vállalásokról lenne szó, hanem olyan rendszer kidolgozásáról is, ami be is tartatja ezeket. Merthogy aztán pl. megválasztanak egy másik elnököt, aki szarik majd rá, vagy akár ugyanaz is maradhat, és ő is szarhat rá, senki nem kényszerítheti őket semmire... És ha Obama akkora nagy jellem, hát baszomalássan, még ő a góré, és a Dakota Access Pipeline ellen sámándobokkal és tolldísszel, esetleg 1-2 csontos lóval "felfegyverzett" tüntetőket az ő rohamrendőrei fújják le, verik meg, és uszítanak rájuk kutyákat! Csak ő a "Cool Daddy", így futott le a tervezőasztalról ;)

   És akkor nem csoda, hogy az egyszeri amerikai nem hisz már a demokraták üres szócséplésében, és nem hisz a hibrid autóból a vörös szőnyegre lépő csillagokban, és mire sikerült ennek a kis írásnak a végére jutni, Naomi Klein már meg is írta Trump győzelmére reflektálva: nem a fasizmus nyert! A neoliberalizmus vesztett!
   És majd azt a cikket lefordítom, de addig is, ha megy az angol >>> ITT
   És az ál-demokraták miatt, vagy Európában ál-baloldaliak (pl. Franciaország) miatt húz az elkeseredett tömeg a szélsőjobb felé, amiben - számomra - nem az a legnagyobb tragédia, mi lesz így a melegekkel, vagy a migránsokkal, hanem ez: a szélsőjobb eddig kb. annyira tartja fontosnak a klímakérdést, hogy ha majd az abszolút elcseszett régiókból megindul a tömeges népvándorlás, addigra lőtornyokkal megerősített falak vegyenek körül, és a probléma ezzel meg is van oldva...
   De persze nincs.

Gyors reakció: "How China is changing your Internet"

Egyre többen - legalábbis az X és Y generációból, meg a még öregebbek közül - megosztunk olyan videókat, amiben az okostelefonos jövőképet állítják görbe tükör elé. De ezek általában csak a figyelem teljes lekötéséről, társas kapcsolatok degradálódásáról, tragédiák iránti közönyről szólnak... és egyre többen a saját okostelefonunkon nézzük meg őket, lájkoljuk, vagy mérges, vagy síró emoticont tolunk alá, esetleg megosztjuk...

Arról amiről NEM szólnak: az interneten való, szinte szünet nélküli lógás és klikkelgetés, mint hatalmi eszköz, amit önként adunk a szerverek tulajdonosainak kezébe.

Pár perc, sajnos csak angolul, de még úgyis lehet sejteni miről van szó, ha valaki nem érti a szöveget >>>

Érdemes végiggondolni ezt a kínai példát, főleg talán azoknak, akik már az internet és mobiltelefonok világába születtek bele, és nekik az okosteló csak annyi, mint ami nekem a DVD volt a VHS helyett! Csak egy minimum ártatlan, vagy akár egyenesen remek technikai "vívmány"! De nem az! Az, hogy a kínai app egyszerre tudja a chat, szolgáltatás-megrendelés, átutalás, közösségi oldalon való megosztás, pozitív v. negatív kritika megosztása funkciókat, csak még inkább függővé tesz, olyan vonzó, ugye? Hogy ez egy házhoz rendelhető kutyakozmetikusnak jó lehet, akit közben az adóhivatal is lát, azaz nem kell a papíralapú bürokrácia, az vonzó lehet akár a társadalom számára is...

Vagy pl.nem kell annyi alkalmazott, mert minek pincér, ha az étteremben a telefonon adjuk be a rendelést, a szakács meg figyeli a monitort, és kiteszi a kaját a futószalagra?! És ezzel a logikával rengeteg ember munkája lesz felesleges (miközben ugye a munkanélküliséggel küzdeni kell, mert a munkanélküli veszélyes tagja a társadalomnak, berághat, radikalizálódhat, vagy csak hajléktalanként rontja a levegőt és az összképet, hogy elvileg minden rendben...) Ha nem akar lecsúszni, kénytelen alkalmazkodni: pl. ha valami mégsem megy ilyen simán, mint a bemutatott példában, akkor lehet ő azért chatel pénzért, hogy "kezelje az ügyfélpanaszt", vagy ha az étterem futószalagáról én pimaszul a drágább kaját veszem le, és emiatt az asztalszomszéd ordítani kezd, akkor van szükség még emberi erőforrásra: egy biztonsági őrre!!!

Ügyfélszolgálatos, értékesítő, biztonsági őr, rendőr, futár : a szép jövő szakmái a "középosztály" számára. Nagyvárosban, ingerszegény környezetben, hogy tényleg az egyetlen, ami kikapcsol, az a net legyen! Ja, meg kell pár szakács, mert a mai fiatalok már egy konzervet sem tudnak felnyitni, ha nincs előperforálva (nem vicc, olasz huszonéves kiscsaj az albiban pont ezzel a problémával kopogott be hozzám a napokban....Emellett nem tud normálisan megpucolni és felvágni egy krumplit, de a cv-je jól fog kinézni, mert itt jár "fősulira", legalább szépen megtanul angolul...) Ez nem azért alakult ki, mert az emberek megváltoztak, hanem azért, mert az "életképtelen" szó definícióját átírták az értelmező szótárban! Azaz: tervezett folyamat eredménye.

A hatalomra visszatérve:

A mobil kutyakozmetikus meló után se teszi le a telefont, ahogy SENKI MÁS SEM: virtuális világban élünk, ahol photoshoppolt képeket nézegethetünk, hogy ne kelljen a körülöttünk felgyülemlő hulladékra figyelni, és eközben végig figyelnek, sőt kielemeznek minket.

Minden netes szokásunkat, lájkunkat, vagy az ehhez hasonló reakciókat, kritikákat, az általunk olvasott online cikkeket, megnézett videók jellegét el lehet menteni, tárolni lehet az "aktánkat". Nem azért mert mert olyan fontosak vagyunk, hogy meg kell minket figyelni, hanem azért, mert a tachnológia mára olyan egyszerű, hogy miért is ne figyelnének meg?! De egyszer persze lehetünk még fontosak is, és akkor nem lesz olyan elavult kérdés, hogy ki volt a pufajkás, és ki nem, mert azokat a szemcsés fotókat és dossziékat el is lehetett égetni, ugye? Ki tudja, hol vannak azok az atombiztos szerverkomlexumok, ahol mindenről őriznek egy másolatot? Vagy ha nincsenek is: a virtuális dossziénkba belecsempészni hamis adatokat még könnyebb lesz, mint megtalálni a pufajkás fotónkat, és a tömegek mindig el fogják hinni, hogy igaz, amit a mainstream média leközöl, ha épp valakit meg akarnak hurcolni... Akárhogy is van, elég nagy a visszaélés lehetősége is, főleg, mivel a kígyó a farkába harap: az emberek nem figyelnek, csak a celebekre, meg a cuki videókra... Mentális cukorfüggőség ;)

Szóval nem kellene annyira örülni mindennek, ami új és "okos", mert ami kialakulóban van, az nem más, mint a Gondolatrendőrség, az 1984-ből. És nem arról van szó, ahogy kezdődik, hogy kenjük ezt is a kínaiakra! Mi teremtettük a kínaiakat, azzal hogy a gazdagabbak oda vitték a gyártósorokat, miközben a szegényebbeknek azt hazudták: így neked is jó lesz koma, mert a kínai árut megengedheted magadnak! Közben persze félre kellett nézni, amikor ezt a gyártósor-országot csak egy brutális diktatúra tarthatta fent. Talán nem Kína a hunyó, hanem ez egy globális "igény" manifesztálódása. Igény, ami nem természetesen a sajátunk, hanem évtizedek alatt, fokozatosan építették fel, azok, akiknek ez jól jön. Belénk programozták, mint a legelőn az állatba azt, hogy az a kis drót megcsíp, és aztán nem kell bele áram se később, úgyse megy már neki!

Welcome to the Matrix, Mr. Anderson. The big folder what you see me carefully opening as if I'm really reading through pages is just an illusion, same as my sunglasses and suit. We are programs and these "pages" in your file have been stored on servers ever since the first time you started to play on your Daddy's smartphone. 

Glendalugh másodszor

   Két szűk nap volt, vagy majdnem csak 2 fél nap, meg egy éjszaka közben: Glendalough másodjára.
   Már az első is megihletett, szerintem csak ismételni tudnám magam, de azért most toldok-foldok hozzá, és egyben rákészülök ezzel egy réges-rég tervezett írásomra, aminek kb. az lesz a címe, hogy "A TTIP előszobái"., Az sajnos egyáltalán nem pozitív, de most a másik végletben vagyok talán még mindig egy picit, bár már két nap melót lenyomtam a mini-break után. (Azóta meg még többet, csak nem értem rá írni, meg netem se volt pár napig...)

   Hazudnék, ha azt mondanám: feltöltődtem. 
   Mivel ez számomra nem olyan, mint az oxigénpalack a szkafanderen, amivel az űrhajós utána megteheti a holdsétáját, vagy megforraszthat egy panelt a műholdon. Legalábbis eddig még nem sikerült ezeket az élményeket olyan szinten csomagolni, hogy pl. válságosabb pillanatokban előkaphassam, mondjuk az alagsori mosodában, a zúgó gépek mellett, mint ahogy Edward Norton próálta behívni a zöldet az agyába (a filmben pont Írország, egy olyan képpel illusztrálva, ami abszolút nem jellemző Írországra...), amikor a lúg épp marja a bőrét, de tűrni kell!
   Szóval, persze emlékszem, fotókat jó megnézni, de nem ugyanaz, nem segít... amikor a halat kiveszed a vízből, nem segít rajta sem sokat, ha néha megpermetezed egy kis vízzel, ugyan ki ne száradjanak a pikkelyek, nem igaz? De él még elég sokáig, főleg a törpeharcsa... Én talán ilyen törpeharcsa vagyok mostanában, a szárazon (Dublinban), és az ilyen kis túrák azt jelentik, hogy be-bemerítik még a szákot a vízbe.

   Annyira nyilvánvaló jelei voltak, hogy itt élek igazából, ha azért az költői túlzás is lenne, ha azt mondanám: itt élek CSAK... de majdnem.

   Elég sokat dolgoztam mostanában, és kivan a bokám, térdem, gerincem, ne is soroljam. Úgy kelek ki az ágyból, mint Rózsika néni, ahogy feltápászkodik a pletykalócáról, hogy "jajjistenemsegítsmeg!" 
   Nem ám varázsütésre szűnik meg a baj, azaz az első mohaszagolásra, vagy az általános zöld szín túlhúzására (a klasszikus szürke-barna Dublin helyett). Főleg, mivel turistaszezon van, szóval rajzottak az emberek, családostul, vagy párosában, vagy persze akadt még hozzám hasonló magányos farkas, de a kiépített útvonal a Visitor Centre és a tavak között az majdnem olyan forgalmas, mint az átlag pesti Háda turi bálabontás reggelén............ 
   Ezért is döntöttem úgy; beveszem magam minél gorsabban az elvileg tiltott vadonba, egy olyan vízmosás mentén, ami decemberben bőven patakzott, most viszont száraz volt. A szokatlanul sok légy zavart csak ezután (kecskeszar azér bőven van, ez lehet az egyik oka ennek a jelenségnek)., Az emberek zaját hamar magam mögött hagytam, és csak mentem meredeken felfelé, minden sietség nélkül. Azt be kell vallamom még, hogy a fényképezőgép elvett némi varázst az egészből, azaz: mivel nem vagyok jó fotós, és a gép is szarakodik, viszont mindenáron szerettem volna illusztrálni a mondandóm, azaz megosztani (nagy fészes vagyok, kár is lenne tagadni), elég sok idő ment el azzal, hogy kattintgatok. Mea culpa, ehelyett is csak szívni kellett volna magamba az élményt....

   Nem ragozom tovább, hogy a továbbiakban is csak úgy ösztönszerűen mentem erre-arra, és leragadtam a kajálós helynek választott patakparti csobogónál, aztán már majdnem túl késő is volt, meg néha esett is, de azért bejártam még újra a felső tó parti ösvényét, ami annyira tetszett Decemberben. 

   
   Ekkorra már általánosan jobban voltam, ami a hátam, térdem és bokám illeti, pedig ugye pont az ellenkezőjét várná az ember: hátizsákkal meredeken fel-le, biztos csak megerőltet... Ja, izomlázam lett, miután másnap is rátoltam egy hegymenetet, de épp ez a lényeg, minden spirituális (feltöltődős) részt figyelmen kívül hagyva:
   Az ember nem arra van tervezve, hogy monoton üljön, de nem is arra, hogy mondjuk egy asztalnál álljon, amin törölközőket hajtogat, vagy a mángorlógépnél álljon, és hajolgasson a lepedőkért, és néha tegyen 2 lépést jobbra, kettőt balra! Ezen az se sokat segít, ha utána picit bringázik vagy gyalogol (sérülésmentesek kocognak is akár), mert az idő nagy részében úgyis arra a limitált mozgásra állnak be az inai, izmai. Gondolom ki lehet jógázni, vagy nekem a Feldenkrais jobban bejön, de pl. ez külön idő, és pénz is persze. Olyan majdnem, mint az év 50 hetében azért hajtani, hogy 2 hétig valami fasza helyen nyaralhassunk, nem?  

   Másik még a természetes edzéshez: használjuk ki a terepet, mint a gyermek! Már, aki tudja még... de hiszem azt, hogy ha gyermeki lelkünket megőrizzük, a testünk sem alakul át nagyon... csak persze fárad, és sérül.
    Pl. ez a fa egy kiváló eszköz is. Nem tűnik nagynak, de volt már ugye komoly törésem pár méteres eséstől, szóval nem csak úgy felfutottam rá, hanem két lépés után hasas, aztán meg combbal, karral feljebb lehet araszolni, mint valami lajhár. Ott megint meg lehet pihenni, belsőcombbal kell szorítani, plussz az ujjaknak tökéletes kapaszkodófelület a fenyő darabos kérge, így lehet egy picit tartani a pózt, még akár comb nélkül is. Aztán szépen mindent kiengedve lecsúszni, mint a rongybaba.

   

 
   Mondjuk lehet a szétnyűtt régi bakancsom is kellett, mivel a talpán keresztül simán érzem a nagyobb köveket és gyökereket, és semmi tartása nincs már, mint némelyik vadiúj túrabakancsnak, nem tudom. Meg az is jó, amikor az ember mind a négy végtagját használja néha, pl. egy meredek ösvényen, ahol gyökerekbe és páfránycsomókba kell kapaszkodni, nem csak úgy trappol a mezőkön. (Az megint csak egyfajta monotonitás, mind a testnek, mind a szemnek...) Az meg külön jó, hogy azért a talpa akármilyen kopott már a csukának, tapad még rendesen, azaz a régi bányatelepülés hatalmas kőtömbjei között is kecskélkedtem egy picit, bár a fiatalkori baleset és a 127 óra után már nem vállalkoztam nagyobb kaszkadőrmutatványokra, 1-2 kisebb gyakorlat azért belefért. 

   Végeredmény: az ezo-bio-öko-meditációs vonalat, a faölelgetést is beleértve, ha mind a cserepadon pihentetem, akkor is egy ilyen komplex mozgásterápia minden héten egyszer elkelne! Olyan helyeken volt izomlázam, ahol már évek óta nem, és bár elvileg elfáradtam, két-három napig a mosodai munka is jobban ment, sőt! Mivel 2 napra rá estefelé verőfényes napsütés és kb. 20 fok volt még estefelé, mezítláb "legeltettem a talpam" a környékbeli kis (amúgy fullra unalmas) parkban, a sportgypen, és ahelyett, hogy 1-2 kilométer után fájni kezdett volna, akkor ébredt csak fel igazán a lábam, és ezt éreztem egyből a tartásomon is. A végén már olyan sztrájdot nyomtam, ami majdnem kocogásba ment át!

   És ezt meg is ismételtem azóta is, és innen tudom, érzem, hogy ha egyszer megszabadulok a szürkésbarnásan szögletes életformámtól, és majd kaszálni és kapálni kell néha, akkor a főd, meg a gyep megadja majd hozzá az erőt is, meg a "sugalmazást", hogyan kell, és nem az lesz a legnagyobb bajom, hogy bírom húzni az igát.

   Pl. ma, ahogy végre látom, hogy befejezem a sztorit, megint kimentem a partra, letaglózva a kb. 100% páratartalomtól, és picit a nedves fűben, majd a sekély vízben gázolva "kapcsolódtam", és még ráadásul a kagylók mellett egy olyan "kincset" is találtam, amit pont Glendaloughban hagytam el: lencsevédő a géphez, amit a tenger mosott partra, hogy ne kelljen megvenni 6-8 Euróért :D
   De valami még hátravan, ami már megint nagyon ködös lesz, mert még saját magam számára is nehéz megfogalmazni.
   Amikor annál a tó felé hajló fenyőnél pihentem, és ölelgettem, nem ment ki a fejemől a magyar alternatív zene egyik ismertebb darabja, amit csak úgy dúdolgatni kezdtem a fejemen belül: Kontroll Csoport: Nem én vagyok
   Ilyenkor mindig kérem a fákat, ugyan üzenjenek már az emberiségnek, hogy kímáljék őket, mert szükségünk van rájuk! ÉS most erre mit üzen vissza?! Nem én vagyok, aki valamit akar! Ja, így igaz... A fákat ÉN szeretném magam körül látni, feltölteni magam az energiájukkal! Önös érdek, ugye?
   Ők nyerni fognak hosszú távon, amikor majd a GDP-hajszolás oltárán kivéreztetjük magunkat, ők meglesznek, köszönik szépen!
   "Nekem akkor vagy a legjobb, ha már mindenkinek rossz vagy" - mondta a fa, és én ezt hallottam bele akkor:
   Köszi, hogy ölelgetsz, haver, de ha a dolgok természetes rendjét vesszük, itt megmurdelhetnél, és hetek alatt a rothadó tested (ami már mindenkinek rossz) megeszik a lárvák és csigák, meg persze konkrétan lehet belekóstol egy-két varjú és róka, és aztán ezeknek a lényeknek a szara kell nekem, mint táplálék, nem a te ezoterikus szeretet-ölelésed!

   Szóval, ja... vettem.
   Ahogy keverni szoktam a fogalmakat, mint pl. a szenvedélyt a megszálottsággal, vagy a pihenést a dögléssel, lehet az én fa-szeretgető, avataros-"I see you"-ezoterikus megközelítésemre semmi szükség az égvilágon. Ha olyan hülyék maradunk, amilyenek most vagyunk, akkor sanszos, hogy a véget még talán megérem, de az újászületést már csak valami másik testben, esetleg csak 100.000 év múlva.
   A fák addig is meglesznek valahogy, mert már most is dúdolgatják:
   "Nem én vagyok, aki valamit akar; az te vagy, és nem én.
    Nem én vagyok, aki valamire vár; az te vagy és nem én.
   Nem én vagyok, aki valamitől fél; az te vagy és nem én."
     
   

RE: "History Tells Us What May Happen Next With Brexit and Trump"

   

I planned just to comment on a Facebook sharing of this article but it kind of grew bigger than that.
   This is the article I refer to.

    Right from the start:
"It seems we’re entering another of those stupid seasons humans impose on themselves at fairly regular intervals."

   Let's be straight away clear that the masses, the "mob" are to be blamed, as they are generally stupid and restless! 

   In my view it has always been some ruling class or elite who, driven by greed for more power, led the masses (their tribe or their countrymen) into disasters.
  This article takes populism and the rise of charismatic dictators as the origo from which would spring the first step towards a catastrophic outcome. It fails to point out that the mob in general was always oppressed and/or economically ruined for quite a few years, or decades before they got to a level of frustration that is ripe for charismatic leaders to "herd them". 

   So who is to blame first? Our way of life has been based on different forms of colonialism and slavery for centuries now, and whenever some democratic and liberal country secured a prosperous and peaceful environment for their citizens ten times as many people suffered the consequences in remote lands.    Now it is collapsing on us: the people from those lands are migrating and thus creating competition for the "white guys" for jobs that has been more and more scarce anyway as they'd been outsourced to countries with low taxes, no regulations, and dirt-cheap labour. Double slam: those white guys are competing with each other for quite a while as "The Polish Plumber" is worth a whole page in The Hitchhiker's Guide to the Galaxy by now...

   So again: who is to blame? The frustrated prole or the stockholder of some multinational corporation? 

   Mentioning Mugabe as an obvious point? Blaming the mob for killing the minority "who happened to know how to run farms" and that led to starvation? Is it that simple? Is it not worth looking for many examples in former colonies where the natives took the power back but the money was gone overnight with the fleeing "masters", sometimes even ruining the infrastructure in the last moment so that the World would see the new African nations as mere barbarians who were much better off under (white) control? Yes, Mugabe is a dictator but again: what were the precedents before his rising to power?

   "Brexit — a group of angry people winning a fight — easily inspires other groups of angry people to start a similar fight, empowered with the idea that they may win. That alone can trigger chain reactions."   Yes, I agree, and I agree that we shouldn't speak about Brexit without mentioning Le Pen and Trump or even Putin, but again: it is happening already and maybe our "Archduke Ferdinand moment" will be determined in later history books as some event we have passed already. The question is how will we regard a Third World War in retrospect. It may be a blitzkrieg (especially with nukes) or it may well be a very long process in which case the Arab Spring can be included already. The Russian scenario is just another version, I have the feeling the author is a pro-EU liberal so it is quite obvious he puts forward an option to blame Putin. 

    The EU can break up with rising populism in France, Italy and other countries, and even the NATO can go into fractions, and it can all lead into an Orwellian status quo, just a bit different borders between Oceania and Eurasia. That is just one option, creating even bigger superstates like a cancer spreading even more rapidly in the last stages before it kills the host entirely.

   "What can we do? Well, again, looking back, probably not much. The liberal intellectuals are always in the minority." 

   Yes, this is the last stronghold of the liberal intellectual: meekly resign and go into a huff that when the shit hits the fan they can say they'd been right all the way but nobody listened. Putting themselves always into the minority and protecting another minority by keeping quiet about them is as dangerous as any obvious populist movement and dictator. Even more dangerous as those populist dictators are visible and loud enough to put on some resistance against them while those who are almost never mentioned in the mass media? Only when they throw some money into some humanitarian cause so that they could be labelled as "philanthropist" on Wikipedia? 

   So which another minority do I mean? Well, let's call them simply "The Rich" as the top 1% doesn't sound very accurate. The ultra-rich with the power to force the signatures on legislations and trade agreements while seemingly they have nothing to do with politics, and certainly they got into their wealth legally and in accordance with our meritocratic western values. Blaming them would smell of communism and it's already made sure communism would be ever connected with dictatorship so there'd always be a natural resistance against changing our current form of capitalist system. 

   I agree communism in itself is utopistic and can never be achieved, and I also accept the value of private property. I just don't see the way out of this crisis without re-defining our economics towards a more regulated and balanced system that stops the rich getting richer just per se and the poor getting poorer in a result of a built in flaw that creates always competition and ever cheaper labour. 

   Take a look at our economics in the last 45 years since Pinochet's Chile and you might understand that we are living in a dictatorship ever since! The totalitarian dictatorship of banks and Corpocracy. Failing to mention this in an article that whines about the intellectuals being unable to find a common language with the proles is the last nail in our coffin.

   By the way: I'm an "educated prole" keeping my finger on the pulse of intellectuals (friends and authors I follow) AND the proles as well, being a blue collar worker in Dublin, touching base with the people who keep coming here in hope of a "Promised Land" that never existed...