BEVEZETŐ-FÉLEKÉPPEN:
A napokban komolyabban elkezdtem azon gondolkodni, milyen konkrét MEGOLDÁST tudnék én ajánlani, hogy legalábbis a bevándorló problémából ne európai krízis legyen, hanem maximum maradjon meg problémának. Igazából a legelejétől gondolkodom rajta, de fontosabbnak láttam azt javasolni elsőre, hogy ha esetleg a forró vasalóhoz nyúltál, akkor folyass rá hideg vizet, majd aztán beszéljünk arról, Bepanthent kenj rá később, vagy Neogranormont, vagy hívjuk a piócás embert...
Azaz elsőre csak az tűnt fel leginkább, hogy nagyon sokan nem figyelnek lényegi dolgokra, ezért azt tűztem ki célul magamnak, hogy szerintem (ezt, hogy "szerintem", lehet néha ki fogom hagyni, de nyilvánvalóan nincs istenkoplexusom, azaz mindig odaértendő) mire kellene figyelni, a média által belénk erőltetett hangulati elemek helyett.
A tömegmédiát én már csak így látom, mindenféle állásfoglalás nélkül:
Megoldást tudok?
Nem hiszem...
Ezt viszont nem kellene feltétlen magamra vennem, csak csiklandoz még mindig Juhász Zoli "Shepherd" kommentje a 42 blogon, amiben (ezt az egyet jogosan) megemlíti, neki legalább van egy terve, nekem meg az sincs...
Okés, lehet a csávó közgazdász, vagy egyéb mester, én meg mosodában dolgozom.
Ettől még, ha pl. kijön hozzád egy minősített villanyszerelő, és a csőtörés közepén, bokáig a vízben kezdi el a vezetékekeket összeillesztgetni, de nem nyomta le a biztosítékot, és szólsz, lehet neked lesz igazad, még ha te csak épp halványan emlékszel is a fizikaórára, neki meg papírja van, nem igaz?
Épp vissza akartam nézni, azon a portálon kialakult komment-párbeszédből mit emelnék még ki, de láss csodát: Error 404...
Egy nagyképű címmel ellátott "Kétszázan kérdezték, hogy mi szerintem a migráns megoldás" című poszt, amit talán akkor kb. ezren el is olvastak, egyszer csak elfüstöl a semmibe???
Shepherdre majd visszatérek, mondjuk a második, vagy harmadik fejezetben...
De előbb megismétlem:
Megoldást tudok?
Nem hiszem...
Miért?
A megoldások természete abban rejlik, hogy csapatmunka eredménye, és nem árt a brainstorming...
Hozzá tudok tenni egy ilyen "gondolatsáv-szélesítéshez"?
Erre már határozottan merem mondani: igen!
Egyedül gondolkodom csak?
Határozott nem!
Mind a liberális, mind a konzervatív oldalról, mind "kényszer-globalizált", azaz idegenbe szakadt, mind helyileg segítő önkéntes ismerőstől kaptam képalkotó véleményt, esetleg személyes élmény formájában is. Ehhez csak az általam olvasott cikkek, könyvek, youtube előadások (80-90%-ban angol nyelvű, nemzetközi vélemények, nem ám a Világpanoráma műsorai!) hozzáadódnak.
Hogy miért tekintem magam relevánsnak a témában, arról írtam nemrég egy posztot, de voltak absztrakt elemei, és voltak olyan részek is benne, ami nem csak simán a magánéletem, de valamilyen szinten veszélyes is lehet rám a későbbiekben (ha Smith ügynök elkezdi lapozgatni a dossziét), ezért páran olvashatták, majd visszatettem privátba.
De, ha valaki megkérdezné most, miért van hozzá képem, hogy okoskodjak, illetve miért tartom fontosnak, hogy hozzám hasonló emberek szintén összeadják amijük van, egy kis kiállást lehet ITT olvasni.
Nem feltétlenül lényeges a továbbiak szempontjából, csak mivel előfordulhat, hogy olyan is olvas mostanában, aki nem ismer eléggé, vagy egyáltalán nem, hát a fenti linken két percben megtudhat ezt-azt...
Ha a fenti kiállást kihagytad, annyit kiemelek belőle, hogy Naomi Klein munkásságának híveként, azt tanácsolnám, az ilyen időkben dugjuk össze a fejünket, mondjuk el egymásnak, amit tudunk, és legyünk nyitottak a mások szemszögére.
Azokéra is, akik testközelből látják a dolgokat, de azokéra is, akik már évek óta azokat a globális jelenségeket figyelik, amik azokhoz a konkrét eseményekhez vezettek, amik most az orrunk elé kerültek.
Ha valaki cikkeket, videókat ajánl, próbáljunk kiszűrni a pártpolitikai szólamokat, mint ahogy a vallás, vagy a kulturális "értékek" alapján megosztó hangokat!
Az érzelmeinkre hatóakat meg különös óvatossággal kezeljük!
Nyilván hatásosabb egy kép, mint egy tanulmány, de ebben rejlik a veszélye is.
Az egyszerű, lebutított üzenetek felfokozott érzelmeket generálnak, ami arra késztet, hogy határozottan, és azonnal valamelyik oldalra állj, mert "lehetetlen" máshogy cselekedni.
"Konkrétan sírok!" - hányszor láttam ezt a napokban!
Nekem - hiába vagyok férfiatlan férfi, aki képes tényleg elmorzsolni egy-egy könnycseppet akár egy hollywoodi dráma nézése közben is - ez nem más, mint a tömegmanipuláció győzelme...
Most én nem sírok!
Kaotikus időken a matekos jön ki belőlem, nem a művészjelölt...
Most annak van itt az ideje, hogy tisztán lássunk, ne fátyolos szemmel!
ELSŐ RÉSZ
A pokolra vezető út jóakarattal van kikövezve
A pokolra vezető út jóakarattal van kikövezve
Több cikkben olvastam a két állítás közül valamelyiket:
- - A menekült nem becsüli meg a segítséget, mert eldobja az élelmiszert, amit felkínálnak neki. Hol kap ennyi segítséget mondjuk egy hajléktalan, vagy egy szegény sorsban élő honfitársunk?!
- (Esetleges felhang: IPhone az bezzeg van! Ezek fognak itt beilleszkedni?!)
- - A menekülteket a kormány éhezni, szomjazni, és fázni hagyja! Embertelenek vagyunk!
- (Esetleges felhang: szégyellem magam, a hazám nevében!)
Másik megosztó tény:
- - A menekültek az út mentén szétdobálják az összes szemetet, mint egy neveletlen, kulturálatlan csürhe! (Képen polifoam matracok, hálózsákok, és egyéb elég nyilvánvalóan nagyméretű hulladék, nem csak pár Starbucks kávésdoboz, legalábbis...)
- - A menekültek fáznak, és senki nem akar ezen segíteni! Legalábbis, még jó hogy pár civil viszi a megunt hálózsákot, meg a többi létfontosságú elemet! (Pl. megunt magassarkú cipőt??? Slusszpoén: valaki elismeri, hogy a menekültek eldobáltak ezt-azt, de a legjobb védekezés a támadás gondolatával megosztja a parlament közti széksorok közt szétgórt papírokat, ahol még egy banánhéj is befigyel! Nagyon konstruktív, gratulálok! Faszkalapok is vannak a képviselők közt jócskán, de mi a kurvaélet köze van ennek most az egészhez???)
Fentiek kapcsán szó szerint idézném egy kedves ismerősöm, aki egy neves segélyszervezet munkatársaként a helyszínen segített:
"Az elmúlt hetekben olyan szinten robbant az önkéntes-bomba, hogy az beterítette az összes menekültet. elképesztő hisztéria van a különböző facebook csoportokban, megjelenik egy hír a terepről, amire mindenki azonnal ugrik, gyűjt, szállít, visz, odaad. a szerencsétlen menekült ül a pályaudvaron, fél órán belül három segítő megy oda hozzá kajával, nem győzi mondani, hogy nem éhes, egy órája evett, csak hagyják már békén. olyan mértékben érkeznek az adományok, hogy szinte alig győzik feldolgozni és ésszel felhasználni őket. hozzák a ruhákat dobozszám, amiben van szőrmeboa, rengeteg női magassarkú cipő, ami persze további munkát jelent az önkénteseknek, hogy kiválogassák.
hív boldog-boldogtalan, hogy mikor jöhet önkénteskedni, mondom hogy most elegen vagyunk, sőt, sokan is, de pl szuper lenne, ha el tudna menni az autópálya mellé összeszedni az otthagyott cuccokat (amikor ment a menet Ausztria felé). az nem jó, mert ő menekültekkel akar foglalkozni. kb mint egy kisállat-simogató.
amikor megindult a menet Ausztriába, akkor is lerohanták őket, vittek oda mindent, ami szuper és nagyon dícséretes, de sajnos itt meg is állt a dolog. miután buszokkal összeszedték a gyaloglókat, ott maradt rengeteg víz, étel, ruha, sátor, polifoam az esőben. külön szervezkedni kellett, hogy ezeket összeszedjék, elvigyék, kimossák, kiszárítsák, újra bekerüljenek a raktárba - rengeteg önkéntes dolgozott ezen nagyon sokat. miközben mindez megelőzhető lett volna, ha ésszel kezdik el osztani a gyaloglóknak a cuccokat és éppen csak azt, amire valóban szükség van. vagy egy ismerősöm, aki kiposztolta, hogy milyen bunkók a rendőrök, mert ők vittek ki ceruzákat a Keletibe a gyerekeknek, és amikor oda akarták adni, a rendőrök "beszóltak", hogy na ebből is csak a szemét lesz és nekik kell majd összeszedni. hát baszki, tényleg az lesz!!!
nem elég odaadni, maradjon is ott velük rajzolni, és ha megunták a gyerekek (mert a gyerek már csak ilyen) akkor tessék összeszedni. szóval én nagyon szomorúan nézem, hogy micsoda posztverseny lett a segítésből, mert mindenkinek kell legalább egy szelfi egy raktárból, vagy egy menekülttel, ki kell írni, hogy aznap este kiken segítettem, mert ha nem posztolom, akkor meg sem történt. az "igazi" önkéntesek meg, akik hónapok óta tolják ezt, próbálják valahogy fenntartani a rendet, finoman okítani a frissen érkező önjelölt terézanyákat, segíteni (okosan) a menekülteket. és milyen meglepő, közben nincs idejük facebookozni meg posztolgatni.nagyon érdekes, hogy a jószándékú segítés hogyan tud a visszájára fordulni, ha a.) nem megfelelő a mögöttes motiváció (nem a megsegítendő tényleges érdekei mozgatnak, hanem a saját vágyaim) b.) nem racionális alapokon nyugszik (érzelmi felindulásból elkövetett nem szándékos rosszul segítés) c.) nem hallgatok azokra, akik ebben tapasztaltabbak (oké, lehet hogy a MigSzol azt írta, de én jobban tudom..)"
Azt hiszem, ennyi elég is lenne.
A szemetelés, és a kajaeldobás NEM feltétlenül a migráns vétke!
A jó szándék - ész nélkül, következmények mérlegelése nélkül - NEM feltétlenül segítség!
Az általánosban sem engednek tovább, ha a szorzótáblá, vagy az ábécét nem ismerjük, ugye?
Az általam felvázolni kívánt megoldás első, szükséges, de nem elégséges feltétele tehát:
Önkontroll.
Azonnal ki akarod ordítani, mit érzel? Ne tedd!
Lesz aki számára TE vagy a referencia, és befolyásolni fogod, és ha azt az eszközt használod fel erre, amit a média adott a kezedbe, akkor a munkájuk felét te végzed el.
Nem azt mondom, hogy Pató Pál a legjobb barátunk, de csak egy kis gondolkodási időt hagynánk magunknak, mielőtt világgá dobolnánk az érzelmeinket!
Ha nagyon tájékozottnak is hisszük magunkat, vajon megvizsgáljuk-e, hogy az adott pillanatban csak a "sokkoló hírre" reagálunk? (Úristen! Rákot diagnosztizáltak! Végem ban!), vagy képes vagyunk pár mély lélegzetet venni esetleg? (Lehet, csak kisebb tumor... lehet kezelhető... lehet azonnal abba kell hagyni pár káros szokást, és elmúlik...)
És úgy egyáltalán, ha az előző példánál maradok, és a cigi most tényleg csak egy szimbólum (én is rágyújtok néha.)
Megkérdezzük vajon az orvost, hogy:
- Doki, én a húsevést azonnal abba tudom hagyni, mert amúgy is csak a csirkét bírom igazán... de a cigi... tényleg azt mondja, hogy azonnal tegyem le? Talán napi 5-6 mehet még?
A dohányzás lehet egy ártatlan kis hóbort. Nem érdekel, általában addig a pillanatig, amíg nincs baj. Ilyen ez a "pártállásokkal", vagy inkább a mostani helyzetben a konzervatív, vagy liberális értékrendszerrel. Tünetmentes békeidőben csak laza világnézeti viták forrása, egy-két sör mellett, és kedvesen hülyézzük le a másikat, ugye?
Válságos időkben a hülyézésből anyázás, abból pedig gyűlölettel és komolyan kimondott "dögölj meg!"-ig is el lehet jutni.
Szóval ezt a koporsószeget azonnal le kellene tenni!
Tisztább lesz a levegő, szerintem...
Köszönöm a türelmet!
- Kapcsolódó posztjaim, relatív kontextusban:
- - Megosztotottságról
- - Képzavarról
- - "Intő jelekről"
- - Párhuzamokról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése